AZ ALÁÍRÓ…
Az „átkosban” tisztelet övezte az aláírókat, azokat, akik a meghurcoltatást is vállalták, hogy aláírjanak petíciókat, tiltakozásokat, avval is jelezve, mit gondolnak a világról.
Ma az alá nem írónak járna tisztelet, ha nem írná alá, amit elé „gányolnak” a hatalom birtokosai.
Schmitt Pál nem ilyen elnök volt, Áder János sem ilyen.
Ma megint megjelent két törvény, amelyen ott „ragyog” (és gagyog) Áder aláírása: az egyik, az elhíresült „szájkosár”-törvény, a másik a tb ellátásaira jogosultak törvénye.
Mindkettő súlyosan sért emberi jogokat.
Áder mégis aláírta azokat, sőt az utóbbihoz még „leb@szó” sorokat, izzadságszagú, bűzös magyarázatokat is írt közleményében.
Magyarország alaptörvénye 9. cikke (1) szerint: „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét” ma úgy nyilatkozott: „A törvény alapos áttanulmányozása után kijelenthetem, hogy nem a törvény szégyenteljes, hanem azok magatartása, akik – különösen advent idején – indokolatlanul keltenek félelmet az emberekben.”. Mert szerinte minden rendben van, hiszen orvosolva lett egy súlyos igazságtalanság: a becsületesen fizető honfitársak azon sérelme, hogy a nem fizetők is hozzájutnak ellátáshoz.
Áder az „igazság bajnoka” peca-ruhájába bújt.
Eddig vajon miért nem tette?
Vagy csak az az igazságtalanság, amit ő és „barátai” annak tartanak?
A „szájkosár”-törvény nem igazságtalan?
Inkább pecázna…
2019. 12. 18. szerda