Az V. keresztes hadjárat első csapatai németalföldi kikötőből, Vlerdingenből 1217. május 24-én, más források szerint május 27-én; az angliai Dartmouthból június elején mintegy 300 hajón indultak Keletre.
„A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, a keresztes lovagok részvételével folytatott nagyarányú hadjáratok voltak a XI–XIII. században. Fő céljuk a Szentföld visszaszerzése volt a muszlim araboktól és törököktől, bár némely hadjárat más afrikai és európai területek ellen irányult…” A keresztes seregeket II. András magyar király és VI. Lipót osztrák főherceg vezették. Jeruzsálem muszlim lakói a város falait lerombolták, hogy bevétele esetén a keresztényeknek a város védelmét megnehezítsék és elmenekültek a városból. A keresztesek azonban mégsem vonultak Jeruzsálem ellen.
II. András szentföldi tartózkodásának legnagyobb részét azzal töltötte, hogy beszerzett néhány kétes hitelű ereklyét. A magyar keresztesek körbejárták a Tiberiás-tavat, kifosztva az ottani településeket, majd ostrom alá vették a Tábor-hegyen épült muszlim erősséget, az ostromhoz azonban mindössze egyetlen ostromlétrát használtak, így természetesen nem jártak sikerrel. „A későbbiekben 500 magyar lovas vállalkozott arra, hogy kifüstöli az asszaszinokat egyik erődjükből, a kísérlet azonban kudarcba fulladt, és a hadműveletből csak 3 katona tért vissza.” II. András király aztán 1218-ban, mivel rossz híreket kapott otthonról, hazatért seregével, néhány magyar katona azonban önként ottmaradt és részt vett a további harcokban.
Most speciális keresztes háború zajlik a világban: Jeruzsálemet a magyar határoknál kell visszafoglalni: igaz, ma sem háborúzunk, legfeljebb egyetlen ostromlétrával (részleges kerítéssel), viszont néhány „kétes hitelű ereklyét” (letelepedési kötvényt) már beszereztek a magyar hadurak. Néhány önkéntes ma is cirkál a határainkon.
Fura világban élünk…
2018. 05. 24. csütörtök
ui: Wikipédia alapján