dr. Radnai György bejegyzései

NAPLÓSZERŰEN (24.)

(24.)

Az íróasztalomnál ülve az ablakon bámulok kifelé: beteg tujáink hangtalan felkiáltójelekként magasodnak átellenben, a kerítés előtt, az erősödő szélben hajlonganak, közben duruzsolnák: nem látod a barnás foltokat rajtunk, hogy betegek vagyunk, miért nem segítesz? A polcokon sorakozó könyveim némán vádolnak: vegyél már le engem, engem is, segíteni tudnánk! Mögöttem a falon Munkácsy fekete-ceruzás vázlata várja átható, elgondolkodó nézésemet: lássam már meg, amit mondani akar. És üresen heverő fekete pipám is, mintha nógatna: egy kis pöfékelés biztosan segítene…

Beborult. Sötétedik. Föl kéne kapcsolnom az íróasztali lámpát, de ehhez sincs kedvem.

Minek.

Nemcsak kinn, a „szabadban” van sötét, ezen a sötétségen a lámpa nem segít.

Menekülni kéne innen. Menekülni.

Minden eszkalálódik. Minden: a vírus terjed és kaszál; rémiszt és félelmet szül és ezzel a hatalmat még nagyobb hatalomhoz segíti. Az meg (vissza)él vele: láthatóan kapkod, mintha össze-vissza cselekedne, pedig nem („csak feküdj nyugodtan”), rendszer van abban. Írd és mond: két menekültet (magyarosan migránst) „őriznek” kerítéssel elzárva, viszont a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet háromhavonta meghosszabbítják. Az őrült hajsza a Klubrádió ellen zavartalanul folyik. De legalább az idei tél nem volt annyira hideg…

Menekülni kéne. Menekülni.

De nem lehet! Itt kell maradni, nincs más. Amartya Sen írja valahol: „Érthető módon nem annak a felismerése mozgat bennünket, hogy a világ nem teljesen igazságos – ilyesmit közülünk csak kevesen várnak el –, hanem az, hogy fellelhetők körülöttünk olyan nyilvánvalóan kiküszöbölhető igazságtalanságok, amelyeket szeretnénk felszámolni.” És nálunk most mennyi „nyilvánvalóan kiküszöbölhető igazságtalanság” van.

És vajon: mi jöhet még? Az utolsó pillanatban „benyújtotta a jogállamisági mechanizmus elleni keresetet Magyarország és Lengyelország” („A baloldal túl messzire ment, amikor a járvány közepén támadást indított Magyarország ellen” – írja Varga Judit miniszter); kilépett a Fidesz a EPP parlamenti frakciójából; a „gyurcsányozás” maximumra csavarva; a Klubrádió frekvencia-pályázatát az ellenzék nélküli Médiatanács – mondvacsinált indokokkal – elutasította; a közpénzek milliárdjai átláthatatlanul, mindenfajta transzparencia nélkül, ömlenek a „csókos” haverokhoz, rokonokhoz, családtagokhoz; az utcán fegyveres katonák, rendőrök „vigyázzák” a rendet…

Áh, csak dühöngök magamban…

Becsukom a laptomomat, az íróasztalomnál ülve az ablakon bámulok kifelé: beteg tujáink hangtalan felkiáltójelekként magasodnak átellenben, a kerítés előtt, az erősödő szélben hajlonganak, közben duruzsolnák: nem látod a barnás foltokat rajtunk, hogy betegek vagyunk, miért nem segítesz? A polcokon sorakozó könyveim némán vádolnak: vegyél már le engem, engem is, segíteni tudnánk! Mögöttem a falon Munkácsy fekete-ceruzás vázlata várja átható, elgondolkodó nézésemet: lássam már meg, amit mondani akar. És üresen heverő fekete pipám is, mintha nógatna: egy kis pöfékelés biztosan segítene…

Tényleg beborult.

  1. 03. 11. csütörtök

HEADLINE SZABAD VERS

HEADLINE SZABAD VERS

(Szabad válogatás címekből: 2021. 03. 06.)

 

7269 új fertőzöttet találtak Magyarországon –

FOLYAMATOSAN ZAJLIK AZ OLTÁS,

MÁR 949 497 FŐ A BEOLTOTTAK SZÁMA,

KÖZÜLÜK 304 880 FŐ MÁR A MÁSODIK OLTÁSÁT IS MEGKAPTA. (ORIGO)

 

soha nem látott csúcson

az új fertőzöttek száma

MAJDNEM MINDEN

ÖTÖDIK TESZT POZITÍV VOLT.

