Max Otto von Stirlitz SS-Standartenführer (valódi neve Makszim Makszimovics Iszajev, a szovjet hírszerzés ezredese) tudta, most már nem hibázhat, az végletes lenne. Arra már az egész (vírusellenes) háború rámehet. És akkor mi lesz Sztálin elvtárssal, hogyan nyeri majd meg legalább kétharmaddal a következő választást?
A feladata kulcsfontosságú: minden nap ellenséges kereszttűzben ott kell állnia a kamerák vizslató szemei előtt és mondania kell, amit kell!
Emberpróbáló föladat!
És Max Otto von Stirltznek már csak egy mail üzenet lehetősége maradt. Mert egyet már elküldött. És Max Otto von Stirlitz tudta, kettőnél többet nem küldhet, mert az ellenség a második üzenetet (is) dekódolhatja.
Kicsit elhúzta a fehér csipkefüggönyt, kinézett az ablakon, nem látott semmi gyanúsat, a habonyi központot már nem tudja tájékoztatni, nagyon szorul a nyaka körül a hurok, gondolta cselhez folyamodik és ír a Bormannak, gyorsan leült hát a szputnyik v számítógépe elé és bepötyögte: „Müller Cecília vissza szeretné hívni az üzenetet: „Képviselői felvilágosítás kérés””. Várt egy pillanatot, miközben lepergett a szeme előtt az egész rohadt élete, az elmúlt év megpróbáltatásai, megaláztatása, a sok-sok rezzenéstelen arccal elmondott hazugsága … és lenyomta az ENTER-t.
Utána rögtön megsimogatta nyunyókáját…
2021. 02. 11. csütörtök
(Kép: Hadházy Ákos)