Még egy Kaleta, akit haza kell menekíteni?
Egy újabb köztársasági elnöki kegyelem egy „erdélyi”-segítőnek?
Egy következő „selyemzsinór”-küldés egy másik miniszternek?
Egy püspök, akit „baráti hűség köt a miniszterelnökhöz és aki visszavonul „néhány hétre imádkozni, gondolkodni, olvasni és írni Isten csendjében” már megvan.
Akinek „ennyi” nem volt elég, hogy lemondjon „hivataláról” és tényleg elvonuljon.
Egy miniszterelnök is, akit a HATALMA megtartása mindennél jobban érdekel.
És Te, aki egy egyszerű hívő magyar ember vagy, aki fölnevelted már gyermekeidet, talán már nyugdíjba is vonultál; aki érted, de nem akarod érteni a POLITIKÁT, mert aggódsz a dolgozó gyerekedért, nem tüntetsz, nem nyilvánítasz véleményt, nehogy baj legyen: TE MIT GONDOLSZ, mi kell még?
„A pokol első, második,
harmadik, negyedik köre,
majd az ötödik, hatodik
és végül is a legutolsó.
Itthon vagyok.
Engedd, hogy lepihenjek
és meggörbűlve elaludjak végre,
hiszen itt is jelen vagy.” (Pilinszky János A pokol hetedik köre)
- 02. 15. csütörtök
(Kép: Balog Zoltán oldaláról)