MÁR EGY OLTÁS UTÁN IS KIADHATÓ LESZ A VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNY. (Portfolio)

 

„Átoltottság tekintetében

minden héten nagyobb előnyt szerzünk” (Magyar Nemzet)

Kibővített bértámogatás:

ezek az ágazatok kapnak segítséget (koronavirus.gov)

Németek, dánok, franciák –

ők kaphatják a magyaroknak szánt

Moderna-oltásokat (Szabad Európa)

 

A Madách Színház egyik színésze

aluljáróban

zenél,

az ezért kapott pénzből

fizeti albérletét (propeller)

 

Ukrajna megfosztja a tisztségeiktől

a kettős állampolgárságú

kárpátaljai magyarokat

nem viselhetnek állami hivatalt,

önkormányzati tisztséget,

stratégiai fontosságú állami vállalatokban

vezető pozíciót,

továbbá nem ismerhetnek meg államtitkokat

Listázás, lemondásra kényszerítés

Veszélyben a kárpátaljai magyarok (mandiner)

 

Kisvárdán megmondták a külföldi focisták

feleségeinek, hogy ha szeretnének

ilyen jó körülmények között

Magyarországon maradni,

akkor szedjék össze magukat otthon (444)

„Korábban alkalmazott technikát

 vettünk elő azzal,

hogy a feleségekhez, barátnőkhöz szóltam (NSO)

 

Vidnyánszky

is tagja volt a bizottságnak,

amely

Vidnyánszky

színészét javasolta igazgatónak (HVG)

A Facebookról tudta meg

a Győri Nemzeti Színház igazgatója,

hogy tíz év után leváltották (24)

 

A város,

ahol a pénz és a politika

miatt bezárt az egyetlen szakrendelő

„Ennek az egésznek

a betegek isszák meg a levét”

csúnyább szavakkal

illette a polgármestereket,

akik szerinte csak

a nemi szervükkel

vannak elfoglalva. (telex)

 

Újra kikapcsolják a közműveket (Népszava)

 

„Kiáltsd ki: „Még nem nagy az ember,

de képzeli, hát szertelen…”” (József Attila)

 

  1. 03. 06. szombat

(Kép: Gazsó Attila)

HELYZETJELENTÉS

HELYZETJELENTÉS
Jön a hír a Messengeren: meghalt tegnap, a koronavírus … Olvasom a hírt: a világhíres operatőr felesége is. Barátom hív: ők már szerencsésen túlvannak a betegségen. Hív a rokon: tegnap megkapta férjével együtt a Pfizert; a másik rokon a kínait: minden rendben.
„A koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben a templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat továbbra is nyitva tartjuk” – olvasom, miközben megint „bezár a bazár”, még a kaszinók is.
„Elmarad a hétvégén a tömeges oltás”, olvasom a hírt, „Folytatódik a tömeges oltás, a hétvégén 400 ezer embert fognak beoltani Magyarországon” – írja a másik; „Rendszerszintű technikai problémák miatt ideiglenesen leállították a tömeges oltást” – mondta ma reggel a miniszterelnök; csak az AstraZeneca oltás áll le, azok a fránya sms-ek.
Semmi nem változik: kapkodás, egymásnak ellentmondó intézkedések, mégis győzelmi jelentések „a rugalmas elszakadásról”. „Kásler utasítása: felügyelet sem lesz az intézményekben, de a sportkollégiumok működhetnek”, csak a dolgozók 5%-a mondott föl, ez belefér az éves fluktuációs „tervbe”, a nyíregyházi stadionra rendelkezésre áll a többlet-közpénz, keddig mehet minden tovább ugyanúgy…
Mindenki „jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot,/ s várja a véget, a sűrü homályba bukót, a csodákat”…
2021. 03. 05. péntek

