dr. Radnai György bejegyzései

Rezsicsökkentés…

106Ma megint nagy öröm érte az osztályt, mert a Lázár Jani bejelentette, hogy „Jön, jön, jön az állami rezsicsökkentés” megint, ez most kettes lesz, nem osztályzat és nem is a villamos, mert az csak árvízben nem jár a József Attila szobra mellett. Szóval megint rezsizünk egy jót, mondta az ofő, mert ezt mindenkinek ismernie kell, mert nélküle, mármint a rezsicsökkentés nélkül, ugyebár nem gáz a gáz, pedig az most még jön Oroszországból Ukrajnán keresztül. A Gőgös Zoli rögtön fölpattant a padjából, hogy „Hatalmas blöff az állami rezsicsökkentés”, mert ez nem más, csak egy közpénzforrásokból finanszírozott, álságos és aljas pártkampány, amit leplezni kell, mint a Szabadság téri kőmonstrumot. Erre a nagyhangú video nézegető, a Szilárd, a Németh azt mondta, hogy a Janinak, mint mindig most is igaza van, még akkor is, ha Tarlós Isti szerint nem is mindenható, ezért ezt írjuk be az Elektronikus Naplóba is, még ha az most nem is működik, mert renoválják felújításilag. A Gabika meg azt mondta, hogy ezt meg kell írni minden szülőnek levélben, mert a szülők nem olvasnak imélt, mert azt se tudják, Tovább a folytatáshoz

EGYMÁSRA UTALVA

imbackgrEGYMÁSRA UTALVA
I.
Én is gondolok valamit
Te is gondolsz valamit
Ő is gondol valamit

Mi is gondolunk valamire
Ti is gondoltok valamire
Ők is gondolnak valamire

Együtt: semmire…

II.
Én is kitalálok valamit
Te is kitalálsz valamit
Ő is kitalál valamit

Mi is kitalálunk valamit
Ti is kitaláltok valamit
Ők is kitalálnak valamit

Együtt: semmi…

Tovább a folytatáshoz

Kertész Imre: A végső kocsma

1215780_5MEGYEK MEGVENNI!
A végső kocsma
Kertész Imre

Kertész Imre új kötete szokatlan és a maga nemében páratlan vállalkozás: a 2001 és 2009 között írt naplófeljegyzések és szépirodalmi vázlatok, töredékek egy megíratlan, s talán meg sem írható regénynek a különös és fájó történetét idézik meg. Az eredeti regényterv (A szodomai magányos címmel) még az ötvenes években merült fel az íróban, s évtizedek múltával most újra megkísérti, más-más tartalmi, formai lehetőségekkel. Ahogy írójuk évtizedekkel korábban lejegyezte a maga számára, hogy mindig ugyanazt a regényt és életet kell írni, e program most teljesedik ki leginkább és nyer radikális, gyakran önmagával szemben is kíméletlenül őszinte megfogalmazást. S noha Kertész Imrének ez a legszemélyesebb könyve, a szerző maga mégsem azonosul a sikeres Kertész Imre nevű íróval és márkanévvel és ez a distancia még inkább drámaivá teszi e kötet írásának (és mindenkori olvasásának) a Tovább a folytatáshoz

Rabszolgák kórusa…

emlékekA Robi ma lelkendezve jött be az iskolába, ilyennek azóta nem láttam, hogy beborították az arcát piros pattanások a növekedéséből kifolyólag befolyásolva. Ez őt nagyon zavarta, pedig nem kéne, mert a Gabinak, a Selmeczinek és a Szijjártó Pityunak is piros az arca, sőt a Matolcsy Gyurinak még a segge is. Szóval a Robi lelkendezve mesélte, hogy tegnap ott volt egy bulin, ahol egy szökőkút is folyamatosan csobogott, ráadásul jó hangosan, hogy ne férjenek el az emberek a téren és ne hallják egymást, de ők odaálltak a vízsugárhoz és akkor az abbamaradt, és ezért ők, mint Mózes szárazak maradtak. Ezt ugyan nem értettem, mert Mózesról csak azt tudtam, hogy kőzúzó volt. De mindegy: nekem se nem kell mindent tudnom és értenem.
Tovább a folytatáshoz

Iskola 2014.

panna„A Magyar Krónika nem harcol, hanem örömet mond…” 63.
Nekünk nem volt gólyatáborunk. Mi rögtön kezdtük az iskolát. A Robi azt mondta, hogy hallotta a Class FM-en, hogy az ELTE táborában megszexeltek egy csajt, aki pedig nem is akarta a sexet. Ez már nem is először történt meg ilyen táborokban, de ez eddig még nem volt publikus meg nyilvános, és nem is ütötte át az ingerküszöböt. Meg különben sem zavarta a tábort megszervező előkészítőket, mert ők jól akarták bevezetni a gólyákat abba, hogy mi lesz majd még az egyetemi évek alatt. A Robi azt is mondta, hogy jókat lehetett röhögni a sebestyénbalázsékon, mert humorosra vették a figurát, kevésbé érdekelte őket a csaj baja, inkább a műsor. A Robi nem szeret következtetéseket leszűrni a dolgokból, mert nem egy politikus költő alkat, mégis megjegyezte, hogy ez eléggé gáz lehetett a csajnak. A Semjén gyerek hallotta, amit beszéltünk és rögtön közbehadovált, hogy szerinte mit lehet várni egy ilyen bölcsész-bagázstól, inkább tanulnának ki egy rendes lakatosszakmát, vagy cipőfelsőrész-készítőnek mennének el inkább. Ez az eredménye annak, hogy még nem ütött át egészen a keresztényi szellem és szemlélet a magyar iskolákon. Erre a Robi megjegyezte, hogy fogja be a száját, vagy inkább meséljen a gyerekrontó plebános haverjairól, akik büntetlenül csinálhatják kisded játékaikat, még föl is kenték őket. Ezt ugyan nem értettem, de a Semjén elkullogott a Lázár Janihoz susmotolni.
Tovább a folytatáshoz

ANCSEL ÉVA: ÖSSZES BEKEZDÉS

675288_4„A mindentudók félelmetesek. Kisujjukban az egész igazság: székükben hátradőlve ülnek, és mindent értenek. Azt mondják például: – „Ez az ember szenved itt”, de teljességgel érthető, csak ismerni kell az idevonatkozó legújabb kutatásokat. – A részletek nem tartoznak rájuk – hogy netán ki az, aki szenved és miért –, ezt rábízzák a „szakemberekre”.”

Ancsal Éva CDXVII., Összes bekezdés, Kossuth, 1999.

Az új tanév megkezdődött…

6728052_d0cf376b33e5224a04e421cf817c8791_wmMa megkezdődött az iskola. Szerencsére teljesen nem cserélődött ki az osztály. A Robit is látom szerencsére, bár azt mondja, hogy mesélni valója van. Már nem látom a kis Bajnait se, meg a Rózsát, a Hoffmannt se. Viszont a viktoristák mind együtt vannak, mint tavaly is. Az ofő csendet parancsolt, mert megint elkezdte a mondanivalóját mondani magától.
A legfontosabb, hogy a könyveitek rendben vannak, mert már ki is osztottam azokat, mert megküldte a klikkes társaság rendesen becsomagolva, név szerinti bontásban – kezdte az ofő. Erre azonnal kitört a balhé, mert mindenki egyszerre mondta a magáét. Először nem értett az ofő semmit se nem, ezért ő is kiabálósra fogta: csend legyen – harsogta bele a kifestett osztályba. Erre a Szelényi Zsuzsi, Tovább a folytatáshoz