Mindig csak rohanunk…

0 Flares Filament.io 0 Flares ×

Mindig csak rohanunk…

Mindig rohanunk.

Ez most egy ilyen világ.

A másikra figyelni, észrevenni, ha gondja van? – ugyan már: minek, nem éri meg.

Csak a siker! A teljesítmény! A pénz!

Az idő a legértékesebb. a legdrágább: nehogy elfecséreld!

A többi? – méla csönd. Léhaság. Betegség.

Szolidaritás? – marhaszar!

Mögé látni, megérteni? – ne má’! Minek azt, az nem segít, nem hoz a konyhára: csak elbizonytalanít! Az Isten mentsen attól!

Adni? – hogy cserébe ne kapjak semmit? Csak a hülyék, a régiek szokása (volt).

Gátlástalanul, csörtetve, gázolva – ez ma a módi, a trendi.

Megállni nem lehet, nem szabad – akkor lemaradsz, kiesel a pikszisből, a buliból, az üzletből: onnan meg nincs fölállás.

Gondolkodni; könyvet, verset olvasni; zenét hallgatni; beszélgetni? – ebben a digitalizált, mesterséges intelligenciával rendelkező világban? Használd! Alkalmazd!

Csak fölfelé figyelj!

Ez a legfőbb szabály.

Más nem is kell! – lojalitás, gondolkodás-nélküli végrehajtás: az meghozza a gyümölcsét! (Gyümölcs?)

„Elhull a virág, eliramlik az élet…” – és? „Párizsba tegnap beszökött az Ősz,” – tényleg?

Akkor mi van.

Mi lesz?

Meddig rohanunk?

Hova rohanunk…

  1. 06. 08. hétfő
0 Flares Twitter 0 Facebook 0 Google+ 0 Email -- Filament.io 0 Flares ×

Hozzászólás