(2.)
Leesett az első hó Kékestetőn. Itt most csak csepereg az eső. Följebb, huszonegy és félre állítom a termosztátot, rögtön kigyullad a kazánon a piros lámpa, egy kis morgás hallik és bekapcsol a fűtés: tíz perc és melegebb lesz.
Már közel egy hónapja csöndes a ház, hirtelen és nagyon gyorsan mentek el a kutyáink: Kyra Dance és Röfi is. A hajnali és a délutáni séták, „ni csak, ott jön a kutyás-bácsi” találkozások, a kekszes jutalom-osztogatások már a múlté. De a dolgozó szobámban a széket még mindig óvatosan, előtte hátra tekintve gurítom csak odébb; éjjel fölriadva még körül pislantok, hol fekszenek összegömbölyödve, de tányérjaik már kinn hevernek és áznak a kutyaházuk előtt…
Már érzem is a meleget, szinte simogatóan ölel át. Csak a nyavalyáim, azok hagynának békén.
Belepislantok a hírekbe: „A kuratórium befejezettnek tekinti…”; Bagdy Emőke tiltakozik; Demeter Szilárd cinikusan ironizál a „Haladó újságírás”-on; mára már több mint ezer magyar halottja van a COVID19 járványnak, viszont a magyar labdarúgó válogatott…
Ránézek a magyarnemzet.hu oldalra: Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár magabiztosan és (vigyorogva) mosolyogva magyaráz a szószék védelméből, kapja is a kérdést, az állam hogyan támogatja az egyházakat, válaszol is: „Mintegy háromezer templomot sikerült felújítani Magyarországon és a Kárpát-medencében, és 130 új templom is épült.”, és Iványiék, jön az újabb kérdés, minden rendben, lett a válasz. Én biztosan rosszul tudom. Meg Iványi is.
Viszont a dolgozómban egészen kellemes lett az idő, igaz, a lámpa ég, pedig dél van, de a meleg és a pipám egészen vidámmá tesz egy pillanatra.
Megint belepillantok a hírekbe: a szegedi tudományegyetem rektora (Rovó László, így, zárójelek között én írom) kirúgta az egyetem pszichiátriai professzorát, aki a MOK megyei etikai bizottságának az elnöke is, ők kezdeményezték a vizsgálatot a rektor ellen, miután a rektor vírusosan operált. Persze az egyetem „cáfol”, mert a professzor (hirtelen) 22 pontban alkalmatlanná vált. Röhögnék, ha nem dühöngeni volna kedvem… Aztán látom: „Majdnem válaszolt egy kérdésünkre az operatív törzs” – írja a 444. A „majdnem” tetszik az egész hírből, pontosabban csak az…
„Négykézláb másztam. Álló Istenem/ lenézett rám és nem emelt föl engem./ Ez a szabadság adta értenem,/ hogy lesz még erő, lábraállni, bennem.” – írta József Attila (Az Isten állt a hátam mögött…) című versében: hát mögöttünk, vajon kiáll?
Leesett az első hó Kékestetőn. Itt most csak csepereg …
- 10. 14.szerda