dr. Radnai György

2019. december 5.

0 Flares Filament.io 0 Flares ×

TÉNYLEG MEGJELENT…

És akkor a rémálmomban tényleg megjelent, minden előzetes jel nélkül, egyik pillanatról a másikra lett ott. Egy pillanatra visszahőköltem, de Ő csak kedvesen mosolygott rám, pillantása megnyugtatott, idegességem rögvest elszállt. Fölültem az ágyban, rátekintettem, érdekes módon sem a fény, sem a nagy világosság nem zavart érdeklődve vártam: mi fog történni. Fölemelte fejét, kezét jóindulatúan a takarómra ejtette, elmosolyodott és így szólt hozzám: aztán mi végre vagy a világon, felelj, mert nem akarlak kihúzni a nagy könyvből és együtt-érzően tovább mosolygott. Még egy stadiont szeretnék építeni, aztán megrendezni az Atlétikai VB-t, egy Bajnokok Ligája döntőt, újabb úszó VB-t, majd az olimpiát! – súgtam felé fordulva, de most már a szememet lesütve. Erre széles mosolyra húzta száját és így szólt: meg se ismertelek hirtelen, Viktor, csak baj ne legyen belőle – és úgy, ahogy volt eltűnt hirtelen.

2019. 12. 05. csütörtök
(MtI ÁLHÍR)

0 Flares Twitter 0 Facebook 0 Google+ 0 Email -- Filament.io 0 Flares ×

Hozzászólás