EGYSZERŰ ÉS NAGYSZERŰ?!
Aztán minden olyan egyszerűvé és éppen ezért nagyszerűvé is vált.
A VEZÉR péntekente ecsetelte népének az egyre javuló körülményeket; ugyanakkor rögvest leleplezte a külső és belső ellenségeket, akik miatt viszont egyre összeomlóban körülöttünk a világ; rámutatott helyzetünk komolyságára; aztán elmagyarázta a tennivalókat a kecsegtető jövőt illetően.
Ezután jöttek a kinevezett csicskák, akik azt hitték magukról, hogy nagyon fontos és felelősségteljes munkát végeznek (amit a VEZÉR busásan megfizet) és tovább oszlatták az emberekben a kételyeket; érveket szórtak szerteszét, mint üveggyöngyöket; mindenre találtak valahonnan egy példát; amikor az kellett, akkor cáfoltak kíméletlenül.
Hát persze, hogy minden olyan egyszerűvé és ezért nagyszerűvé is vált.
A külügyér és a jogász hirtelen szakértő virológus lett; a tanácsadók is tudták, amit tudniuk kellett, ezért mondták is azt; a fecsegés olyan hangzavarrá vált, hogy az már tudománynak tűnt hirtelen. Röpködtek a számok, kimutatták a felmérések, megválaszolták a konzultációs kérdőívek ellenőrizhetetlen összegzései a VEZÉR országa színes ábrák és grafikonok világává vált.
Így persze minden olyan egyszerűvé és ezért nagyszerűvé is vált.
Minek megzavarni az egyszerű és nagyszerű életet holmi információkkal, valós adatokkal, újságírói kérdésekkel, tényfeltáró riportokkal, hiszen elég, ami van, amit kap a publikum, ami olyan megnyugtató, hisz világelsőségről szól, arról, hogy mindenki (értsd: az egész világ) követi a VEZÉRT, a szavát, mozdulatait lesi, vele akar találkozni, aki csak számít – Keleten…
Hát persze, hogy minden olyan egyszerű és ezért nagyszerű is.
De akkor…
- 04. 15. csütörtök