(53.)<\/p>\n
\u00c9jjel f\u00f6lriadt \u00e9s arra gondolt: reggel nem megy be dolgozni. Minek. \u00dagyis vas\u00e1rnap lesz. Otthon marad, tov\u00e1bb alszik, azt\u00e1n megn\u00e9z a t\u00e9v\u00e9ben egy k\u00e9zilabda vagy egy n\u00e9met bajnoki foci meccset, mindegy, hogy melyiket, azzal is megy majd az id\u0151. Azt\u00e1n eszik valamit, amit tal\u00e1l a h\u0171t\u0151ben. K\u00e9s\u0151bb lefekszik \u00e9s durmol tov\u00e1bb. Ennyi j\u00e1rhat neki is. K\u00fcl\u00f6nben is: m\u00e1r t\u00f6bb, mint t\u00edz \u00e9ve nyugd\u00edjas, elj\u00f6tt a pihen\u00e9s, a semmittev\u00e9s, az \u201eazt csin\u00e1lok, amit akarok\u201d ideje. Kor\u00e1bban szeretett utazni, vil\u00e1got l\u00e1tni, azt tervezte, id\u0151sebb kor\u00e1ban majd bej\u00e1rja az eg\u00e9sz vil\u00e1got. Azt\u00e1n m\u00e9gse. Minden m\u00e1sk\u00e9pp alakult.<\/p>\n
Thessz\u00e1t sem akarja hossz\u00fa id\u0151re itthon hagyni: miatta sem, de f\u0151leg maga miatt nem.<\/p>\n
Azt\u00e1n m\u00e9gsem aludt tov\u00e1bb, a t\u00e9v\u00e9t sem kezdte babr\u00e1lni, ink\u00e1bb el\u0151vett egy k\u00f6nyvet \u00e9s beleolvasott: \u201e”Mit csin\u00e1l mostan\u00e1ban?” – k\u00e9rdeztem ismer\u0151s\u00f6mt\u0151l, akit m\u00e1r r\u00e9g nem l\u00e1ttam. „F\u00e9lek.” felelte r\u00f6viden. „Mit\u0151l?” „Csak \u00fagy \u00e1ltal\u00e1ban.” Hamarosan el is b\u00facs\u00fazott, sietve indult hazafel\u00e9, gyan\u00fasan gyors l\u00e9ptekkel \u00e9s beh\u00fazott nyakkal. Hosszan n\u00e9ztem ut\u00e1na, azt\u00e1n k\u00f6r\u00f6sk\u00f6r\u00fcl, a k\u00f6r\u00fat t\u00f6bbi siet\u0151j\u00e9re. Ezek is mindig f\u00e9lnek, eg\u00e9szen bizonyos. Az arcukon, a mozdulataikon l\u00e1tszik, a szavukb\u00f3l hallatszik a f\u00e9lelem. Mit\u0151l f\u00e9lnek? Ez tal\u00e1n nem is olyan fontos. A l\u00e9nyeges az, hogy valamennyien f\u00e9lnek.\u201d \u2013 olvasta, azt\u00e1n lerakta a k\u00f6nyvet. \u201eMit\u0151l?\u201d \u2013 morogta maga el\u00e9, mik\u00f6zben a kutya ott sertepert\u00e9lt a l\u00e1ba el\u0151tt, nyomkodta nedves orr\u00e1t a combj\u00e1hoz, mintha azt mondan\u00e1: \u201egyere m\u00e1r j\u00e1tszani\u201d! Megvakarta a fej\u00e9t, az oldal\u00e1t \u2013 Thessza-kutya barna szemeiben r\u00f6gt\u00f6n megjelentek a h\u00e1la csillagai, egyik mancs\u00e1t biztat\u00f3an a karj\u00e1ra rakta \u00e9s elkezdett vigyorogni: l\u00e1that\u00f3an j\u00f3l \u00e9rezte mag\u00e1t, nem f\u00e9lt. \u201eMi\u00e9rt nem vagyunk kuty\u00e1k, akkor mi sem f\u00e9ln\u00e9nk\u201d \u2013 gondolta, mik\u00f6zben a keze j\u00e1rt tov\u00e1bb, de Thessza t\u00f6rt\u00e9nete jutott az esz\u00e9be, akit vemhesen az \u00fat sz\u00e9l\u00e9n hagyott a gazd\u00e1ja, szerencs\u00e9re arra j\u00e1rt egy \u201ekutya-panzi\u00f3\u201d-t \u00fczemeltet\u0151, aki azonnal hazavitte a kuty\u00e1t, gondoskodott r\u00f3la, majd a megsz\u00fcletett kiskuty\u00e1kat elaj\u00e1nd\u00e9kozta, k\u00e9s\u0151bb Thessz\u00e1t is, \u00edgy ker\u00fclt hozz\u00e1nk. \u201eVajon akkor f\u00e9lt?\u201d \u2013 gondolja tov\u00e1bb a t\u00f6rt\u00e9netet, tudja a v\u00e1laszt gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl is, \u201eakkor a kuty\u00e1nak sem jobb, csak ha szerencs\u00e9je van\u2026\u201d z\u00e1rja le mag\u00e1ban a vit\u00e1t. \u201eDe akkor mi a megold\u00e1s?\u201d \u2013 j\u00f6n az \u00fajabb k\u00e9rd\u00e9s a simogat\u00e1s k\u00f6zben, \u201emit\u0151l f\u00e9l\u00fcnk egy\u00e1ltal\u00e1n, mi az, hogy „csak \u00fagy \u00e1ltal\u00e1ban\u201d, van olyan is?