GONDOLATOK EGY VERS KAPCSÁN

GONDOLATOK EGY VERS KAPCSÁN
Nem vagyok igazságos. Most sem leszek. Mindig hagyom magam sodródni az impulzusaimtól, a pillanatnyi érzelmeimtől. Azok meg, úgy csaponganak, mint a fészkét és párját kétségbeesetten kereső rigó szárnyai, mert nem akarja észrevenni: a fészket már leverték a fáról…
A „SEMMIÉRT EGÉSZEN”-ről van szó. Pontosabban a vers borzongatóan-elborzasztó lenyűgöző hatásáról. Még pontosabban a megfejthetetlenségről, arról, hogy aki olvassa: mit akar érezni éppen akkor, amikor olvassa a verset; miért azt érzi akkor, amit érez.
De vajon mit akart írni a költő?
Érdekes ez egyáltalán? Hisz ott van a papíron megmásíthatatlanul, véglegesen, befejezetten. Csak el kell olvasni: „Hogy rettenetes, elhiszem,/ de így igaz./ Ha szeretsz, életed legyen/ öngyilkosság, vagy majdnem az.”Tényleg a teljes önfeladást követeli – a szerelemben a szerelmétől? Tényleg úgy gondolja, hogy „Mint lámpa, ha lecsavarom,/ ne élj, mikor nem akarom;/ ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan/ börtönt ne lásd;/ és én majd elvégzem magamban,/ hogy zsarnokságom megbocsásd”?
Hogyan olvastam ezt ötvenöt évvel ezelőtt? Hogyan olvastam el tegnap este? Miért rajongtam érte félévszázada, s miért néztem csak üveges szemekkel magam elé a tegnapi homályban? Hisz a szöveg nem változott!
Viszont az olvasó … Én változtam volna meg? (Már régóta ne ülök „csillámló sziklafalon”, „S mint megnyílt értelembe az ige,” én már egyre ritkábban szállhatok alá rejtelmeibe…) Biztosan ez. Vajon csak ez? Az öregedés, az öregség? De hisz’ értem, érzem, tudom is, amit Szabó Lőrinc írt rémisztően megbotránkoztató, mégis igaz, szerethető.
Hát akkor?
Vajon lehet az életet és a szerelmet másképpen élni? Vajon az ember megváltozik és más lesz a szerelemben, mint az életben? Vajon azok az értékek, normák, amiket a szerelmen kívül követ, azok a szerelem miatt megváltoznak, követhetetlenekké válnak?
Vékony az elfogadhatóan (a szerelemben megmagyarázhatóan) megengedhetetlen ösvénye és nincs kerítés, ami elválasztja a megengedhetetlentől.
És akkor az éjjeli szekrényemen, a lámpa mellől fölemelem Zoltán Gábor „SZÉP VERSEK 1944 – abszurd antológia – című könyvét (KALLIGRAM Kiadó 2020.) és megtalálom a sorokat Szabó Lőrincről, aki a Bajor Gizitől kapott Cila nevű fehér, félős macskát a háború alatt, mikor bombázták Budapestet kivitte a teraszra „Látva a cica különleges, szinte misztikus félelmét, meg akartam figyelni, hogyan viselkedik, ha nincs módja az első emeleti zárt térről elmenekülni. hát a boldogtalan mégis menekült: egy nyári asztal alá bújt. Utóvégre, gondoltam, ha én is kockáztatom a bőrömet, téged sem kíméllek erre a pár percre.”
Nem vagyunk mások. Ahogyan élünk, úgy is szeretünk, gyűlölünk, uralkodunk és ez fordítva is igaz.
Ettől még a vers lehet szép és igaz.
2021. 03. 02. kedd

