Vágod, haver? Képzeld, a fater túl van a hetvenen, nem a kisfröccsön, az éven, az eszedet is elittad már, hogy csak ezen jár; te, a fater olyanokon ment keresztül, ha most elkezdené a hadovát, abba se hagyná a meccs kezdetéig, nem a mienkről beszélek, az vasárnap van, kinn a falunknak a  szélén, persze, mindenki ott lesz, pedig Arénánk sincs, meg VIP whisky-öblögetőnk sem, mért, de hülye vagy: mert nem kell, mert akkor is kimegy erre az egész falu, még parkoló se, parkoló-biznisz se kell, a parkoló-jegyekről nem is beszélve, mert ők a mi focista gyerekeink, meg az öcséink, a mi talpasaink, akik rohannak, mint állatok, a labda sem érdekli őket, csak futkosnak össze-vissza, de legalább jókat röhöghetünk, ihatunk, meg azok a viccek, beszólások, na mindegy; de a fater tovább dumálna, a tavaszi országos ki-ki meccsig, amiről azt hiszi a kis-gömböc, hogy világmegváltó meccs lesz, tudod, az EB  selejtezőig; mert annyi minden történt vele az életében, na igyunk erre: Maris, még egyet hozz nekünk. Már megint hülyeséget kérdezel, nem látta a Horthyt a lován, az apja, az öreg-papi se láthatta, mert még ő sem élt akkor, amikor az a fehér-lovas pata-csattogtató attrakció volt a Gellért téren, akkor ő, a fater, hogyan láthatta volna, különben is, úgy utáltuk a Horthyt, mért-mért, még kérded, hogy te tiszteled a Horthyt, mert Magyarországot csinált Magyarországból, meg olyan jó hallani, hogy „kis Magyarország nem ország…”, bezzeg a nagy!, és tényleg nagy lett?, azt mondta neked a töri-tanárnőd, aki úgy szereti még ma is, mintha élne, mert sokat olvasott róla, meg most már az igazat írják a Nagyméltóságúról, akkor igyál a töri-tanárnőddel egy másik felest, aztán kérdezd meg tőle, hogy hallott-e a numerus claususról, meg a doni magyar hadseregről, meg Oswiecimről, meg a magyar kerékpáros-deszant ukrajnai népirtásáról, na jó, hagyjuk, inkább igyál velem is, nem bánom, ilyennek is a haverom vagy, így is; szóval a fater, amikor megszületett, akkor már a Horthy háborús bűnös se volt, Portugáliában itta a borát, nem azt, amit te iszol, sokkal jobbat, Madeiráról importáltat, te azt meg se tudnád fizetni, de kár is lenne beléd, na mindegy; szóval, aznap, amikor megszületett a fater, vágod, haver, a Szabad Nép a vezércikkben az „Új munkásosztály”-ról írt, meg arról, hogy ”Sztahanovista építőipari munkásokból, technikusokból és mérnökökből álló küldöttséget hívunk meg a Szovjetunióból”, meg „Megindult a verseny a szakma legjobb dolgozója címért”, hogy egy szavamat se érted: mi az a Szovjetunió, meg sztahanovista, meg legjobb dolgozó, mért is értenéd, nem vagy te történész meg újjáépítő se, hogy a mai Magyar Nemzet is majdnem ilyen, csak nem szó szerint, hát ebben lehet valami; de vissza a faterhoz, ő se értett semmit, akkor még nem is akart, mert elég volt neki, hogy az apja, az öreg-papi és az anyja, az öreg-mami, akik, mert túlélték, az alig túlélhetőt, de cipelték magukkal végig az „emlékét”, mint a nehéz köveket, lehettek azok „másfél mázsa” súlyúak is, nem tudták soha lerakni, pedig akarták, hát inkább elfelejtették, lenyomták a mélybe, mégis, újra és újra valahonnan rájuk omlik, pedig már nem is élnek, nem a piától, mint neked, ők nem jártak kocsmába, hanem a fatert akarták, hogy megszülessen és neki jobb legyen, szebb legyen, és ezért úgy szerették őt meg az öccsét, ahogy te szereted a sört, és hitték, hogy ők majd kimozdítják a világot a sarkából, nem azért, hogy fejre álljon, még ha az is lett belőle, mert akkor sem látta az ember az erdőt, csak fákat meg a Rajkot és ezért nem talált ki belőle, mégis jó volt, ezt sem érted ugye, mért is értenéd, szerették egymást és a fatert is és a