Honnan hová tartanak?!
Egyszer vót, nagyon régen vót, tán igaz se vót, vót egyszer egy Fidesz nevű, fiatalokból álló, talán akkoriban szerethető, narancsos párt. Szőrösek, hosszúhajúak, szabadszájúak, lelkesek és Bibót-falóak voltak. A fiúk – többnyire – a lányokat szerették; ha nem, az se vót baj akkor még nekik. Nem ismertek félelmet, még Prágába is elmentek megveretni magukat az igazukért. Alig vót olyan nap a tekintetes (mit nem írok, akkor még nem is vót „olyan” tekintetes) Országgyűlésben, hogy ne kavartak vóna egy kis balhét, fölfordulást. Még olykor-olykor azt is bekiabálták, „térdre, imára csuhások!”.
Közben azér’ tanulgattak, itt is, ott is,ezt is, azt is; még Oxfordban is; elfogadtak segítséget bárkitől, még Soros bá’-tól is.
Mertek nagyokat álmodni!
Aztán kinyílt ám a csipájuk hirtelen …
Aztán (sikeresen) megvívták a „Tokaji borcsaták”-at, eladták a Váci utcai székházat, lerendezték a kőbánya-háborúkat is, szóval: felnőttekké váltak.
Nagy lett a család!
El kellett tartani.
Istenem: hát eltartották.
Egyes vélemények szerint úgy nyúlkálgattak a közösbe, mint más ember a saját spájzába.
Mára már az egykor-vót focistákbúl kokós-arcú, hordóhasú, templomban térgyeplő Döbrögik lettek („ember, nem látja, most jövök a templomból”).
Vajon: honnan hová tartanak?!
És, amikor megérkeznek, vajon mi fog történni?!
- 08. 22. csütörtök
(Kép: pinterest)