FONTOS – FONTOSABB – HÚZZÁ’ MÁ’ EL INNÉT

FONTOS – FONTOSABB – HÚZZÁ’ MÁ’ EL INNÉT
Gazdi, gyere már játszani, legalább vakarjál meg – ugrik a lábamhoz Thessa, az újdonsült családtag.
Gyuri-papa mikor jössz már birkózni velünk – ugrálnak előttem képzeletemben az unokáim.
Sikerült a próba-töri – jelenik meg a Messengeremen legidősebb unokám üzenete.
Láttam a tévében, hogy kiadták a Szinetár új könyvét, elolvasnád? Megvenném neked – jelenik meg a Skype-n 97 éves nagynénikém mosolygós arca.
Olvastad? Van egy érdekes cikk a Magyar Hangban – megint a Skype villan föl a 95 éves nagybácsikám elmosódott arcával.
Megint hazazavartak bennünket a kórházból, megint hiába mentünk be Gyurikám, megint hiába – most a Messenger hangja csörrent és azonnal hallom a szeretett rokont.
De régen láttam magukat, ugye jól vannak, mert az uram bizony nehezen viseli – szólít meg a szomszéd az utcából, ahol élek.
Mit szólsz a vakcinákhoz, melyikkel … – hívom most én a legidősebb fiamat a telómon.
Valahogy „beáraztuk”, „újra terveztük” ugyan az életünket, mert az ÉLET élni akar.
De beszűkült és arctalanná vált a világunk, nagyon is: korlátok közé szorultunk, bilincsként zúdulnak ránk a szabályok, törvények, már a hálószobánkba is behatolnak.
Persze. A vírus. Az az oka mindennek.
Tényleg csak az?
Szerencsére a fontos dolgaink továbbra is fontosak maradtak.
De miért csak azok váltak fontossá, amik fontosak maradtak? Mert csak azokra tudunk (közvetlenül és eredményesen) hatni? A többi csélcsap hadakozás a semmiért?
A fontos és a kevésbé fontos dolgokat is beáraztuk már? Véglegesen beáraztuk?
„Megjelent a kormányrendelet, ami Novák Katalin kegyes hozzájárulásához köti az egyedülálló szülők esetében az örökbefogadást”; az „EU vakcinaengedélyezése nagyon szigorú, a hazairól semmit sem tudni”; a „kormány azért nem rendelt többet a Moderna vakcinájából, mert sokallta az árát”; meghosszabbították a veszélyhelyzetet a migránsok ellen; a kutyák oltási könyve tartalmazza az oltás gyártmányát, típusát, gyártási tételszámát, a koronavírus elleni oltásnál ezt nem kell megtenni(???); mostanra törölték Kósa cégét, amit 6 milláért vett 2017-ben, a vásárlás után semmi bevétele nem volt, a 115 milliós alaptőkét 12 millióra csökkentették; és még „dögivel” folytathatnád te is a sort, de minek.
Mert ezek „NEM” fontosak, vagy legalábbis úgy gondoljuk: nem tudjuk befolyásolni az ügyek menetét.
Vagy mer’ a kormány szerint itt nincsen semmi néznivaló: „húzzá’ má’ el innét”…
2021. 02. 28. vasárnap
(Kép: Hadházy Ákos)

HOGYAN ÉLJÜNK A PANDÉMIA ALATT

HOGYAN ÉLJÜNK A PANDÉMIA ALATT
(tíz életviteli tanács magyaroknak)


1. A pálinka „alapvető élelmiszer” hazánkban (miniszterelnök), ezért ne szégyelld azzal indítani a napod!
2. Ha érzed az ízét-szagát, krákogsz tőle, akkor „nyugi van” (esetleg guríts utána még egy kupicát)!
3. Válaszd ki: aznap a magyar kormányzat melyik „új” (már napok-hetek óta várt, de elkésett) ajánlását, szabályát fogod végrehajtani: otthon maradsz és jó erősen beriglized az ajtót; kimész a szabadba a feleségeddel, de csak a kertetekbe és szigorúan maszkban (ha csak SZFE-s maszkod van, késes emberekkel igyekszel nem találkozni); kitöltöd a konzultációs kérdőívet a lazításról; lehuppansz a tv elé és megnézed a Mezőkövesd-Budafok meccset (de a meccs közben elhangzó „HÍREK EGY PERCBEN” alatt NEM kapcsolsz a pornócsatornára, mert mi lesz, ha bejön a feleséged), de a körmödet nem rágod le, mert az nem trendi?!
4. Amikor vége lett a meccsnek fölhívod Rogán Antit és fölajánlod a barátnődet, cserébe földet és milliárdos hitelt kérsz; később Kósa-mamával is konzultálsz a sertéstenyésztés ügyes-bajos rejtelmeiről, fölajánlod, hogy te is beszállsz a csengeri asszonysággal folyó egyeztetésbe; lélegeztetőgépet, török vakcinát keresel az interneten és bevásárolsz belőle.
5. Aztán hozzáfogsz az ebédhez, ami csülkös-bableves, töltött káposzta, majd pacalpörkölt „némethszilárdosan”, majd csapra versz egy hordó Csiky sört és nyugodtan fölhajtod, közben és később nagyokat böfögsz és szellentesz, mert ez is hozzátartozik a kínai étkezési szokásokhoz.
6. Ebéd után ágyba dőlsz, horkolva alszol egy órát, majd fölhívod a Puskás Akadémia ügyintézőjét és jelentkezel az Akadémia serdülő csapata mellé szertáros-gyúrónak, kazántöltő-kisegítőnek a kisvasútnál.
7. Mindezt úgy igyekszel megvalósítani, hogy közben ne adósodjál el, kivéve, ha az eladósodást a kormány javasolja, mert akkor az nemzeti ügy!
8. Kora-este bejelented az új vakondtúrást, kérsz rendőri segítséget, kihívod a Hír tv-t, Bakondit és hangosan, hogy a szomszédok is hallják el kezded szidni a migráncsosok jó és édes anyját.
9. Este találkozol a feleségeddel és a komondoroddal, a találkozó végkifejlete rád van bízva.
10. Aztán ágyba bújsz és énekelni kezded: „Annyi mindent kéne még elmondanom,/ S ha nem teszem, talán/ már nem is lesz rá alkalom” világslágert, majd nyugodtan elalszol…

