Napok óta tart.
A tiltakozás.
A tüntetés.
A véleménynyilvánítás.
Ötletszerűen, spontán, lényegében szervezetlenül.
Őszintén.
A KATÁ-ról, a rezsi-hazudozásról, a hatalomgyakorlás orbáni módjáról, a korrupcióról, a közpénzek ellopásáról, a most már élhetetlen életről.
Sehol egy lengyel busz.
Se egy asztal, ahol fizetnének, hogy ott vagy.
Még a Szerencsejáték ZRT. logója se.
Már rendőrök se.
De te vonulsz, néha leülsz és lezárod a forgalmat, néha elénekeled a Himnuszt, beleordítod az éjszakába, hogy „qur@a anyád, Orbán” és vonulsz tovább.
Békésen: nem kötsz el és indítasz be tankot, nem gyújtod föl Baló Skodáját sem, nem vered szét a várost.
Méltósággal és emelt fővel tiltakozol.
Mert már tele van a pohár!
Sehol egy lengyel busz.
Minek: neked-nekünk nem kellenek tölteléknek!
Viszont a zOrbán sincs kinn az utcán, „otthon” sunnyog a függöny mögött, „írja” az értelmetlen, semmitmondó, szokásos és hazug Facebook bejegyzéseit, hogy: „… háborús árak vannak … belelépünk a háborúk korába … Észnél kell lenni … háborús infláció és a háborús árak megkérdőjeleznek mindent”.
Tovább hazudik: észre sem veszi, hogy eljárt felette az idő, hogy már ez a duma csak duma a zemberek számára.
De, észrevette: ezért marad a függöny mögött, ezért nem lép ki a színpadra, ezért fizet többet a többet és többet a lakájainak, hogy kiálljanak hazudozni továbbra is, gyáva ember!
Békéről hadovál és nem köt békét az emberekkel, a magyar emberekkel, mert csak annyira érdekli őt a sorsuk, amennyire Hatvanpusztához, a stadion-építésekhez, az atlétikai vb-hez, gyerekei saját lábon állásához, a svájci bankszámlához kellenek.
A magyar emberek sorsa nem érdekli igazán.
Sehol egy lengyel busz.
Még az emelt összegű villany és gázszámla sem érkezett.
Viszont hétfőn kell mennem a Hollán Ernő utcába: hamarabb kell elindulnom!
- 07. 17. vasárnap egyszáz-negyvenharmadik nap
(Kép: 24)