Ma megkezdődött az iskola. Szerencsére teljesen nem cserélődött ki az osztály. A Robit is látom szerencsére, bár azt mondja, hogy mesélni valója van. Már nem látom a kis Bajnait se, meg a Rózsát, a Hoffmannt se. Viszont a viktoristák mind együtt vannak, mint tavaly is. Az ofő csendet parancsolt, mert megint elkezdte a mondanivalóját mondani magától.
A legfontosabb, hogy a könyveitek rendben vannak, mert már ki is osztottam azokat, mert megküldte a klikkes társaság rendesen becsomagolva, név szerinti bontásban – kezdte az ofő. Erre azonnal kitört a balhé, mert mindenki egyszerre mondta a magáét. Először nem értett az ofő semmit se nem, ezért ő is kiabálósra fogta: csend legyen – harsogta bele a kifestett osztályba. Erre a Szelényi Zsuzsi, aki egy új kislány, csak ebben az évben jelentkezett ide, fölállt és szépen, nyugodtan, a szavakat folyamosan egymásba öltve azt mondta, hogy neki nem jutott irodalom könyv, bár a neve rajta van a fedőmatricán, úgyhogy biztosan az ő könyveiről van szó. Akkor fölállt a Hiller Pisti is, hogy neki viszont rögtön a második kötet jutott, viszont az első kötetet biztos megették a Balog Zoltán plebános úr egerei, mert úgy hallotta, hogy a plébániákon vannak rágcsálók is. Erre már a Szijjártó Petya is fölpattant, hogy ugyan neki sincs meg minden könyve, de mégse nem sipákol itt, mint a Falus Feri gyereke a jeges vizes locsoláskor. És csak az nem szállít hiba nélkül, aki nem szállít semmit, csak a szája jár. Erre már a Nemzeti Pedagógus Kar kötelezően beléptetett tagja, az ofő sem bírta tovább, és csak halkan jegyezte meg, hogy mintha ez tavaly is így lett volna… Erre a Kövér Lacika, akinek már sercen a bajsza is, fölemelte a fejét és a hangját: Nem ezt kapta írásban az ofő, hogy mondja, úgyhogy jó lesz, ha vissza fogja magát.
De a következő órán sem csendesült el az osztály, ráadásul akkor már bele is néztünk a történelem könyvbe, mert a történelem tanárunk kinyitotta az egyik páratlan oldalon és rögtön el kezdett csuklani: na, ezt én nem fogom nektek tanítani – mondta, ezt majd megnézzük videón, az úgy is jobban érdekel benneteket.
Erre a viktoriánusok összenéztek és bökdösték a Schmidt Marit, hogy szólaljon meg végre, aki lassan fölállt és valamit elkezdett hablatyolni a baloldali liberális értelmiség szerepéről a két világháború és a rendszerváltás között, de ezt nem értettük, csak azt, hogy a tanítás alapja most már nemzeti közmegegyezésen és a Kerényi által is könyve öntött alapokon nyugszik, és csak azt lehet tanítani és semmi mást, mert akkor lesz itt ne- mulass.
Erre a Robi halkan megjegyezte: addig jó, amíg ezt a schmidtmari mondja és nem a nép…