Egyébként az se baj, ha nem így teszel…
2021. 02. 27. szombat
(Kép: Gondolkodó-adaptáció)

„EMELT SZINTŰ KÉSZÜLTSÉGET RENDELTEM EL”

Csak bölcsen. És megfontoltan. Higgadtan. Úgy „magyarosan”. Mert a MAGYAR különleges, egyedi, a kormány kiemelten az…


1. Néhány napja a kormány elindította az aktuális propaganda-KONZULTÁCIÓT! Hogy mit akar a MAGYAR: hogyan nyissuk újra az országot. Mert „Nyitnikék”, már nagyon is „nyitnikék”. Már a „NAGYEMBER” – mindenkit eligazítóan – ki is töltötte. Aztán a „NAGYEMBER” ma bejelentette: „emelt szintű készültséget rendeltem el a kórházakban”. Mint egy évvel ezelőtt: a „vegyek föl maszkot, ne vegyek föl maszkot” társasjátéknál, mert akkor mindenki ott lógott a TV előtt (mint annak idején az Izauránál), amikor jött a zOperatív Törzs” és benne a főhős Nyunyókával és ment az összeség-visszaság (mint a „van kalapja, nincs kalapja): kell, dehogy kell, sőt árt, de mégsem árt)! Most megint kuss van a nyitásról, halasztva a Nemzeti Ünnepünkig. Hogy jönnek-e majd lengyel vendégünneplők? Necces.


2. „Minden oltás jobb, mint a vírus!” Milyen igaz mondás! Kiküldött „fürkészeink” azonnal fölcsipegették az elhullajtott oltóanyagokat, amik innen-onnan lepotyogtak az út porába. Még kínaiul is megtanultak, hogy értsék, amit érteniük kell (az „olytakozónak” nem kell értenie, az luxus). Rögtön izéibe szabályt is változtattak az „okosak”: nem kell az a sok szakmai-hajcihő, elég, ha a futsalos gyerek nyilatkozik és coki az aggódóknak. Az a „hüje-Európa”, benne Brüsszellel meg a Sorossal, a civilekkel: azok még mindig ragaszkodnak az ellenőrzéshez, az átláthatósághoz, a nyomon-követhetőséghez! A marhák! Bezzeg mi, MAGYAROK, mi ismerjük a dörgést, mi belecsapunk a lecsóba, akkor is, mert mi tökösek vagyunk, mert nemcsak nyereg van a seggünk alatt. (Meg ügyesek, ugye fürkészek?) Hogy mi fog történni? Lesz-e nemkívánatos következmény? Az sokára lesz, addig még sok zavaros víz és szállodahajó folyhat le a Dunán.


3. Viszont addig is élni kell! Ahhoz meg pénz kell! Nosza: emelkedjék a Házmester fizetése, akár százezerrel is havonta, meg annak a sok képviselőnek is, hát nem ott idegeskednek ott benn abban a nagy kupolás házban, ami előtt egy este az a Fekete gyerek egy játék füstbombát is eldobott az igaziak ellen?! Dehogynem! Meg pénz kell a Lölőnek is, meg mit tudom én még kinek, de kell. A szegénynek? A nyomorgónak? A nyugdíjasnak? ÍGÉRJÜNK! Ígérjünk nagyot! Nekik az is elég! Mondjuk azt: megkapod a tizenharmadik havit is, a növekedés olyan nagy lesz mindjárt, mint a Matolcsy seggén a piros-pötty! Meg azt: „Húsvétra Magyarországon lesz a legmagasabb átoltottság az Európai Unióban”! Vágod, haver?


4. Viszont van jó is, lásd meg azt is: ITT MINDENKI EGYENLŐ, MINDENKIRE UGYANAZOK A TÖRVÉNYEK VONATKOZNAK, NINCS KÜLÖNBSÉG EMBER ÉS EMBER KÖZÖTT! Nem hiszed? Miért nem? Hiszen például a temetés, az temetés. Ha csak ötven ember vehet részt a temetésen, akkor ötven ember vesz részt. Ha nem, akkor megnézheti. Még ha miniszterelnök, akkor is. Vagy ő mégsem, mert az templomi volt? Aztán ott van a meccsre-járás. Oda sem lehet menni mostanság. Kivéve a gyevi bírót! Meg a futsalost és a gyerekét. Meg nem tudhatod még kiét. Aztán melyik városban laksz? Ott az ellenzék nyert? Rá se ránts, annyi baj legyen, legalább nem kell a tartalékpénzzel kalkulálni, mert az nincs. Szóval: temess csak nyugodtan, de jobb, ha te is befekszel mellé…


