(Nataljától?)
Mindannyian zsiráfok vagyunk?
Akik rabjai vagyunk a hosszú nyakunknak?
Mindent csak „onnan-felülről” szemlélünk?
Csak onnan látható?
Csak így lehet nézni?!
És látni?!
Nézem a képet.
A „képet a képben”.
A fehér vásznon egy piros kalapot.
Amit a „festő” lát.
Én látom a festőállvány mellett a csinos modellt is.
Fekete haját, lecsúszó vállpántját, a karcsú-testére simuló vörös ruhát.
A „festő” csak a kalapot látja.
Én viszont nem látom a kalap közepét.
A kis kiemelkedést.
A festő ellenben azt látja.
Ha én lennék a festő, más lenne a festmény.
Ha a „festő” lenne a „kép a képben” nézője, talán nem is értené a képemet.
Nézem a képet.
A „képet a képben”.
Elgondolkodom.
Itt és most észrevettem.
Amit a valóságban, a napi életben talán nem is veszek-veszünk észre.
Mert rohanok-rohanunk; mert gyors válaszokat akarok-akarunk adni; mert mindenre azonnal kell reagálnom-reagálnunk – mert manipulálnak engem-téged; mert – a maga csodáival – vár a virtuális világ és nem hagy nyugodni, meg húz és erősen tart a fotel is …
Ezért nem veszem-vesszük észre.
Hogy hosszú a nyakam-nyakunk, ezért csak onnan nézünk.
Hogy onnan nézve a világot, csak egy kis szelete látszik.
Csak a piros-karimás kalapja.
Ha nem mozdulok-mozdulunk, mindig ugyanazt látom-látjuk.
A piros-karimás kalapot.
Ezért kéne – néha-néha – mozdulnunk.
Ezért nem lennék-lennénk zsiráfok.
Nézem a képet.
A „képet a képben”.
Én szeretem a focit, te nem; én leizzadok-üvöltözök a meccsek közben; te nem is érted, mire az a nagy felhajtás.
A kokárdát is szeretem-szerettem.
Aztán egy választáson elsajátították.
Ahogyan a focit is.
„Reszkessetek!”
Nézem a képet.
A „képet a képben”.
Fölköltözött a Karmelitába.
Lenéz a városra, a világra, rám-rád.
Csak kalapot lát.
Meg a focit.
Talán háborút is vizionál.
Onnan föntről minden Soros-Gyurcsány-háború-brüsszeliták.
Fenn csak neki lehet-van igaza.
Nem érti, hogy nem lehet ezt érteni.
Viszont én mást nem értek, talán te sem…
Mindannyian zsiráfok vagyunk?
Akik rabjai vagyunk a hosszú nyakunknak?
Mindent csak „onnan-felülről” szemlélünk?
Csak onnan látható?
Csak így lehet nézni?!
És látni?!
- 06. 24. hétfő
(Kép: Natalja)