2019. december 6. nap bejegyzései

A HARCOS…

Hát persze, hogy beleáll! Nem Ő lenne, ha nem így tenne: mert Ő harcos! Ha nincs harc, háború, akkor is kreál egyet.

Nem demokrata. Nem ismer olyat, hogy megegyezés, kompromisszum. Számára nincs másik nézőpont, vélemény: az csak ellenség lehet.

Ide jutott, itt tart.

Karácsony Gergely megválasztása után, amikor több nagyváros is „elesett” néhány embernek és néhány napig kérdéses volt: hogyan folytatja Orbán Viktor.

Mára ez már nem kérdés: minden fronton támad, törvényt módosít, konszenzus nélkül kinevez, osztogat.

„Van kérdés pajtások, nincs kérdés pajtások, köszönöm pajtások.” – zárja le a „vitát”, a számonkérést kegyetlenül Szabó István „Szerelmesfilm”-jében a rajgyűlésen a rajparancsnok.

Tudjuk az hova vezetett.

Ez hova vezet majd?

Van innen visszaút??!

2019.12.06.péntek

LEVÉLFÉLE ZSÓFINAK

LEVÉLFÉLE ZSÓFINAK
Kedves Zsófikám, édes államtitkár-helyettesem!


Iluska vagyok, apukád egyik régi barátnője, még az átkosból. Már régen nem találkoztunk az öregeddel, de mert láttalak a tévében, eszembe jutottak a vele eltöltött édes órák, napok. Zsófikám, hogy mi mennyire egymásba voltunk zúgva apáddal, ahogy ő nyomta a „Zárjon be a gyár”-at, ráztuk a seggünket „A béketábor lázban él, szén kell s vörös a cél”-ra, nem nyomta úgy senki, de nem erről akarok Veled levelezni, ugye tegezhetlek, akár az anyád is lehetnék, de szerencsére mégsem vagyok. Olvasom: visszamenőlegesen most módosítják miattad az Aranybullát, mert máskülönben nem férnél bele, pedig nagyon csinos vagy. Ez nem semmi! Ezzel a fölhatalmazással (oda-vissza) élned kell! Nem szabad elkallódni hagynod ezt a lehetőséget, használd ki, ne hagyd elveszni, amit nem kell!


Néhány jó-tanácsot skribáltam össze neked, használd egészséggel azokat, bár én már nem vagyok egészséges. Szóval:
– mindig legyél jólfésült és üdén ápolt, szagosítóval is jól beszórt, vigyázz: gyorsan elmúlik ez az idő;
– mindig figyeld a Novák Katust: mit mond, hogyan mondja, van-e mélyebb tartalma is a megszólalásának (bár ezt kétlem);
– ha kér valamit, azonnal és föltétel nélkül teljesítsd;
– ha a Deutsch Tomi megsimogatja a kezed, azonnal ne húzd vissza, de légy óvatos;
– mindig fölfelé nézz, ne lefelé, az jól áll neked;
– nem kell mindig okosakat mondanod, bár egyszer-egyszer nem árt, nyugodtan mondhatod mások jó gondolatait is, még idézőjelek közé sem kell tenned;
– ha tudod, azért a jogi diplomát mindenképpen szerezd meg, még szükséged lehet rá!
Zsófikám, aranyom!


Az a gyurmás hasonlatod, na az tényleg oltárian jó volt! De azért te ne gyurmázz azokkal az aranyos kezeiddel, még összepiszkítod a drága körmeidet, és ez nem azért fontos, mert én vagy az Orbán Viktor mondta, hanem mert igaz!


Neked most kell megragadnod, ami megragadható, ki ne engedd a kezedből, ha már jó szorosan megfogtad! Jókor és éppen jó helyen voltál drágám, neked most már „Mindent szabad, de semmi se muszáj!”, ahogy apád ordibálta annak idején, akkor csináld! Ne hozz szégyent apukád őszülő fejére, mert most ugyan hideg van, de „… te sorban állsz, a büfék előtt az osztályharcba beszállsz.” Ezt soha ne feledd!


És még egyet: ha szükséged lenne, ott fönn, abban a fene-nagy minisztériumban egy takarítónőre, csak nyugodtan szóljál, a számomat apád tudja, azóta sem változott.


Csókollak: Ilus
2019. 12. 06. péntek
(a valósággal való egyezőség teljességgel kizárt)