(77.)
Ma levágtam a kertben a füvet, lehet, hogy idén utoljára (a Bükkben már havazott, az időjósok szerint tíz centi is eshet). Thessza a teraszról „felügyelt”: amikor kihagytam egy sávot, élesen vakkantott, figyelmeztetett, milyen munka ez?!
Milyen előválasztás ez?
Szerintem fantasztikus sok disszonáns hanggal! No nem a jelöltek közötti élesen szenvedélyes, néha túlzó vitákra gondolok, az (talán) belefér, ha belefér és a végén mindenki megnyugszik, hanem a kisérő-jelenségekre.
Nem baj: majd megtanuljuk.
Emlékszem az „átkosban”, amikor TGM képviselőjelöltnek jelentkezett, akkor még „cserépszavazással” is föl lehetett kerülni a listára, a párt által „ki volt(unk) rendelve” az V. kerületi tanács nagytermébe, hogy TGM-nek ne legyen annyi szavazata – aztán mégis lett.
És most?
Most még durvább (szemetebb, mocskosabb, sunyibb, „politikusabb”, kinek hogy tetszik jobban) a helyzet, a „párt-utasításos kirendelés”: olvasom a kormányzati hír-portálokat, híreket, arra buzdítják a (hívőket) híveket, szavazzanak az egyik jelöltre, mert… Elképzelem (a „Fidesz-szavazó) Katit, ott a távoli messzeségben, aki eddig kígyót-békát okádott arra a jelöltre, amint lemegy a szavazó-sátorhoz (ahol gyanakvó tekintetek fogadják az utca túlsó oldaláról, nem is olyan halk beszólásokat hall, hogy „ez is olyan”, mert ugye ott mindenki ismer mindenkit), aláírja, hogy elmegy majd a szavazásra és beírja az ikszet oda, ahova köll… Nem köpi szembe magát. Nem tudja. Sőt. Büszke lesz magára: megtette, amit a HAZA (ami számára Orbán Viktor) megkövetelt.
Persze joga van erre. Hála Orbánnak, aki nem vetette be a „veszélyhelyzeti” passzust (még?), nem maradt el az előválasztás (pedig a járvány megint belobbant, igaz: még tart a Vadászati izé is).
Közben Thessza lelopta az asztalról a tegnapi beszélgetés után megmaradt sós-süteményeket. Miért ne lopta volna le? Ott hagytuk. Azér’ érezte, ez nem volt fair, behúzta fülét-farkát és elkutyagolt a sarokba lefeküdni. Délelőtt tízkor. Ettől lett gyanús …
Viszont tegnap egy jót beszélgettünk az unokatesókkal: nem robbant semmiféle bomba, pedig nehéz higgadtaknak maradnunk, mert annyi mindenre kell(ene) figyelnünk, számításba vennünk, óhatatlanul divergálnak a vélemények. Ami nem baj. Sőt. Ez a demokrácia. Hogy is mondta a FŐNÖK: neki erre a sok nyavalygásra sem szüksége, sem ideje nincs. Hát nem is lett: kigondolja és megmondja a tutit, aztán mást gondol és más lesz a tuti, kinek mi köze hozzá, hajtsa csak végre, oszt’ jó napot.
Thessza is részt vett a beszélgetésben, nagyon figyelt, időnként simit követelt, amikor nagy volt a hangzavar, ami rögtön lecsöndesedett.
Persze, hogy az volt a központi téma: ki-kire szavaz az előválasztáson és miért; vajon a vesztes beáll-e a győztes mögé; kivel lehet hárommilliónál is szavazót ezen az oldalon is szavazásra késztetni; a Fidesznek mi lenne a rosszabb. Megoszlottak a vélemények: még olyan is volt, aki a Gergőre akart szavazni, vállalva az érvénytelenséget, de a szavazat-számban mindenképpen benne akar lenni; viszont vállalta, hogy akit a többség elfogad majd, arra fog áprilisban(?) szavazni.
Thessza nem mondta meg: kire szavaz majd áprilisban(?), de okos fejét, a szemének csillogását látva én tudom, kire…
- 10. 14. csütörtök