fater ezért akkor boldog volt, nagyon boldog, ezt mesélte nekem sokszor, aztán iskolába ment a fater és mindig kilógott a…, nem az iskolából, mint te, hanem a sorból, az ital látom már a fejedbe szállt, mint Madeirán Porto Monizban a szikla-medencébe a tengervíz és soha nem ürül ki onnan, de abba legalább fürdeni lehet, de a te fejed…, hagyjuk; a fater mindent azonnal vágott, a tanárnő még meg se kérdezte, már mondta a választ, a többi gyerek meg csak hallgatott, mint a tengeri halak Madeiránál, a tanárnő meg állandóan intőt adott a faternak, csak akkor nem, amikor felügyelő jött ellenőrizni, akkor csak a fatert kérdezte üptre, ő meg lökte unottan a választ, csak magatartásból nem volt soha ötöse, de ezen csak röhögött mindig, pedig akkor még tíz se volt, vágod haver?! Hogy te pont fordítva voltál, mert olyan kussolva ültél mindig a helyeden, meg se szólaltál, ezért szeretett téged a töri-tanárnőd is, mert a tej is megaludt a szádban, na jó, az nem, mert azt sohase ittál, pedig a fater mondta, hogy akkoriban még jegyes tej is volt, jegyes-sör nem, de marha vagy, autók se nagyon, csak villamosok, meg olcsó könyvek, színház, hogy neked nem lehet olyan olcsón adni, hogy vegyél egyet is, tudom, látom, hallom, nem vagy te egy origó, csak egy nagy nulla, aztán ide-oda billegsz a negatív és a pozitív végtelen marhaságok közt, ezt se érted, nem baj: Maris, még egy kört kérünk; a fater meg csak nőtt-növekedett, bekerült a gimnáziumba, akkora mákja volt a faternak, olyan tanárai voltak: a Vera néni, az Oszi, a Palotás tanár úr, ők nemcsak arra tanították, amire „kell”, hanem arra is, hogy a másik is ember, legyen gazdag vagy szegény, zsidó vagy cigány, akár arab is, ha úgy iszik, mint te, hogy még levegőt is kevesebbet veszel, akkor is, mert ez a „mi” vagyunk, az „együtt” csináljuk, meg egymásért, nem kell az a nagy duma, ami most van, hogy „ezer év” meg a „MAGYAR NEMZET”, meg mi a franc, tudod mit írt Karl Deutsch ’69-ben, persze, hogy nem tudod, hogy a „nemzet… olyan személyek közössége, akiket eredetükre vonatkozó tévhitek és a szomszédok iránt érzett gyűlölet kapcsol össze”, vágod, haver?!, nos a fater nem ezt kapta ott, a gimnáziumban, és mégis nagyon boldog volt, hogy te is gyűlölöd a Lajost, a szomszédodat meg a románokat és ezért jó hazafi lennél, a frászt, akkor inkább igyál tovább; a fater sportolt is, hű de sportolt, olimpiai bajnok akart lenni, tudod te ki volt a Papp Laci, persze nem, csak a Puskás meg a Honthy Hanna, a Papp Laci háromszoros olimpiai bajnok volt, és amikor a fater az ifi-válogatottal Tatán edzett, ott voltak a Laci bá’-ék is, akkor már ő volt a magyar ökölvívó válogatott edzője, és jött velük szembe, akkor nem tudtak olyan hamar köszönni a Laci bá’-nak, hogy ne Ő köszönjön előbb, vágod, haver?, képzeld el, hogy veled szembe jön itt a faluban a Puskás Akadémiáról egy „nevenincsensohanemleszlabdarúgó”, te köszönsz neki, ő meg, még csak a fejét se biccentené meg, hagyjuk, pedig a Laci bá’ nem kapott annyit, mint amennyit ezek kapnak; aztán a fater mégsem lett olimpiai bajnok, csak elvégezte az egyetemet, aztán megkérdezte az öreg-papit, hogy kutató legyen vagy gyakorló közgazdász, nem borász, hagyd már a hülyeségeidet, és az öreg-papi azt tanácsolta neki, hogy inkább gyakorlati legyen, mert „Az idő lassan elszivárog./ nem lógok a mesék tején,/ hörpintek valódi világot,/ habzó éggel a tetején.” mondta a költővel az öreg-papi, és a fater túllépett e „mai kocsmán”, nem, nem ezen a kocsmán, ahol reggeltől estig iszol, haver, na mindegy.

Na, most már mennem kell, majd holnap folytatom: igyál inkább még egyet, ne gondolkodj.

2019. 11. 23.szombat

VÁGOD? (7.)
