2018. június 18. nap bejegyzései

BRAZÍLIA-SVÁJC 1-1…

„Nemcsak a foci van a világon”; „Én szeretem a focit”; „Ha egy férfi három focimeccset zsinórban végignéz, hivatalosan halottnak kellene nyilvánítani…”; és még folytathatnánk, de minek:
MOST MEGY A LABDARÚGÓ VB!
Orrán-száján a tévében: már, ha közben nem szakítják meg a blődli hírek meg a reklámok.
Most – két héten át – napi 3-4 meccs egyhuzamban.
Na jó: egy kis sör is mellé.
Közben medvék jönnek, medvék mentek; az MSZP elnököt választott; Trump (állítólag) fölhívta és megdicsérte ŐT; a birkózócsarnok-építő, nagyot-mondó rezsibiztos belenyilatkozza az éterbe: „Magyarország célja …, hogy a térség legerősebb hadseregével rendelkezzünk erkölcsi, szellemi, fizikai felkészültséget tekintve egyaránt”; Semjén Zsolt(i) meg attól tart, hogy „elvesztené a normalitását, ha lemondana a vadászatokról”. Arról inkább most nem írok, hogy „Vajna Timi és Andy Vajna belevágtak a babaprojektbe”, mert még törli majd valamilyen robot – szennyes pornónak nézve – ezt a bejegyzést.
De ezek most mind nem érdekesek.
Csak a meccsek.
Meg, hogy milyen hülyék a riportereink. Mert ez is része a Nagy Magyar Nemzeti Játéknak: akarom mondani: meccs-nézésnek. (Az átkosban a szilveszteri kabaré volt ilyen központi beszédtéma: nem volt elég nívós, humoros, kevés volt a HOFI, de milyen cuki volt a Jenő!) Pedig ezek a riporterek olyan humorosak, fölkészültek, a szókincsük meg briliáns! Azt mondja, hogy „az egyik legkiemelkedőbb favorit”; meg az is elhangzik, hogy “majdnem jó lett volna”; arról nem is beszélve, hogy Mexikó melyik földrészen található.
Mert, nekünk, magyar foci-szurkolóknak, most is csak ez jutott, hallgatni a „volt aranylábú”(?) gyerekek „okos” magyarázatait. Mert persze a magyar csapat megint nem kvalifikálta magát a VB-re.
Akkor is fantasztikus! Már most is, pedig még el sem kezdődött igazán. Igazi ünnepély!
De néha-néha – talán a sör teszi, vagy a föl-fölhangzó, híreknek nevezett egypercesek (ha ezeket Örkény hallotta volna) – megszólal a kisördög és nem hagy békibe’.
Itt volt például tegnap este a Brazília-Svájc meccs. Már a fölvezetőben is elhangzott: milyen nyelven beszélnek a svájciak egymással, hogyan értik meg egymás szavát? Hiszen az országban letelepedett külföldiek és időszaki vendégmunkások a lakosság mintegy 20%-át teszik ki; Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a német, a francia, az olasz és a romans; meg az a sok vallás is, ha ezt Leekens hallaná, hová vinné őket a meccs előtt templomba? Irigyeljük a svájciakat, hogy gazdagok, háborúzniuk sem kellett már mióta, meg a csokijuk.
Mi kerítést építünk.
Meg stadionokat.
Igaz: nem is jutunk ki a VB-re, se…
2018. 06. 18. hétfő

ÉS AKKOR HANDÓ ASSZONY MEGSZÓLALT

ÉS AKKOR HANDÓ ASSZONY MEGSZÓLALT

„Szájer-feleség” Tünde asszony tegnap megszólalt, mit megszólalt, belesikoltott a vasárnap reggeli ébredés szemdörzsölésébe: ájtatos fölharsanása fenyegetőbb volt, mint az elhíresült (szlovák, ukrán, magyar) medve bőgése, persze a medve hatalmas állat. Igaz: Tünde asszony viszont nem visel nyomkövetőt (bár, ki tudja), csak fenyegetően „morog”.
„Szájer-feleség” Tünde asszony tegnap megszólalt: szükségesnek ítélte a felsőszintű közigazgatási bíráskodás visszaállítását, amit 1949-ben szüntettek meg Magyarországon. Márpedig a közigazgatás érzékeny terület, mert az állam ügyeit érinti, ezér’ a közigazgatást érintő peres ügyek elbírálására különösen érzékeny embereket kell kinevezni bírónak, akik akkor is, ott is független bírák lesznek, akárki „meglássa”! Mert ugyanis az a Bíró, aki elfoglalja hivatalát, „döntéseit a jogszabályok és a tényekről való meggyőződése alapján hozza meg”, semmi más alapján! „”Ez a lényege a bírói függetlenségnek, biztos vagyok benne, hogy ezt semmi sem fenyegeti” – imigyen a Főbíró asszony.
„Szájer-feleség” Tünde asszony tegnap megszólalt, és megdöbbent: hogy van itt kérem néhány hazaáruló bíró is, aki „… magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat.” Persze velük, „azokkal” a kormány is és maga „Szájer-feleség” Tünde asszony is harcban állnak, keresik a megoldást a probléma rendezésére, de a közigazgatási bíráskodásnak ehhez semmi köze.
„Szájer-feleség” Tünde asszony tegnap megszólalt, nem arról beszélt ugyan, hogy Ő, mint Főbíró miért sértett és sért törvényt, miért menekül mindig a hatalom bástyái mögé; miért nyilvánít eredménytelennek pályázatokat; nevez ki csókosokat; terel ügyeket „megfelelő” Bíróságra. Ezekről nem beszélt tegnap.
Csak nem a „polgári engedetlenség” eszközéhez nyúl folyamatosan?
Nem hiszem: „Szájer-feleség” Tünde asszony csak egy egyszerű, átmeneti, felejthető Főbíró!
Még…

2018. 06. 18. hétfő