Az Otrantói-szoros egy híres és fontos tengerszoros a Földközi-tengeren. Az Adriát köti össze déli irányban a Jón-tengerrel. A legszűkebb ponton, nagyjából az olaszországi Otranto és az albániai Vlora között szélessége kb. 71 km.
1917. május 15-én Horthy Miklós sorhajókapitány vezetésével az osztrák–magyar hadiflotta köteléke a Novara gyorscirkáló vezetésével győzelmet arat az Otrantói-szorosban, és feltöri az antant tengeri zárját. Az antant ugyanis lemondott az Adriai-tengeren való jelenlétről, azonban az Otrantói-szorost tengerzár alá vették a központi hatalmak adriai flottája, főleg a tengeralattjárók ellen. Emiatt az Osztrák–Magyar Monarchia Haditengerészete, amelynek szerepe volt a központi hatalmak Balkánon elért sikereiben, 1916 tavaszától tétlenül várakozott. A tengerzár feltörése hadászati és lélektani szempontokból is fontos volt. Horthy Miklós sorhajókapitány, az SMS Novara gyorscirkáló parancsnoka engedélyt kért a tengerzár elleni támadáshoz és néhány alkalommal akciót kezdeményezett: 1917 márciusában-áprilisában „alapos” haditervet is készített.
1917. május 15-én, a hajnali órákban az SMS Novara, az SMS Helgoland és az SMS Saida cirkálók elérték a kijelölt hadműveleti területet és sikeresen elsüllyesztettek tizenkét őrhajót, tízet pedig súlyosan megrongáltak. A csata váltakozó sikerrel zajlott, mindkét oldalon súlyos veszteségekkel. „10 óra 10-kor pedig az SMS Novara tornya mögé csapódott be egy gránát, melynek következtében Szuborits Róbert első tiszt hősi halált halt. A repeszektől Horthy öt helyen sebesült meg, fél fülére pedig átmenetileg elvesztette a hallását (egész életére nagyothalló maradt). Ennek ellenére további parancsokat adott ki, amíg eszméletét elvesztette a vérveszteségtől és a sokkhatástól. A parancsnokságot Stanislaus Witkowsky sorhajóhadnagy vette át. Amikor Horthy magához tért ismét átvette a parancsnokságot… 10 óra 30-kor az SMS Novarát újabb súlyos találat érte. A tizenhat kazánból nyolc azonnal leállt és ennek következtében a hadihajó 10 óra 55-kor mozgásképtelen lett és ezáltal teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került.”. 12 óra felé a csata befejeződött.
Máig tartanak a viták arról, hogy a csata elérte-e célját: a tenger-zár föltörését. Sokak szerint a súlyosan megsebesült Horthy nagy győzelmet aratott. Horthy ennek a győzelemnek köszönhetően végleg kiemelkedett társai közül. Njegovan leváltása után IV. Károly magyar király az általa legrátermettebbnek ítélt Horthyt nevezte ki parancsnoknak, aki ezzel tizenegy tengernagyot és huszonnégy magasabb rendfokozatú sorhajókapitányt előzött meg. Már a Monarchia felbomlása után, 1921-ben kapta meg ezen érdeméért az adható legmagasabb katonai kitüntetést, a Katonai Mária Terézia-rendet.
Az 1990-es évektől kezdve, ugyan már teljesen más dolgok miatt, mégis megint fontos helyszínné vált, a közfigyelem középpontjába került ismét az Otrantói-szoros: az illegális bevándorlás az Európai Unióba nagyon felerősödött, és számos menekült ezt az utat választotta. Az átkelés azonban nem veszélytelen az erős áramlások miatt. Jó időben motorcsónakkal 2 óra alatt megtehető az út.
A magyar kormány még nem foglalkozott a kérdéssel, még nem döntött cirkálók, tengeralattjárók építéséről, nem adományozott még ellentengernagyi rendfokozatot senkinek.
De ne legyenek kétségeink: ami késik, az nem múlik…

2018. 05. 15. kedd