Jonathan Littell: Jóakaratúak

A rettenetes, megtorló, haragvó ősi istennőket, az Erinnüszeket nevezték Eumeniszeknek, jóakaratúaknak – talán, hogy meglágyítsák őket.
„Ám a címnek más jelentése is lehet. Az üldözést, mészárlást, tömeggyilkosságot nem dühös sors- és bosszúistenek, hanem emberek hajtották végre, akik között persze voltak tébolyult szadisták, akik örömüket lelték a vérengzésben. De – mint minden populációban – ők voltak kisebbségben, s többségben azok a nem éppen rosszakaratú emberek voltak, akik belekerültek, akik rákényszerültek, akik meggyőzték magukat, hogy így kell cselekedni; akár félelemből, akár ideológiai indoktrinációból, akár a parancsteljesítés kényszeréből, akár tompultságból.”

Romsics Ignác: Múltról a mának

„A kötet a szerző 1998 és 2003 között készült tanulmányait, esszéit és előadásait tartalmazza – öt tematikai csoportra osztva. Az írások első része nemzet, nemzetiség és állam feszültségekkel teli viszonyrendszerét vizsgálja a 19. és 20.századi magyar és kelt-európai történelem példáján. A következő fejezet tárgya: folyamatosság és megszakítottság a 19. és 20.századi magyar történelemben. A harmadik rész írásai a 20.századi nagyhatalmi politika Magyarországra gyakorolt hatását vizsgálják, elsősorban a határok alakulása szempontjából. Ez után a 20.századi magyar történelem első felével foglalkozó történetírást értékelő historiográfiai munkák következnek. A kötetet a szerző részben szubjektív jellegű írásai zárják a történelem és a történetírás természetéről, valamint a történész feladatairól.”

Goethe: Faust

Goethe maga is elismerte: sok mindent „beletitkolt” (így mondta szó szerint: „hineingeheimnisst”) ebbe az „összemérhetetlen” egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze – ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal – az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája – a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen „összemérhetetlent”, amelybe beleépül a „világ és az ember története is”.”

Eszmélet Társadalomkritikai és kulturális folyóirat

Jólét gazdasági növekedés nélkül – A „Nemnövekedés” felé

József Attila Összes versei – Megjelent a költő születésének ötvenedik évfordulóján

2015. április 16.