A fecni, amiről az írás szól

– kezdesz idegesíteni, fecnikém
– baj van, „neofasiszta diktátorom”?
– ne szórakozz velem, te kis rongydarab
– az a baj, hogy nem értesz a szóból
– nehogy már: az angolom harvardi
– akkor se érted az üzeneteket: már kezdek betelni, könyvnek is megjelenhetnék
– akkor se sértegessen senki, engem már kétszer kétharmaddal választott szeretett népem elnöknek, akarom mondani miniszterelnöknek, és kész: ettől kezdve azt csinálok a centrális erőtérben, amit csak akarok
– hát éppen ez az, ezért vagy az, aminek mondanak
– a haza nem lehet ellenzékben, és most nincs is, mert a haza én vagyok
– meg a követőid, ugye?
– pontosan: látod, tudsz te, ha akarsz
– ezért vagyok teleírva: hol egy lakás, hol egy jacht, hol egy szőlőbirtok, már követni is alig lehet
– mert mi jó családba születtünk
– nem úgy tűnik, mint akiknek volt gyerekszobájuk
– ne gúnyolódj
– legalább betartanátok a tízparancsolatot
– mi igenis betartjuk: a hetedik napon nem engedjük majd a gaz multikat kereskedni
– loptok
– nem lehet bizonyítani
– hazug tanúbizonyságot tesztek felebarátaitok ellen,
– megérdemlik
– szobrokat és képmásokat is csinálnak rólad és hódolóid az asztalokra rakják, meg a falakra aggatják azokat
– mert szeretnek, tisztelnek, meghallják és követik szavaimat, mert imádnak, ahogy még nem imádtak vezetőt
– látod: hát éppen erről szól az írás…