2020. június 13. nap bejegyzései

EGYETLEN MAGYAR SINCS EGYEDÜL…

EGYETLEN MAGYAR SINCS EGYEDÜL…

A budai vár, Karmelita kolostor előtt. Éjfél körül, a harang éppen nagyot üt, K. Miklós, a piszkoskörmű őrt áll. N. Szilárd, a pacalos jön szembe.

Szilárd, a pacalos:

Ki az?

Miklós, a piszkos-körmű:

Nem úgy: te állj s felelj, ki vagy?

Szilárd, a pacalos:

Sokáig éljen SAS-Viktor!

Miklós, a piszkos-körmű:

Szilárd?

Szilárd, a pacalos:

Az vagyok.

Miklós, a piszkos-körmű:

Órádra pontosan jössz.

Szilárd, a pacalos:

Most veré az éjfelet, menj Miklósom, mossad kezeid.

Miklós, a piszkos-körmű:

Köszi, hogy fölváltasz, kemény setét van, a lelkemben is, hoztál jó hírt?

Szilárd, a pacalos:

Hoztam megint, jó S. Zsolti, a rénszarvasok vadásza megírta újabb saláta-eposzát, jóváhagyásra várva Viktor elé terjeszteni lenne jó, még a pirkadás előtt!

Miklós, a piszkos-körmű:

Értem én, a sötét a mi legfőbb segítőnk, támaszunk, megvárom, vidd csak, de mondd, jó Szilárdom: meddig maradtok fegyverben az ispotályaimban?

Szilárd, a pacalos:

Az hű társam a fundamentális vírus jelenétől függ, az meg tudod, addig marad, amíg SAS-Viktor úgy látja.

Miklós, a piszkos-körmű:

Már csak így van, de történt-e más is, míg én itt álltam talpig őrben, s lestem jó Szecíliát?

Szilárd, a pacalos:

Mindig zaj hallik, akármerre mén a gyanútlan őr, képzeld: egy testimitátor tanító-féle deszkára pattant és megkacagtatta a gyermekeket, de a kántor-elöljáró deresre bírta.

Miklós, a piszkos-körmű:

Úgy kell annak, biztos irígylé a vándorszínészek bohóckodását, ma ez nem szerettetik!

Szilárd, a pacalos:

De mennék SAS-Viktorhoz az eposszal, hogy mehess te is a füredőbe, addig várj, míg fordulok!

Miklós, a piszkos-körmű:

Hanem jó Szilárd, mi hír a fő-aláíróról, Jánosról?

Szilárd, a pacalos:

Ne is kérdd: kőtáblára vésték hatalmas munkáját, alig bírta a kőfejtő kővel, egy bánya is kevés volt, a kő is sírta a vésést, de végül kész lett csudájára a magyaroknak! De indulok hát!

Miklós, a piszkos-körmű:

Soká ne időzz: ne hagyj egy strázsáló magyart magára!

Szilárd, a pacalos:

Egyetlen magyar sincs egyedül, amíg SAS-Viktor a király…

 

  1. 06. 13. szombat

„SEMMIT SEM TANULTAK, ÉS SEMMIT SEM FELEJTETTEK…”

„SEMMIT SEM TANULTAK, ÉS SEMMIT SEM FELEJTETTEK…”

 

„Az egyenlőtlenség instabilitást szül, … a demagógok visszaélnek a szólásszabadsággal” – idézi a görög bölcseket Timothy Snyder A zsarnokságról című könyvében.

És mégis.

Azaz: mégse változik semmi.

Így van ez már nálunk 100 éve.

Vagy ezer éve.

Mert „Semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek”.

Sírva vigadnak, berúgva mulatnak, persze: a langyos sör is jó nekik.

Nemzetről papolnak, meg kereszténységről, miközben másoktól elvitatják „nemzetségüket, kereszténységüket”.

Mert „Semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek”.

Mindig nekik, magyaroknak van igazuk!

Ők a legjobbak: a következő másfél év soha nem látott jó lesz, megmondta a FŐNÖK!

Akit hárommillióan követnek.

Mert „Semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek”.

Ők, akik nem hisznek a szemüknek. Csak, amit hallanak. 40 centis ürgelyuk. Amit a migráns-futtatók ástak a határon. Ott jönnének. De még egyetlennel sem találkoztak. Minek is: elég hallani róluk! Meg a Soros. Meg a cigány. Meg a libsi belső ellenség. Meg Budapest: a bűnös város.

Mert „Semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek”.

Iskola-rendőrség, katona-parancsnokok a kórházban, rémhírterjesztők a Facebookon, vidám testnevelő tanár a süllyesztőben: „boldog békeidő”! De már vannak meccsek, már „játszanak” az aranylábú gyerekek, a nem magyarok meg a magyarosított magyarok. A cirkusz és a csinnadratta kápráztatja a publikumot. Bódulatba segíti, akit kell. A hárommilliót.

Mert „Semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek”.

De minek is. Jól van az úgy. Valahogy mindig volt és lesz is. Csak a sör legyen meg. Meg néha az asszony. Aki tudja a helyét. Meg a dolgát ebben az úri világban.

Mert „Semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek”.

Hát a többiek?!

  1. 06. 13. szombat