„HAZÁM”???

„Az az igazi hazánk, ahol a legtöbb magunkfajta emberre akadunk.” (Stendhal)

• Majdnem tele a stadion a zártkörű meccsen, gyerekekkel: kifütyülik a térdeplő-tiltakozó angol labdarúgókat.
• A szegedi Belvárosi hídon megvernek egy Magyarországon tanuló japán egyetemistát.
• A pátriárka miatt vétózik, Iványi Gábort el akarja tiporni.
• A magyar bíboros a mai napig az Eucahrisztikus Kongresszusról álmodik, „bele is borzong, hogy az 1938-as Eucharisztikus világkongresszus után egy évvel kitört a világháború”, de elítélni rest az agressziót.
• „A kormány önmagán spórol a leginkább” – mondja a legújabb kinevezett miniszter, mert csökkentik a minisztériumok pénzét, azt hiszi, hülyék vagyunk, mert közben a miniszterelnök bérét a duplájára emelik, miközben Szolnokon arra kérik az anyukákat, menjenek máshová szülni, 3900 forinttal kerül majd többe, hogy meglátogasd a gyerekedet, unokádat Londonban.
• 102 évvel később is Trianon befolyásoló tényező, nem került még mindig a „helyére”.
• „Szabó Zsófi kibékült Shane Tusuppal” – szól az egyik „legolvasottabb” hír…

Magunkfajták ők is. Ahogy a történész asszony „sugallotta”.

„Angliában tizenhárom millió ember baromi módon robotol, hét-nyolcszáz család pedig olyan jólétben dúskál, amilyenről a kontinensen fogalmunk sincs” – írta közel kétszáz éve Stendhal, akár írhatnánk mi is, most is…

2022. 06. 05. vasárnap százegyedik nap

(Kép: index)