Nem is értem …

Nem értem.

Engem ez nem érdekel. Mit foglalkozzak vele. Van elég bajom úgy is.

Bevándorlók, maradjanak otthon a seggükön, ne minket zaklassanak. Idejönnek,
nem is repülővel. A Kósa is megmondta a tutit: első osztályon jöhetnének,
ihatnák a Camparit dzsússzal, meg ehetnék a lazacot orrvérzésig. Ők meg
inkább gyalog, hegyen- völgyön-vízen át, embercsempészek vezetésével,
gyerekkel a karjukon, meg az öregeikkel akarnak átlógni a határon. Megáll az
eszem! És akkor még tovább is akarnak menni: büdösen, mocskosan. Meg hogy mi
fogadjuk őket szeretettel, kajával. Jól mondja az Orbán: miénk az ország,
magunknak csináljuk, vagy valami ilyesmit.

Aztán itt van Görögország is. Mit izgassam magam. Nem az én ügyem.
Fölmarkoltak egy csomó lóvét, elköltötték mindenfélére, most meg nem akarják
visszafizetni. Csak tüntetnek, népszavazgatnak, lógatják a lábukat. Meg
zabálják a gyrost, vedelik a borukat a tengerparton. Meg elmennek nyugdíjba.
Csináljanak, amit akarnak. Morog rájuk az egész világ. Megérdemlik: majd
csődbe mennek, vagy elhúznak a melegebb éghajlatra. Valami Cyprasz vagy
Ciprasz a vezetőjük, hogy húzna már el ő is.

Meg jönnek nekem a Papcsák, a Tiborcz, meg a Mészáros stiklijeivel. Mi közöm
hozzá. Most ők a nagykutyák, ők mernek először a levesestálból. mindig az
erősebb kutya baszik, a többi meg csak nézheti. Azok ott fenn azt csinálnak,
amit csak akarnak, úgyse tudok változtatni rajta. Mit szívózzak, meg
idegesítsem magam: nem lesz attól jobb nekem. Hagyjanak engem békén. Nem
hiszem el egyiknek sem egyetlen szavát sem.

Most meg olvasok valami alapjövedelemről. Hogy mindenkinek jutna valami, mi
a francnak. A sok lógósnak, meg a cigánynak is. Majd én meg fizessem. Ezt a
sok baromságot. Nem is értem az egészet. Hogy juthat ilyesmi az eszébe
bárkinek is. Menjenek dolgozni, legalább közmunkára: ne csak a sült galambot
lessék. Ezt is jól mondja az Orbán: mi a munka társadalmát építjük. Mi
mindig építünk valamit: persze van, amikor csak az alapjait rakjuk le. De
aztán csak építjük tovább!

Most meg bejött a gyerek, hogy elfogyott a pénze és éhes. Mit akar ez is
tőlem: reggel már kapott egy kis teát, menjen ki az utcára, aztán rugdalja a
többiekkel a labdát. Focizzon csak, az most a menő, ne kérjen tőlem enni.

Nem értem…

2015. július 2.