Megint vége.
Megint jön a következő.
Megint kérlelhetetlenül.
Pedig: lenne mit.
Hát akkor kérjünk – „MAGYAR”, többségi, kétharmados módra:
- bárcsak ott lehetnék „ingyért” az újévi Mága-koncerten: ott biztos meleg lesz
- bárcsak én is (megcsókolhatnám) megszorongathatnám a (legkisebb) magyar (fiú) Messi kezét, mert amihez nyúl, az arannyá válik (és ott ragad)
- bárcsak a „zén” kisgyerekem is azt suttogná nekem: „anyu, kapcsold le a lámpát a konyhában, mert takarékoskodnunk kell az energiával” és a fűtést nem kellene lejjebb tekernem
- bárcsak jó és keresztény magyarok élnének csak a hazában, nem „olyanok”
- bárcsak a Gulyás Gergely döntene a nyugdíj-emelésről is, nemcsak a Miniszterelnökségen dolgozók béréről
- bárcsak megtalálnám végre a „hetedik krajcárt”, hogy odaadjam a szomszédasszonynak: náluk nagyobb a baj (ja: ez kakukktojás itt)
- bárcsak megkapná a Cini művésznő a Kossuth-díjat és kifizetné a Pintér úr a ház-kölcsönét, hű de jó élet lenne azután
- bárcsak az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében lehetne édeshármasozni az apácákkal, legalább megtudnám: mi az az „édeshármasozás”
- bárcsak megszívlelné az a fránya „unijó” a mi drága miniszterelnökünk önzetlen tanácsait a békéről, a jogállamiságról, a nemzetállamiságról és fölhagyna végre a kupeckedésével
- bárcsak megint megnyitnák a Puskás Arénát és a nővérek oda is kapnának ingyenesen belépőt, hű, de meg lennének elégedve
- bárcsak minden nemzeti érdek lenne, ami jó a drága „Magyar-messinek”, vagy fordítva
- bárcsak még hosszú évekig értékelhetné az évet a drága „Magyar-messi”, s emiatt ne kelljen nekije mindenféle polgári gittegylet zártkörű ülésére járnia
- bárcsak ne csak a Nézőpont mérné azt, hogy sokkal jobban élünk, mint azelőtt
- bárcsak jövőre is olyan jókat lehetne konzultálgatni a pedagógusokkal, az orvosokkal, a rendvédelmisekkel, mint idén is – a (semmiről) megoldásról
- bárcsak tudnák a gyerekek, mi az, hogy „réteges öltözködés”, nem lenne annyi beteg kisgyerek
- bárcsak lezárnák a schengeni határainkat is, hogy ne menjen el, aki el akar – a románoknak megint milyen mázlijuk van
- bárcsak ne az adományozókból lenne rászoruló, hanem rászorulóból lenne több adományozó – vigyázz: ez is kakukk-tojás
- bárcsak rendeznénk Olimpiát, labdarúgó VB-t, nemcsak olyan vizeset, hogy a drága „Magyar-messi” még jobban érezze, mennyire szeretjük.
Megint vége.
Megint jön a következő.
Megint kérlelhetetlenül.
Pedig: lenne mit…
- 12. 21. szerda kétszáz-kilencvenkilencedik nap
#NER #Orbán