Kerestem képet az első iskolámról.
Ahová jártam.
Elsőbe.
Amikor a Kék golyó utcában laktunk.
Ott, a Déli pályaudvar mellett.
A Ráth György és a Greguss utca között.
A Csaba utcai suli.
Egyszer csak „belebotlottam”.
A képernyőmön ott „lett”.
Pontosabban megjelent.
Ma délelőtt.
Az a tabló.
A Csaba utcai általános iskola I. A. osztályának az 1957-ben készült képe.
Azóta ellenőrzöm.
Tényleg én vagyok ott a képen?
Először a Szüdi Jancsi volt ismerős.
Aztán a Takács Peti.
Később a Szigeti Laci.
A tanárnéni már az első pillanatban is, de sajnos nem jut az eszembe a neve.
Pedig a mosolya, a haja, a keze ismerős.
Hatvanhét éves.
A kép.
Vajon mire gondolhattam akkor?
A kantáros nadrágomban állva, kicsit hunyorogva.
Akkor már túl lehettem az első „ötösömön”.
Ami nem is volt ötös.
Csak egy „l” (láttam) bejegyzés.
De pirossal.
Én boldogan rohantam haza: „anyu, ötöst kaptam!”
Anyám megnézte, megsimogatta a buksimat és elmosolyodott.
Erre biztos nem.
Talán a „fontosságomra”.
Hogy komolynak kell lennem.
Annak is kell látszanom.
Még nem tudtam, néhány hónap múlva már verekedek is.
Védem a gyengébbeket.
Az erősebbektől.
A hangosabbaktól.
Mert ezt fontosnak tartottam.
Már akkor is.
És akkor levertük a mosdót.
Az osztályban.
Aput behívták.
Meg kellett csináltatnunk.
Mert ugyan engem löktek a mosdóhoz.
Nézem a képet.
Emlékszem.
Ez a lenti udvar.
Hisz ott van mögöttünk a lépcső-lejáró.
A következő osztállyal.
Az udvaron körbe volt egy igazi, salakos futópálya is.
Egyszer a Sír Kaja bácsi fiával versenyeztem is.
Aki atletizált.
Persze kikaptam.
Mert nem tudtam: nem elég az elején vezetni.
A végén kell.
A Kaja bácsi fia tudta.
A Jancsi meg a Peti vigasztaltak.
Akkor még nem tudtam: forradalom, ellenforradalom.
Csak a pincére emlékszem.
Meg az orosz tankra.
Ami lőtt a házunkra.
Meg apura, aki köti a nyakába a sálat.
Mert mennünk kellett a pincébe.
De ő nyugodt volt.
Anyám meg ideges.
A képen komoly vagyok.
Pedig nem tudtam: hatvanhat évvel később nézegetni fogom magam.
De szép is volt!
- 03. 31. péntek
(Kép: mozgalmak.hu oldal)
Ui: vajon ki vagyok én?