(fogalmazás egy magyar általános iskolában)
Apu villanyszerelő és érti a számítógépeket is és az a megtiszteltetés érte, hogy dolgozhatott az új Puskás Stadion megépítésén is, mert mindig elismerték a szakmunkáját, meg sohase kért sokat, csak annyit, amennyit adtak neki fizetésben, de ez nem sok, néha nagyon is dühös emiatt az anyu, mert ha apu egyénileg lenne vállalkozó, akkor biztosan többet keresne és sokat idegeskedne is, hogy kinek mit kell adni, hogy ő kapja a munkát. De most nem erről kell írnom a cím szerint, amit a tanárnő adott meg nekem. Mert az volt, hogy apu szólt nekem tegnap, hogy készülődjek, mert megyünk meccsre, ahol ő is fog játszani, de én ezt nem értettem, mert apu soha nem játszott, de most fog, de azt mondta, hogy ezt nem hagyhatja ki, mert a Puskásban lesz a meccsük, a próbameccs, az igazi csak három hét múlva lesz, de addig mindent ki kell próbálniuk, és ezért ki kell menni, mert erről mindenki fog majd beszélni és benne lesz a történelemben is. Különben is lesz sör meg Cola is és szép.
Meg is érkeztünk a Puskás Stadionba, hát az tényleg szép, apu mondta, hogy drága is, mert sokba került, de biztosan megéri majd, akinek megéri, bár anyu erről mást mondott, hogy bezzeg a kórházban, ahol dolgozik…, de ezt most nem részletezem. Szóval apu azt mondta, hogy amíg neki dolga van, addig én csak sétálgassak meg nézelődgessek nyugodtan és elment átöltözni az öltözőbe. Ekkor nagy sürgés és forgás lett körülöttem, sok ember lett ott hirtelen, madzag lógott ki mindegyikük füléből, de nem törődtek vele és középen volt egy bácsi nagy hassal és akkor valaki súgott a fülébe valamit és akkor odapenderült több kamerás ember, megfogta a kezemet, elsimította a hajamat és mondta, hogy mosolyogjak és ne mondjak semmit, akkor mellém lépett az a bácsi, akit körülvettek a madzagosok és a Julit, aki az apu kőműves barátjának a lánya szintén megsimogatták és odatolták a nagy-hasú bácsi másik oldalára és akkor kattogni kezdtek a telefonok meg a kamerák és ez volt.
Este apu mondta, hogy hallotta, hogy az Orbán bácsi is kinn volt a meccsen és én akkor mondtam, hogy ja ő volt az, aki átölelt minket és leszelfizett, mire anyu csak annyit mondott: JAJ!
- 10. 27. vasárnap