Ennek is sikeres vége lett. Most hosszabbítani sem kellett, mint legutóbb (az előre megálmodott számok – láss csodát – most kijöttek anélkül is): így hát a kormány egyből győztesnek hirdette ki magát.

Végre győzelem!

Pedig a hazai közeggel is meg kellett küzdeni; a szegény miniszterelnök úr is „minden reggel azzal kelt”, hogy „derékon vágták”, megtámadták, és folyamatosan résen kellett lennie, mert olyan erős ellenzéki média-túlsúlyban van: de most itt van végre az eredmény!

A Nagy Népi Konzultációs Hurrá (NNKH) diadalmasan győzött!

1 382 294 kérdőív visszaérkezett!

Ezt ugyan csak Havasi Bertalan látta, de neki tényleg hihetünk, ő még soha nem hazudott (ja: az a mostani regnáló miniszterelnök úr)!

És milyen jók lettek a ravasz, szinte megválaszolhatatlan, elképesztően nehéz kérdésekre adott válaszok, meg az arányok is! Egész Észak Korea, még Kim Dzsongun is irigykedve és lélegzet visszafojtva figyelte az eredményhirdetést: 93,37 és 99,18 százalék között voltak a (várt) jó válaszok!

Végre!

Most már a Sorosnak is látnia kell!

A Nagy Népi Konzultációs Hurrá (NNKH) diadalmasan győzött!

Csak 7 millió ember nem küldte vissza.

Hát, van itt még föladat, csak azt nem tudom, kinek…

2019. 01. 25. péntek

„Folyamatosan érkeznek vissza a nemzeti konzultációs kérdőívek. Az eddigi összesítések alapján már most biztos, hogy a jelenlegi konzultáció rekordrészvételt hoz…” – írja a Rogán A. vezette Miniszterelnökei Kabinetiroda.
Nézem a képet. Az erőlködő tisztviselőt. Aki próbálja megmagyarázni a magyarázhatatlant. A szemenszedett hazugságot. A mögötte-mellette tornyosuló, telének hazudott, de láthatóan és egyértelműen üres dobozokat. A dokumentálásnélküli megszámlást, „a közel kétmillió ember” kitöltötte és visszaküldte és ez az eddigi legnagyobb siker! Mert „A beérkező ívek biztonsági átvilágítása, gépi borítékbontása, szelekciója és adatfeldolgozása a törvényi előírásoknak megfelelően zajlik…” – miközben semmiféle törvényi előírás, fölhatalmazás, eredményességi küszöb nincsen!
Se ellenőrzésre vonatkozó rendelkezés, hogy ki, mikor, hányszor, hol ellenőrízhet.
Semmi!
Csak a duma!
Meg a másik ócsárlása: „álhíresztelő és rágalmazó”, aki nem hisz a szemének!
Az Antinak.
Most hozzátok fordulok, vidéki rokonaim. Hozzátok, akiknek édesanyja (édesapja, testvére) hónapok óta megalázó körülmények között tengődik egy istenháta mögötti otthonban; aki miatt hiába dugtatok rahedli pénzt a gondozók zsebébe, hogy legalább gyakrabban tegyék tisztába, vigyék ki sétálni: szerintetek a Soros tehet róla?
Vagy hozzátok, pestiek, akiknek nemrégen halt meg az édesanyja, édesapja, testvére gyereke, mert a kórházban nem ismerték föl időben a bajt és hazaküldték, hogy ne legyen láb alatt: szerintetek a Soros tehet róla?
Most meg hozzád szólok újságíró, fotoriporter, elemző, akik rezzenéstelen arccal, remegésnélküli kézzel írjátok, ki nem szarja le, hogy hazugság az egész, hogy a dobozok üresek „A Fidesz választási kampányába ment bele, s bizony hasznosult… mindegy, hányan küldték vissza az ívet vagy töltötték ki neten, akár kamucímekről. A lényeg teljesült … a dolog nagyon is működik, remek politikai termék”: szerintetek is a Soros tehet róla?
És te, focista-gyerekek edzője, azoknak a gyerekeknek az „oktatója”, akikből sohasem lesz labdarúgó, hiszen most sem eddzenek, csak rajta vannak a listán, hogy jöjjön a zsozsó, az isteni adomány, amiből most már te is olyan jól megélsz, hogy már semmi más nem érdekel: szerinted is a Soros tehet róla?
És Orbán és Mészáros és Lázár és Rogán és Habony, és ti többiek, ott fönn, megint a magosban, hamarosan a Várban, akiknek a jövedelem már nem munka eredménye, hanem csak számolás kérdése; akik kéjesen nyújtózva fordultok hajnalban az egyik oldalatokról a másikra, simogatjátok meg „Anikótok” fejét, ma mennyit is fogok nyerni: szerintetek erről is a Soros tehet róla?
Miközben üres dobozok mindenütt: a kórházakban, az iskolákban, a Hospice intézményekben, és mindenütt az otthonokban.
Üres dobozok.
Igaz: azokról a kormány fotósa nem készít fölvételeket…