2021. 02. 26. péntek

KINEK HIGGYÜNK

KINEK HIGGYÜNK…
Oltasd be magad?!
Ne oltasd be magad?!
Mivel oltasd be magad?!
Nyissunk?!
Ne nyissunk?!
Veszélyhelyzet van!
Beszéljük meg?!
És folytathatnád a sort Te is barátom, hisz a kérdés, a kétely mindannyiunkban ott motoszkál. Ilyenkor vajon mi a helyes reakció? Ilyenkor hogyan kell dönteni?
Hát persze, elkezdesz vitatkozni: először önmagaddal, aztán másokkal is, esetleg utána jársz az interneten, orvos-barátaidnál, gyógyszerész-ismerőseidnél. vagy gyorsan döntesz, lezárod, magadba rejted az aggályaidat és várod a jelet.
Vagy csak egyszerűen hiszel valakinek, valaminek: a kormánynak, az engedélyező hivatalnak, a kormányzati sajtónak, a megmondóembereknek; vagy éppen ellenkezően azoknak, akik nincsenek a hatalomban és éppen az ellenkezőjét mondják.
Merthogy ma már minden átpolitizált, a politika ott van minden kilométerkőnél, megint mindenbe betette a lábát: már egy mesekönyv is ürügy lehet, alagútról nem is beszélve, hát még a pandémia!
Na, akkor most légy okos Domokos!
– Te beadatod?
– Attól függ.
– Mitől?
– Melyiket ajánlják.
– Hány éves vagy?
– Nem mindegy?
– Nekem nem, mert én bizony beadatom, kérdés nélkül.
– Miért?
– „Mert minden vakcina jobb, mint a fertőzés!”
– Jól van, és ha mellékhatások lesznek?
– Nem lesznek.
– Már miért ne lehetnének?
– Az életedben hányszor kaptál már védőoltást?
– Sokszor.
– És akkor, előtte kérdezted, hogy milyen mellékhatások várhatóak?
– Nem, mert …
– Na látod.
– Hadd mondjam végig: volt engedély.
– Most is van.
– A kínaira és az oroszra nincs.
– Magyar van!
– A kínaira olyan, mint a választási törvény: személyre szabott, nem egészség-szakmai szempontok alapján, hanem…
– Nem érdekel, de az oroszra van.
– Uniós nincs.
– Miért érdekel az téged, különben is, már beadták oda is.
– Nem adták be, csak tárgyalnak róla, hogy mit kell beadni.
– Honnan veszed ezt.
– Az EMA (EUROPEAN MEDICINES AGENCY) hivatalos oldaláról!
– Nekem elég a magyar engedély is.
– De alkalmazási előírás nincs!
– De van, láttam!
– Persze, a borítón az van, de az első lap azzal kezdődik: „Az alábbi tájékoztató a vakcina orosz nyelvű termékismertetőjének magyar nyelvű adaptációja, iránymutatás az alkalmazáshoz. A kiindulási alapul szolgáló termékismertető utolsó áttekintésének dátuma: 2020. október 28.”, azaz egyszerűen IRÁNYMUTATÁS!
– Én akkor is beadatom magamnak.
– Ha megkapja az EMA engedélyt és csak ez marad nekem, akkor én is, de addig nem…
– És ha addig…?
– És ha a beadás után…?
– Hülye vagy, politizálsz, beszopod az ellenzék dumáját.
– Tudod, ha tudnám ki és miért kapja az egyik vakcinát, mások miért kapják a másikat, mitől függ, hogy ki-mit kap: kortól, nemtől, lakóhelytől …?
– Mondom, hogy hülye vagy, túlbonyolítod, nem lesz semmi probléma!
– Ne legyen…
és lerakták a telefont és tovább nézték a meccset…
2021. 02. 24. szerda

AKKOR LEGALÁBB MEGÍROM!

