2022. augusztus 5. nap bejegyzései

CSÚCSON?!

CSÚCSON?!

Fölért.

Tegnap „odaért”.

Tényleg ott volt.

A csúcson!

A „Hilton Anatole szállodában … a „Trump nyert” áruk tárházában” (The New York Times).

A legkisebb fiú. A „Hol volt, hol nem volt” fiú. Bizony „Nagy utat” tett meg, míg följutott. Ez tényleg „nagy” tett volt. Egy kis, azóta már híres faluból indult. Egyszer kapott egy nagy pofont az apjától. Nem feledte. Aztán kapott egy másikat is. Azt nem az apjától. A tévében. Azt se feledte. „Tanult” mindkettőből: nem a részvétel a fontos, a GYŐZELEM! Bármi áron! Azt, pedig nem lehet úgy elérni, „ha a legkisebb ellenállás felé vesszük az irányt”. „Nincs olyan ellenség, amelyet Krisztus már le ne győzött volna” – csak bele kell vágni. Mert ellenség(e) van. Mindenütt. Keresni sem kell. Csak rámutatni! Zéró tolerancia ide, zéró oda. Ott vannak. Mint az MTK pályán. Gá-gá. „Magyarország, Európa magányos csillag állama” miniszterelnöke mondta. Tegnap. A csúcson. A „régi vágású szabadságharcos”. Az „egyetlen migrációellenes politikai vezető kontinensünkön”. A nagypapa. Aki szereti a pálinkát. Is. Az „ezeréves” országban. Ami – azt hiszi – az övé. Mert most a csúcson van! A „demokrata”. Legalább is ezt mondja magáról. Tudjuk, nem azt kell figyelni, amit mond. Sőt: azt nem kell(ene) figyelnünk. Mert Ő igazi „ellenálló”. Ellenáll még a „progresszív liberálisok” hadának is. Aki tudja, „hogyan lehet leküzdeni a szabadság ellenségeit a politikai hadszíntéren”. Csak mondja és mondja a magáét. Lenyűgözve hallgatják. A megbabonázottak. Ahogyan mi is.

Nemsokára hazajön. Közénk. Nem marad ott. Kár. Pedig ott lenne a helye. De mégis hazajön. Nekem ez jó lesz? A frászt lesz. Nekem nem enyhül majd a „kín”. Kevesebb világosságom lesz. Meg télen melegem se. Minek azt. Most van benne részem. Mert már nem kapcsolom be a légkondit se. Igaz: a kertben a füvet se melegítem alulról. Nem is locsolom. Tilalom van. Már sárga.

Meghallgatok egy Bródy dalt…

  1. 08. 05. péntek százhatvankettedik nap

(Kép: The New York Times)