2017. 11. 25.

Mindjárt vége lesz. Ugyan még nem ismerem a „hivatalos” eredményt, csak sejtéseim, megérzéseim vannak: megint biztosan agyonnyerik majd magukat. Az nem lehet vitás. Ahogy eddig is, ahogy ezután is, ahogy mindig. Mert amit akarnak, azt elérik: így vagy úgy, de elérik. Ha nem, akkor is. Legalább is szóban, a hírekben, a tévékben, a kommunikációban. Úgyhogy már izgalommentesen várom, ami úgyis jön, az eredményhirdetést, hogy utána legalább egy kis ideig vége legyen. Mert akkor legalább utána átmeneti „csönd” lesz, vagy „csöndebb”.
Mióta nem volt csönd?
Már nem is emlékszem, milyen az.
Mert már megint KONZULTÁCIÓ van: a kormány már megint konzultál népével. A kormány megint eljátssza, hogy véleményt mondhat az ország! Eljátszatja az alattvalókkal a demokráciát. Úgy csináltat velük, mintha az lenne, mintha érdekelné: mit gondolnak, mit akarnak, hogyan képzelik el a jövőjüket, kivel akarnak és kivel nem együtt élni; és persze ehhez a játékhoz még jópofát is kell vágniuk!
És persze mindenki eljátszogatja, amit ráosztottak: a hívő hívek (egyre erőszakoskodóbban) térítenek, az elutasítók vaktölténnyel pufognak, az idős ember és a civilek tiltakoznak, a szimpatizáló külföld kontraproduktívan és hatástalanul próbálkozik, a kormáy(fő) rárak még egy lapáttal – a karaván meg baktat szépen (a „lenini úton”) tovább!
Szóval KONZULTÁCIÓ zajlik kis hazánkban: a kérdőívek (ellenőrizhetetlenül) jönnek-mennek; a plakátokra milliárdok jönnek-mennek; virtuális robbanás történik a főváros egyik aluljárójában és megindul a gyors mentés; miniszteri dzsemborikon már a belső ellenzék kilövését fogalmazzák; migránsok meg, azok az istenadta, akarom írni Allah-adta migránsok meg sehol!
Viszont a KONZULTÁCIÓ végeredményének a kihirdetése előtt már a győztes megvan; még nem fújták le a meccset, de már tudjuk ki a nyertes; még „játszanak”, még kinn vannak a pályán a csapatok, de már ismert a diadalt arató!
A gyűlölet ugyanis már ott van, már visszavonhatatlanul megjelent, beleégett: a közbeszédbe; a falugyűlések ordítozásába; az internet online híreibe, a Facebook bejegyzésekbe, kommentekbe; a vak ember ütlegelésébe; kiránduló közmunkások följelentésébe; a temető-látogatók gyanúsításába; angolul megszólaló elűzésébe; kocsigumik kiszúrásába; bevándorlónak nézett barát megverésébe és még ki tudja, mi mindenbe.
A KONZULTÁCIÓ meg még javában zajlik! Ugyan jogi következményei nincsenek, szabályai nincsenek, ellenőrei nincsenek, fellebbviteli fórumai nincsenek: az egész nem más, mint alapzat-nélküli hivatkozási kitaláció, egy Dakota ló. Az ül föl a lóra, vagyis az tölti ki és annyiszor, ahányszor csak akarja, aki akarja. Frászt: ki se kell tölteni, akkor is beleszámolják majd.
De mindjárt vége lesz.
De mindjárt befejeződik.
Nyugtatgatom magam.
Eközben Jézus-hívők egykedvűen toporognak a HÉV megállóban, én meg a kutyámmal bokáig gázolok az állomás lugasában a friss lószarban.
De már elbizonytalanodtam: az eredményhirdetés után vajon tényleg a csönd jön el, a „csöndebb” vagy valami egészen más…

2017.11.10.