(2.) TERJED
Terjed egy videó NER-ben, akarom írni a neten: maga a magyar miniszterelnök rakta föl Facebook oldalára. Volt már ilyen: néhány éve Bözsi néni is nagyot ment, aztán el… Akkor is, most is egy konzultációs kirakat-izé volt az apropó. Akkor is, most is (a videóból) árad a propaganda savanyú bűze.
De most valóban komollyá vált a helyzet. Ezt már tényleg nem lehet egy legyintéssel elintézni, egy dühös káromkodással eliminálni. Mert – itt és most – a „nemzetközi helyzet fokozódik”, a bejárati ajtó és az ajtófélfa közé „a gaz imperialisták”, vagy nem is ők, hanem a szándékos félrevezetés, a tudatos hatalmi (kormányzati) megtévesztés már betették a lábukat és félő, hogy a huzat mindent kivisz a lakásból.
Mert miről is van szó?
A videóból az látszik (persze tudom, ez nem mérvadó, hisz korábban, amikor a Karmelita Kolostor „menzájáról” posztolta Gulyás Gergellyel közös, Gundel-szakácsok által készített ebédjük elfogyasztását, fordítva tartotta a kését, miközben belevigyorgott a kamerába): „Orbán Viktor támogatja, hogy a védettségi igazolvány felmentést adjon egyes korlátozások alól”.
Hát aztán.
Mi van akkor.
Támogassa.
Szíve joga.
Szabad ország (szabad egyetem?, szabad színház?, szabad orvosok?) lakosai azt támogatnak, amit-akit csak akarnak!
Vagy mégsem?
Itt a harmadik hullám (ők mondták, a hivatalosok, a kinevezett főtótumfaktum), exponenciálisan nő a betegek száma, már Európában lakosságarányosan Magyarország van az élen (ez már őrület: ebben is az élen vagyunk, ebben is vezetünk!)!
Közben mai hír: Hajdú-Bihar megyében valószínűleg megszűnik a traumatológiai ellátás, mert nem akarják aláírni a debreceni orvosok a szerződésüket; mások meg sem kapták a tervezetet egy héttel az aláírás előtt. De mindezek nem érdekesek: az emberekkel konzultálni kell és kész!
A magyar lakosság (csak) két százaléka(!) kapta meg eddig a vírus elleni mindkét oltást. Ennek az elenyészően kicsi számnak több oka is van: kevés vakcina érkezett eddig; nagy bizalmatlanság van egyes (főleg a kínai és az orosz) vakcinákkal szemben, mert az engedélyezési folyamat nem átlátható, ellentmondásos; nincs egyértelmű oltási terv; az érintettek számára nem egyértelmű, hanem véletlenszerű(??!), hogy mivel oltják be őket; hatalmas káosz van az oltási sorrendben (családon belül is kiderül, fiatalabbak hamarabb kapnak lehetőséget, mint idősebbek); az oltópontokon tumultuózus jelenetek zajlanak (a katonaság jelenléte, az egészségügyi személyzet igyekezet ellenére is).
És mindeközben komolyan(??) megfogalmazódik, hogy a „szerencsések”, a „kiválasztottak”, a „beolytottak” kapjanak fölmentést, no nem tornából, hanem egyes megszorítások alól. Ezzel tulajdonképpen nem is lenne baj(?), ha közben nem lenne továbbra is nagy hiány a „szükséges” vakcinából, ha ez nem lenne kényszerítő hatással arra, hogy bármivel, értitek: bármivel, amire a Nyunyókáék rábólintottak, oltasd be magad! Véletlenszerűen! Amire megalapozott orvos-szakmai engedély sincsen!
Hova vezet(het) ez?!
Mit eredményez(het) mindez?!
Megint lesznek igazolványos és nem igazolványos kasztok? Miközben az Unió kimondta, hogy ilyen megkülönböztetés nem lehetséges?! Ja, hogy az Unió le van…
Rossz az irány, így gondolom. Nagyon rossz-felé haladunk.
Csak ne érjünk oda…
De legalább kiírtam magamból, legalább (még) megírtam…
2021. 02. 23. kedd

„KIADTÁK A PARANCSOT, HOGY FÖLDÖNFUTÓVÁ KELL TENNI BENNÜNKET. ENNÉL GYILKOSABB SZAVAKAT NEHÉZ ELKÉPZELNI…” (VIDNYÁNSZKY ATTILA)

„KIADTÁK A PARANCSOT, HOGY FÖLDÖNFUTÓVÁ KELL TENNI BENNÜNKET. ENNÉL GYILKOSABB SZAVAKAT NEHÉZ ELKÉPZELNI…” (VIDNYÁNSZKY ATTILA)


„előfordulhat még az is, hogy senki nem fog jelentkezni a Színművészetire” – jött a nyitókérdés a NEMZET főtótumfaktumához, Vidnyánszky Attilához (aki a HVG gyűjtése szerint a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem fenntartója, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, az Emberi Erőforrások Minisztériuma döntés-előkészítő testülete, a Színházművészeti Bizottság elnöke, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán a művészeti képzés magas színvonalú biztosításáért felelős rektori megbízott, a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó művészeti vezetője, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház főrendezője, a milliárdos állami támogatású Déryné Program alapítója és bizottságának tagja) a MAGYAR NEMZET szócsövében, a (mai) Magyar Nemzetben.

