„Azt halljuk itt Munkácson, hogy mióta a zsidókat
gettóba zárták, azóta jobban lehet élelmiszert kapni.
Rozsnyón is gettóban vannak a zsidók? És lehet kapni mindent?
…
A csendőr lehajolt, mintha ki akarná keresni,
vissza akarná adni Apu fényképét. Gondosan megszemlélte,
aztán előbb hosszában, majd széltében végighasította…
Nem lesz maguknak már arra szükségük –
mondta egyszerűen.”
(Száraz György: Egy előítélet nyomában Kelet Kiadó, 194-195 old.)

Megkezdődött. Nem is: már kibontakozóban van. Vagyis őrült erővel folytatódik. Mindenhol: az utcákon, a falakon, a tévékben, a rádiókban, az újságokban, a taggyűléseken, a templomokban, a meccsek nézése közben, az egyperces híradókban, szerelmeskedés közben a padokon; mindenütt.
Az uszítás. A gyűlölet fölkorbácsolása. Az indulat szítása. A folyamatos hülyítés.
Hiszen közeleg: no, nem a vég, nem a megszállás, még csak nem is a muszlimok mindent elözönlő bevonulása; csak a NÉPSZAVAZÁS, amit mindenáron meg kell nyerni! Mindenáron! Mert „Megbünhödte már e´ nép/A´ múltat ´s jövendőt!”. És most ezen áll, vagy bukik a magyarok, akarom mondani, a kormány, még pontosabban: Orbán Viktor jövője.
Értitek?
Ezért most aktívnak, cselekvőnek, könyörtelennek kell lenni; most támadni kell, mindent és mindenkit elsöpörni. Elszántan és határozottan! Minden fronton. Mert ez most így már egy ’igazi’ háború lett, vagy legalább is annak kell látszatni. Úgyhogy: mindenki az első vonalra, nincs hátrálás, nincs visszavonulás, az utolsó emberig ki kell tartani! Most ordítani kell, eltorzult arccal, kidagadt erekkel, mert még nem szivárgott elég mélyre a méreg, még nem hatolt át minden sejten, „… még az önzés szenvedélye…” nem vált általánossá, amikor már „… semmi figyelemmel sincs a dolgok belső igazságára…”. (Eötvös Károly: A nagy per) Most korbácsolni kell a haragot, méreggé kell ’érlelni’, nem szabad engedni, elcsitulni!
Mert „Az Európába érkező migránsok nem akarnak integrálódni, a terrorizmus és a bevándorlás kéz a kézben jár – jelentette ki Kósa Lajos az állami televízióban.” Mert „”300 emberi élet, ez a mérlege az utóbbi időszak terrorcselekményeinek.” – kezdte Tuzson, aki szerint fel kell tenni a kérdést, valóban szükséges volt-e 300 embernek meghalnia. Majd azzal folytatta, hogy ma már a vak is látja, a terrorizmus mellett ott áll az illegális bevándorlás, erre pedig Brüsszelnek is oda kéne figyelnie.” Mert „Magyarországra 24 óra leforgása alatt, július 19-én 97 ember akart illegálisan bejutni a magyar-szerb határon.” Mert „Ebben a harcban a Nép küzd a multietnikai érdekeket képviselő globális elittel, a harc tétje pedig az életminőségünk, az identitásunk megőrzése, azaz gyakorlatilag a megmaradásunk.” És hát „mi magyarok nem gyarmatosítottunk senkit, ezért minket hagyjanak ki ebből. Ráadásul az időjárás hozzánk sem mindig kegyes, tette hozzá Schmidt és hát diktátorok is sanyargattak már minket eleget.” Mert „Csak Líbiából közel egymillió bevándorló akar Európába jönni… A párizsi merényletet bevándorlók követték el… A bevándorlási válság kezdete óta ugrásszerűen emelkedik a nők elleni zaklatások száma Európában… A bevándorlási válság kezdete óta Európában több mint 300-an haltak meg terrortámadásban… Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni… Tavaly másfél millió illegális bevándorló érkezett Európába”.
És ez, az orbáni politika, már hat is: mert aki, nagy tömeg előtt, az elfojtott ösztönökre, indulatokra, érzelmekre játszik, az sikeres lesz! A tömeget szólítja meg, azt manipulálja, és az lesz – ideig-óráig tartó – sikerének kiváltója. Mert ahogyan Jung mondja, pontosabban kérdezi: „Tudja-e, hogy ha a világ száz legintelligensebb koponyáját kiválasztjuk és összegyűjtjük őket, az eredmény egy ostoba tömeg lesz? … Egy tömegben azok a tulajdonságok sokszorozódnak meg, amelyek mindenkiben megvannak, és ezek lesznek az egész tömeg fő ismertetőjegyei. Nem mindenkinek vannak erényei, de mindenki rendelkezik az alsóbbrendű állati ösztönökkel, a mélységesen primitív barlanglakók befolyásolhatóságával, a vadak gyanakvásával és bűnös szenvedélyeivel. Ezért, ha önnek több millió emberből álló nemzete van, az még emberinek sem nevezhető, az csak egy őshüllő vagy egy krokodil vagy egy farkas színvonalán áll.”
A hülyítés folyik, a csapból is ömlik, elapadhatatlanul, mint a csőtörésnél fölbugyogó szennyvíz, orrfacsaró bűzös kula, ótvar, szmötyi, szutyi, trutyi trutymó.
Mert aki kitalálta, az most jól kalkulált; nem tévedett: pontosan a közepébe durrantott! A tömeg, az istenadta nép, az bávatagon hurrázik a telitalálatnak, bambán behúzza az ikszeket, mert együgyűen beszopja:
„(..)…izzó hazafiságunk vesta lángjával tüzes ércbetűkkel véssük a történelem egére, hogy él még a magyarok Istene!”.

2016. 07. 20.