Tisztelt Orbán Viktor, „Isten kegyelmének megnyilvánulása”!

Kaptam egy levelet Öntől, Orbán Viktor Honfitárstól, aki ahogyan olvasom, éppen mostanság „Isten kegyelmének megnyilvánulása” -ként Magyarország miniszterelnöke is.

Ebben azt írja Ön, hogy Európa legnagyobb ellensége Európa, mert Európa veszélyezteti Európát, amelyet Ön megismert, és Ön nagyon szeret. És Ön ugyan „A megújulás lendülete” töretlen híve, a változás támogatásának az élharcosa, de azt már mégse akarja, hogy „Magyarország kultúrája és népessége is visszafordíthatatlan módon” megváltozzon! És emiatt most mindenféle össztűz és parittyakő zúdul rá, azaz Önre, mert Ön az állandó és ügyeletes szembe szegülő az értekezleteken, ahol Önnél soványabb, elegánsabb, a zsebében soha nem kotorászó miniszterelnökkel olvasgatnak mindenféle előterjesztéseket.

Ön, tisztelt Honfitársam – éppen mostanság „Isten kegyelmének megnyilvánulása” -ként – miniszterelnök, arra kér, hogy közösen cselekedjek Önnel, mert itt az idő, és ezér’ töltsem ki a kérdőívet, amit Ön küldött és a Posta azon nyomban el is hozott.

Tisztelt Orbán Viktor Honfitárs, éppen mostanság „Isten kegyelmének megnyilvánulása” -ként Magyarország miniszterelnöke!

A nem tudom: milyen alaptörvény, milyen törvény, milyen végrehajtási rendelet alapján küldött levelében feltett
• Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről (Ne hagyjuk szó nélkül!) első;
• Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről (Ne hagyjuk szó nélkül!) második;
• Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről (Ne hagyjuk szó nélkül!) harmadik;
• Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről (Ne hagyjuk szó nélkül!) negyedik;
• Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről (Ne hagyjuk szó nélkül!) ötödik;
• Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről (Ne hagyjuk szó nélkül!) hatodik;
• Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről (Ne hagyjuk szó nélkül!) hetedik
kérdéseire összefoglalóan az alábbi tájékoztatást adom:

„Egy olyan reménytelen helyzetben lévő miniszterelnök, mint Ön kétségbeesett politikai akciójával nem foglalkozom.”

Egyúttal kérem: ne maradjon velem kapcsolatban, mert ahogy látom és érzem, már úgyis ismeri legfontosabb érzéseimet és döntéseimet az Ön kormánya által hozott intézkedésekkel kapcsolatosan.

2017. 10. 31.

Egy Honfitárs

1. Tud Ön olvasni?
2. És szeret is?
3. A Nemzeti Konzultációs Kérdések -et (NKK-t) beépítsük a „Pokémon”-játékba, mint a legerősebb, mindenkit ütő Pokémont?
4. Ugye kezdődjék minden Nemzeti Konzultációs Kérdés (NKK) egy Orbán Viktor idézettel?
5. Ugye legyen benne a Nemzeti Konzultációs Kérdések-ben (NKK-ban) a válasz is?
6. Egyébként, a választásokhoz közeledve, elégségesnek tartja Ön a negyedévente történő Nemzeti Konzultációs Kérdezősködést (NKKt-t)?
7. Hét kérdést tegyünk most föl, vagy elég lesz egy is?
8. Egyetért Ön azzal, hogy Orbán Viktor vezesse az Európai Uniót, a V4-eket, az MLSZ-t, a Nemzetközi Judo (Vigyázz! Nem Júdea) Szövetséget?
9. Küldjük-e ki egyáltalán a Nemzeti Konzultációs Kérdéseket (NKK), vagy hirdessük ki rögtön az eredményt?
A válaszokat várja a Pesti Srácok, a 888.hu, a Riposzt, a Faktor , a Magyar Idők és Bayer Zsolt.
Magyar Távnyírbálási Iroda (MtI) embargó ma 11 óra 11-ig
2017. 09. 24.