Így, a katasztrofális vereséggel végződött választások után, amikor már túl vagyok a kerti fűvágáson, Thesszával a sétán is, lehuppanok a gépem elé, benyomom a NETFLIXET, barangolok egy darabig a címek között, „bele-bele lapozok” az összefoglalókba, a stáb-listákba, aztán választok és elkezdek nézni egy filmet. Nem nagy sztori: egy szélhámosnő eléri, hogy egyedülálló, idős, beteg emberek gondnokává nevezzék ki, idősotthonba zsuppolja be őket, miközben ráteszi a kezét vagyonukra. A biznisz egyre jobban, olajazottabban megy, zavartalanul működik: már csak az igazán nagy hal hiányzik. Persze és természetesen a „nagy hal” is beúszik a hálóba, nem is tehet mást: hisz’ a „Orvos-Bíró-Igazgató” láncolat szuperál, a szélhámosnő barátnő-társa teszi, amit tennie kell. Hogy az öregekkel, a fel-fel bukkanó, meg -meg jelenő rokonsággal mi lesz? Ki nem @arja le őket: ez a RENDSZER.
Aztán elém úszik Robert Bilott ügyvéd története, a DuPont cég nagy vihart kavart mérgezési „sztorija”, ami egy nagyvállalat gátlástalan profithajhászásáról és a kisember kilátástalan élet-halál harcáról szól, ahol persze nem egyenlőek a feltételek, a fegyverek, még a kockázatok sem. Csak peregnek és peregnek a filmkockák, már alig marad valami az ember gyomrában, de nem jön a megkönnyebbülés, nincs rózsaszín fátyolfelhő sem…
A XXI. században élünk, bárhol a világon történik valami, másodperceken belül végigrobog a hír az éteren, bárki tudomást szerezhet róla, legyen az háború, repülőgép-szerencsétlenség, hűtlenség vagy egy szerencsés gól az LA ligában.
Hisz’ a világ működik, minden a helyén van: választani is lehet, ha éppen azt akarunk; kimondhatjuk, amit akarunk; a törvény előtt védhetjük az igazunkat, hisz’ az INTÉZMÉNYEK működnek.
Tényleg működnek?
Ezek a filmek nem ezt mutatták: a bennük rejlő valóságban az „intézményi emberek” nem az intézmény funkciójával törődtek, nem az érdekelte őket, hogy kiderüljön az igazság, hanem csak szűkös és egyéni érdekeiket lesték, követték.
Az igazságot nem az intézményektől kell elvárni, hanem az emberektől.
A „gondnoknőt” végül lelövik; Robert Bilott még ma is küzd az emberek igazáért.
Közben olvasom a híreket: a magyar ellenzék hezitál, vitatkozik arról, bemenjen-e vagy sem az alakuló ülésre; belépjen-e vagy sem (a pénzes) parlament bizottságokba?
Közröhej.
Mégsem tudok nevetni…
- 04. 29. péntek hatvannegyedik nap
(Fontos vagy nekem, Sötét vizeken filmek alapján)