Igyekszem az olvasó-időtökkel óvatosan, takarékosan sáfárkodni, ezért kigyűjtöttem néhány „gyöngyszemet” az interjúból

– „Üzentek a drámatagozatos középiskoláknak: agitáljanak a gyerekek közt, hogy ne jelentkezzenek a Színművészetire”
– „Inkább megpróbálják szétszakítani az egyetemet, minthogy közösen építenék azt velünk.”
– „Talán azért a gőg, mert több mint fél évszázada ők uralják a kultúrát, a hamvasi értelemben vett világromboló, nem pedig világalkotó művészetükkel”
– „A gond ott van, ha valamelyik kizárólagosságra tart igényt, ha kirekeszti azokat, akik másként gondolkoznak”
– „Nem küldtünk el egyetlen tanárt sem. Maguk döntöttek a távozásuk mellett azok, akik otthagyták az osztályaikat. Lelkük rajta! Én mást gondolok a tanári felelősségről.”
– „Könnyű volt felkérni az új tanárokat? … Nagyon nehéz volt. Sokan jelezték, hogy bár támogatnak bennünket, nem vállalják a munkát, mert félnek … Amint nyilvánosságra kerül egy név, beindul a gépezet. A „megmondóemberek” szakmai és emberi mivoltukban próbálják hitelteleníteni a leendő tanárokat, és kommentelők hada gyalázza őket. A gyűlöletkeltés minősített esetei ezek. Többek nevét inkább nem mondjuk el most. A külföldi vendégoktatókét sem, akik mesterkurzust tartanak majd, mert nemzetközi hadjárat indulna ellenük. Az elmúlt néhány hónap drámai tapasztalata ez is: a szakmában uralkodó félelem megtapasztalása.”
– „Kiadták a parancsot, hogy földönfutóvá kell tenni bennünket. Ennél gyilkosabb szavakat nehéz elképzelni.”

És Ő (így, nagy betűvel), a Vidnyánszky az oktató, a példát mutató, az etalon ezeket bírta mondani.

Szó se róla: drámai!

No nem a helyzete, a mondanivalója, a mondatai.

Na most képzeld el őt meg a többieket, akiket megtalált a tanár-szerepekre. Akik (vele együtt) a HATALOMBAN állítólag „félnek”, „rettegnek” azoktól, akiknek semmi hatalmuk sincs, csak a gondolataik, a kreativitásuk, a nyíltságuk, a mindent elmondó hallgatásuk, a kitartásuk, a hűségük szakmájuk iránt. Csupa idegen, „világromboló” szokásuk van, ugye Vidnyánszky, Koltai és a többi tanár urak?!!

„Elhallgattam mindent, amit el akartam mondani” – olvashatjuk Andrej gondolatait (Csikós Attila: A napon sütkérező hal kötetében), aki nem tud önmagával szembenézni és ezért mindent elpusztít maga körül. Nem ugyanez történik Vidnyánszkyval is? Azt hazudják maguknak, hogy

– ők a kirekesztettek, miközben a „másként” gondolkodni akarókat kirekesztették;
– hogy meg nem nevezettek ellenük agitálnak, miközben agitátoraik szárazon és vízen mást sem tesznek, csak kinyilatkoztatva agitálnak mindenki ellen, aki nincs velük;
– lerombol(t)ják az SZFE-t, semmiféle együttműködésre nem voltak hajlandók;
– csak kizárólagosságban gondolkodnak, mert ez a természetes lét a NER-ben;
– gőgösek, mert más nem lehet jó és szép, csak, amit ők annak látnak, mondanak, láttatnak;
– nem küldtek el egyetlen tanárt sem, csak ellehetetlenítették helyzetüket, tanításukat;
– és persze a legnagyobb hazugságuk, hogy azért nehéz tanárt találniuk, mert megfélemlítik őket a „megmondóemberek”, mintha megint a „Mephisto”-k világában lennénk: aki nem válik Mephisto-vá, az már ellenség;
– mintha nem Vidnyánszky tenne földönfutóvá mindenkit, aki nem áll be a csapatba.

Megint „kizökkent az idő…”

2021. 02. 22. hétfő