2018. május 28. nap bejegyzései

VÁLTÁS KELL – LEVÉLFÉLE EGYKORI(?) POLITIKUS BARÁTAIMHOZ…

Barátaim!
2010 óta Orbán Viktor Mihály (OVM) által vezetett kormánya van Magyarországnak. Azóta – OVM korábbi pálfordulásával és hatásos irányításával – jelentősen megváltozott országunk: lassan újra “hárommillió koldus országa” leszünk; igaz nem Amerikába és nem másfél millió, de 600 ezer ember kitántorgott már a nagyvilágba („Múltunk mind össze van torlódva/ s mint szorongó kivándorlókra,/ ránk is úgy vár az új világ.”); családok tízezreinek kell megint átélni a kilakoltatás, az otthon-vesztés megaláztatásának a borzalmát, miközben – válság ide, válság oda – a leggazdagabb magyarok vagyona a csillagos egekbe nőtt; újra a gyűlölködés, a rasszizmus, a kirekesztés szennye ömlik végig az utcákon, mocska jelenik meg plakátokon, falakon.
És Ti még mindig önmagatokkal és egymással vagytok elfoglalva: ki hibázott nagyobbat az összefogás(?) elmaradásában; ki volt áruló és tényleg az volt-e; kit szólítsatok „elnök úr”-nak a pártotokban; együtt vagy egyedül lehet „eredményesebben”; ki legyen a következő „balek”, akit fölkértek egy választáson az indulásra és így tovább a végtelenségig.
Pedig – remélem – érzitek és tudjátok is: ez nem vezet sehová.
Mégis ezt csináljátok, csak ez a válaszotok.
Mert gyávák vagytok!
Még kérdezni sem mertek, nemhogy a válaszokat megkeresni!
Talán emlékeztek még, talán föl tudjátok idézni:
Orbán Viktor (Mihály) „1989–1990-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. 1990-től lett országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, majd 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották. … 1992-ig liberális elveket vallott, a pártja is ebben az időben szorosan együttműködött az SZDSZ-szel. Azonban ettől az évtől számolva a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását szorgalmazta”. „Orbán Viktor (Mihály) és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva – a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort (Mihályt) választotta a párt kongresszusa … és bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választáson csak 7,01%-os eredményt ért el. 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választáson komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán … 1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor (Mihály) lett … 2003-ban a párt más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké … A nyugat-európai sajtó néhány baloldali újságírójának véleménye szerint a 2010-től tartó kormányzás során a Fidesz fokozatosan a jobboldali alapállásból a „szélsőjobboldal felé tolódott”, amely eltolódást a „szélsőséges bevándorlásellenes kampányai”, a „demokrácia elemeinek fokozatos lebontása”, valamint „nemzeti” politika jellemez. A Tusványoson kifejtett „illiberális demokrácia” megvalósítása miatt néhányan szélsőjobboldalinak tartják.”
OVM a majdnem megsemmisítő bukása(i) után fölismerte: a politikai űrbe, a zérusba, a „semmibe” kell bele-lépnie, onnan kell megalapoznia hatalmát. Ha ez korábbi elvei föladását követelte is, az se baj: az elvek számára eszközök voltak csupán, a divattal kidobandó ruhadarabok, lényegtelenek. Csak olyan elv kell, ami a hatalomhoz segíti!
És Ti (mégis) ennek az „Őfelségének” lettetek – tisztelet a kevés kivételnek – az (együttműködő-kollaboráns, alamizsnával kifizetett) „házi-barát” ellenzéke! (Hofi sohasem volt udvari bohóc, de rajtatok még egy jót röhögni sem lehet.)
Eddig azt gondoltam, abban reménykedtem, hogy Nektek, barátaim nem kell(ene) OVM-éhez mérhető, maghasonlást követelő pálfordulást végeznetek. Mert abban bíztam: elveitekhez, elvi politizálásotokhoz közelebb áll az „igazi” ellenzékiség, a kormány állításainak megcáfolása, politikai gyakorlatának a megsemmisítése.
Mert mit is állít az OVM-kormány: „1. menekülteket nem szabad befogadni, 2. az „emberi jogok” a korlátlan bevándorlást jelentik, 3. a romák integrálhatatlanok, 4. az EU, az ENSZ és a „Soros-hálózat” a magyar nemzeti identitás elpusztítására törekszik, 5. a „dzsenderelmélet” és „a politikai korrektség” buziuralmat, női zsarnokságot és niggerterrort jelent”.
És Ti ezt nem kéritek ki magatoknak.
Nem tagadjátok meg egyértelműen!
Nem üvöltitek világgá: elég!
Nem is vagytok igazi ellenzék!
Mit elleneztek egyáltalán? Kiért és hogyan hallatjátok a hangotokat?
Egyszerűen „csendes-társakká” váltatok!
Pedig akkora politikai űr, zérus, „semmi” van a társadalmilag kiszolgáltatottak, a leszakadók, egyáltalán: a „nem csókosok” képviseletének az oldalán, hogy még csak versenytársatok sem lenne. Csak oda kéne lépni, csak föl kéne vállalni!
Persze tudom: a „nemzetközi helyzet fokozódik”, egyáltalán nem kedvez, máshol se, Európában és azon kívül se.
Ti meg “csak” talpon akartok maradni.
Így is megéri?
Ebben rám ne számítsatok…
2018. 05. 28. hétfő