\u201d, de erre is tudja a v\u00e1laszt, persze, hogy van, mert amikor n\u00e9ha az ember j\u00f3l \u00e9rzi mag\u00e1t, r\u00f6gt\u00f6n elfogja a b\u0171ntudat, a szorong\u00e1s, hogy erre bizony j\u00f6n majd mindj\u00e1rt a b\u00fcntet\u00e9s, a bossz\u00fa \u00e9s megint rosszabb lesz, ha \u201eegy pillanatra j\u00f3l \u00e9rzi mag\u00e1t, r\u00f6gt\u00f6n ijedten visszavonja \u00e9s hangs\u00falyozza a gondvisel\u00e9s el\u0151tt, hogy nem s\u00e9rt\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kb\u00f3l tette\u201d. Vajon milyen lehetne f\u00e9lelem n\u00e9lk\u00fcl \u00e9lni, \u201ecsak \u00f6nmagunkban hinni, a szuver\u00e9n emberben \u00e9s abban a sorsban, melyet magunk alak\u00edtunk, abban az \u00e9letben, melyet nem bizom\u00e1nyba kapunk, hanem magunk termel\u00fcnk \u00e9s magunk fogyasztunk, feln\u0151tten \u00e9s elfogulatlanul\u201d. Ez az \u00e9let m\u00e1smilyen embereket k\u00edv\u00e1n, \u201ef\u00e9lni v\u00e9geredm\u00e9nyben m\u00e9g mindig megnyugtat\u00f3bb\u201d, mert azt legal\u00e1bb ismerj\u00fck\u2026<\/p>\n
Thessza nem mozdul, nem akarja, hogy v\u00e9ge legyen a simogat\u00e1snak, \u201eh\u00e1t ennek a napnak is l\u0151ttek\u201d \u2013 gondolja az ember, \u201emegint nem alszom tov\u00e1bb, most sem indulok vil\u00e1got l\u00e1tni\u201d, mintha csak mag\u00e1t\u00f3l f\u00fcggene, hogy f\u00f6lkerekedj\u00e9k vagy sem\u2026<\/p>\n
(K\u00e9p: Kabul, rep\u00fcl\u0151t\u00e9r)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
(53.) \u00c9jjel f\u00f6lriadt \u00e9s arra gondolt: reggel nem megy be dolgozni. Minek. \u00dagyis vas\u00e1rnap lesz. Otthon marad, tov\u00e1bb alszik, azt\u00e1n megn\u00e9z a t\u00e9v\u00e9ben egy k\u00e9zilabda vagy egy n\u00e9met bajnoki foci meccset, mindegy, hogy melyiket, azzal is megy majd az id\u0151. Azt\u00e1n eszik valamit, amit tal\u00e1l a h\u0171t\u0151ben. K\u00e9s\u0151bb lefekszik \u00e9s durmol tov\u00e1bb. Ennyi j\u00e1rhat neki […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":6337,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"aside","meta":{"footnotes":""},"categories":[2],"tags":[725],"class_list":["post-6336","post","type-post","status-publish","format-aside","has-post-thumbnail","hentry","category-bejegyzes","tag-naploszeruen","post_format-post-format-aside"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gyorgyradnai.eu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6336","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/gyorgyradnai.eu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gyorgyradnai.eu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgyradnai.eu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgyradnai.eu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6336"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gyorgyradnai.eu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6336\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":6338,"href":"https:\/\/gyorgyradnai.eu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6336\/revisions\/6338"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgyradnai.eu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/6337"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gyorgyradnai.eu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6336"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgyradnai.eu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=6336"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgyradnai.eu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=6336"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}