Szalma György „Az iszlám és a baloldal: az európai tradíció ellenségei” címmel írt egy cikket a Mandinerre. Mostanáig (2017.10.18. 10 óra) 61 tetszésnyilvánítást és közel 130 kommentet kapott az írás.
Az írás arról szól, amit a címe jelez: a gaz baloldal összefogott az iszlámmal, hogy „mindent, ami tradicionális, ami nemzeti, ami vallásos” gyűlöljön és háttérbe szorítson. Meg nemcsak arról, hanem arról is, hogy a „klasszikus antiszemitizmus teljesen a peremre került”, Európában már nem létezik, de föléled majd az agresszió megint, mert „Tömegével érkeztek és érkeznek” Európába olyanok (muzulmánok), akik a „legszelídebb megfogalmazás szerint is ellenségesen tekintenek a zsidóságra”. Mert ők (lesznek) a bűnösök. Akik újjáélesztik majd az elhamvadt antiszemitizmust.
Szalma György, a szerző azzal kezdi, hogy szerinte „klasszikus antiszemitizmus” már teljesen a peremre került (Európában), viszont van jelentős utánpótlása, mégpedig az „expanzióra hajlamos muzulmán világ és a tradícióellenes progresszió egymásra találása” során! A „piszlicsáré” bizonyítással azonban adós marad, mert minek (a klasszikus szerint „csak”), ugyanis a cikk olyan internet-felületen jelent meg, ahol nem szokás (tisztelet a kivételnek) bizonyítani az ilyen állításokat, elég csak leírni és attól kezdve már bizonyítottnak is tekintendő: lehet tapsolni, idézni, osztani orrba-szájba. Én úgy tudom, hogy kis hazánk, Magyarország (ma még) Európa része, ahol bizony parlamenti párt is van (jelzem máshol is), amelyik ugyan elkezdett „cuki-kampányolni”, mégis tagjai – hol hangosan, mikor csak a négy fal között – szívesen ábrándoznak egy bizonyos gárdáról, amit a győzelem után újjáélesztenének; a cigány-embereket megfélemlítő sétákról, emléktáblák és sírok meggyalázásáról. Persze ez csak perem, Európa pereme! Ahogy a magyar iskolákban kötelezően olvasandó és a gyerekek elé példának állítandó Wass Albert is, hogy más ajánlott írókról, „hazafiakról” ne is beszéljek, legfeljebb nézzem elkeseredve a köztereken szaporodó szobraikat. Arról nem is beszélve, hogy az ország miniszterelnöke jelzővel, szóhasználataival olyan beszéd elterjedését gerjeszti, ami a zsidógyűlölő Magyarországban volt divatos: „”Tudjuk, hogy mennek az ilyen dolgok: először a határaink erejét tesztelik, utána nagy tömegben juttatnak be új NÉPELEMEKET Európába, utána konfliktusok következnek, aztán a jövevények többségbe jutnak, és végül pedig megszervezik a maguk párhuzamos közigazgatását”! Ami pedig a szerző második premisszáját illeti, vagyis azt, hogy egymásra talált a muzulmán és a progresszió, mert mindkettő Izrael-ellenességben(?) és zsidógyűlöletben(?), mint „modern antiszemitizmus”-ban egymás karjaiba omlott, penetráns marhaság! Amikor egy menekülőt, egy segítségre szorulót először és nem bottal, hanem vízzel, étellel, ággyal kínál meg tradíció-ellenes progresszív, majd utána megkérdi: ki fia-borja, az még nem jelenti azt, hogy mindenben egyetért vele!
Aztán ott van az az izzadságszagú erőlködés, hogy a Soros zsidóságával lehet magyarázni a kormány antiszemitizmusát, és Szalma szerint ez nem fontos, mármint az, hogy Soros zsidó volt: legföljebb annyira, mintha „Sztálin ortodox kereszténynek” lenne titulálva. Érdekes állítás! Tehát akkor érdekes, hogy zsidó vagy nem zsidó, ha Szalma annak mondja. Hogy Magyarországon a XX. századi antiszemitizmus azér’ indult be, mert a Tanácsköztársaság vezetői zsidók voltak (lásd Romsics), hogy ma honlapok hirdetik a magyar közélet zsidó szereplőit, hogy Soros zsidósága miatt menekült el Magyarországról, hogy a róla kifüggesztett plakátokon ott „virít” a seriff-csillag, mindez izzadságos rávetítés. Hogy sok magyar fél, mert megint ott vannak a jelek, az nem zavarja a szerzőt. Ő csak bankárt lát és láttat. És persze érzi mag mögött a megvezetett, becsapott, a propagandával megmérgezett és már üvöltöző tömeget.
Szalma úr, az európai tradíció ellenségei máshol vannak: magukban keressék!
2017.10.19.