MEGISMÉTLŐDIK? MEGINT?

0 Flares Filament.io 0 Flares ×

Két hónappal ezelőtt (január hetedikén) írtam egy bejegyzést „BALHÉ VAN, NAGYOBB LESZ?!” címmel, többen, mint százan reagáltak rá, többen le is írták a véleményüket. Azt a bejegyzést Ken Follett SOHA című könyvének olvasása apropóján írtam, aki óva intett attól, ami az első világháború kirobbanása előtt történt: senki nem akarta, mégis bekövetkezett.

Akkor még az Ukrajna elleni orosz invázió előtt voltunk. Akkor még nem döntött az orosz hadvezetés (Putyin) a háború pontos időpontjáról. Akkor még Orbán nem látogatott Putyinhoz. Akkor még röpködhettek a repülők az ukrán légtérben, az orosz gépek az Unióban. Akkor még Szentpétervár volt az idei Bajnokok döntőjének a helyszíne. Akkor még nem rúgták ki azonnali hatállyal a Müncheni Filharmónia vezető karmesterét Valerij Gergijevet.

Most (már) „megint” benne vagyunk. Még az elején vagyunk. Alig telt el kilenc nap az invázió kezdetétől. Már többen, mint egymillióan elmenekültek Ukrajnából. Már fegyverek dörögnek. Már NATO országok is szállítanak fegyvereket az ukrán honvédőknek, önkéntesek tízezrei jelentkeznek katonának.

Hogyan tovább? Mi vezetett ide? Most mi a legfontosabb? El tudjuk kerülni az eszkalálását a háborúnak? Mi lesz a civilekkel? Mi a helyes erkölcsi, politikai magatartás ilyenkor? A kettő lehet nem ugyanaz? Kívül lehet-e, kell-e maradni? Mi fog ma, holnap, holnapután történni? Lesz-e még holnapután?

És mi lesz velünk? Mi lesz a gyerekeinkkel, unokáinkkal? Mi lesz a tanárokkal, az orvosokkal, az ápolókkal? A „Vizes VB” még mindig fontos marad? Hát a „migráns”-kérdés új dimenzióba helyeződik? Hova tartozunk: kelethez vagy nyugathoz?

Kérdések. Egyszerű kérdések.

Választ várnak. Világos, egyértelmű választ.

De kinek kell ezekre a kérdésekre válaszolnia: a kormánynak, a miniszterelnöknek, a szakértőnek, mindannyiunknak?

Hisz’ eddig is válaszol(gat)tál: volt ugyan, akit nem is érdekeltek ezek a kérdések; volt, aki a „készen kapott” válaszokból „mazsolázgatott”; olyan is akadt, aki legyintett: nem az ő ügye. De sokáig ez már nem mehet így tovább.

Már a magyarok (koronás-karosszékű) miniszterelnöke is megszólalt: „Nagy geopolitikai szereplők kereszttüzében vagyunk”, „az oroszok követeléssel léptek fel … nem kapták meg … háborúban fogják azokat megszerezni … Most egész Európának a békén kellene munkálkodnia … szembe kell néznünk azokkal a világpolitikai realitásokkal … ne a magyar családok fizessék meg a háború árát … ez a harmadik háborúm … a magyaroknak ki kell ebből maradniuk”.