Marisom, adjál már egy sört, nem látod, hogy mennyire ki vagyok száradva? Te meg, haver, vágod? Bementem reggel a Klárikához, tudod, a polgármester lányához, az új dohánybáróhoz bagóért, mondja nekem a Klárika, hogy olvasni nem akarok-e, mert megjött egy darab Demokrata és az az egy még nem ment el, a Zoli gyerek se vette meg csákónak, mert annak se jó, de nem akarja remittendálni, mert újabban morognak, hogy csak a Népszavát fogadják el, meg a HVG-t, de azt nem kell remittendálni, mert azokat bezzeg olvassák, nem érted? Mit nem értesz ezen, pedig olyan egyszerű, mint az egyszeregy, de te számolni se akarsz, mert minek, ugye, igyál, az kivilágosít, szóval, mint a megsavanyodott tejjel, azt csinálják az újsággal is, csak nem kiöntik, hanem visszaadják a feladónak, érted már, nem ittál még eleget, akkor igyál, szóval a Klárika odalökte nekem az újságot mondta, legközelebb csak akkor ad bagót, ha ezt most elviszem, nem akar ő bajt magának meg még baja lesz az apjának is, a polgármester úrnak, ha ezt is visszaküldi a központba, hát elhoztam, te nem hoztad volna el, ha a Klárika úgy néz rád? Igyál még egyet, Maris, adjál már neki, vágod, haver? Hajnali négykor, a melóba menve a buszon most nem tudtam visszaaludni, a kátyúk meg a gödrök ellenére sem, pedig azok mindig álomba ringatnak, de most a Binci sem akart szarvast levadászni a busszal, csak néha kacsázott egyet a böfögésből adódóan, hát elkezdtem olvasni, vágod, haver? Hogy abban mi minden van, vágod? Majdnem leestem a székről, pedig az ülés olyan öblösen mély, hogy kiszállni se tudok belőle, mert beleakad a rugó a gatyámba, de most az olvasásomba akadtam bele, haver. Vágod? Hogy te nem olvasol újságot, meg mást se, persze, hogy tudom, neked nem kell olvasni, csak inni és már jönnek is a gondolatok abba a nagy fejedbe, meg mennek is ki onnan, haver, de nem baj, így is szeretlek, ha eleget iszom, szóval a Demokrata interjút csinált egy proffal, nem pofával, bár az ennek is elég nagy, hanem egy többszörös professzorral, aki mindenfelé tanítja a „Z” generációt, vágod? Te, te nem vagy Z, te Baby boom korszakos vagy haver, inkább igyál, ne számold az éveket, csak megbánod. Maris, adjál már nekem is még egyet! Szóval az az aranyos nagypofájú professzorkám azt mondta a fölkérdezőnek, hogy nála az egyetemista olyan, mintha „a hallgató egy magyarul beszélő külföldi lenne”. Vágod, haver? Ez hülye, a magyarok magyarul se tudnak, na jó, te tudsz, amikor elég van benned, de csak akkor, egyébként olyan vagy, mint a többi: mintha külföldiül beszélő magyar lenne, érthetetlen. De haver, ez folytatta, licitált, nem kontrázott, még a Fedák Sarolta Klára Máriát se mondta be, de marha vagy, hanem folytatta, hogy „Az alapszakos hallgatók magyarságtudata kognitív szinten 15-21 százalék, a mesterszakos kontrollcsoporté 33…”, nem érted, én se, pedig én majdnem mindet értek, amikor elég van bennem, de amikor a fószer azt hörögte ki magából, hogy „Egy 21 százalékos kognitív nemzeti identitás nem szükségszerűen tartja vissza a hallgatót attól, hogy egy magát határozottan nemzetinek deklaráló kormány ellen – és ne mellette – tüntessen. Ez komoly akadálya lehet a a magyar kormány tudatos nemzetállam-építési és – erősítési politikájának”, akkor lehúztam az ablakot és kiba@tam a Klárika újságját azon keresztül. Na, igyál még egyet, ne gondolkodj!
2019. 11. 14. csütörtök

VÁGOD? (6.)
Marisom, adjál már egy sört, nem látod, hogy mennyire ki vagyok száradva? Te meg, haver, vágod? Tegnap rosszul lett az anyósom, nem kapott levegőt, egy szót se szólt, még csak nem is ordibált velem, tudtam, hogy nagy a baj, hívtam a Kovács dokit, azt, aki a szomszéd faluban lakik, mért, kire gondoltál, nálunk nincsen orvos, inkább igyál, szóval hívtam, mondtam neki a jeleket az anyósomon, hogy izzad is, ő meg azt felelte: azonnal kórház, amíg nem késő, de azt hogyan, de hülye vagy, mentő, ide mentő két nap alatt se jön ki, a szomszéd se volt otthon, rohantam a Lajoshoz, szerencsére már aludt, nem a kocsmában volt, ő bevitt minket a 20 kilométerre lévő K-ba a kórházba, az asszony végig sipákolt a hátsó ülésen az anyósom mellett, hogy meg fog halni meg ilyesmit, de beértünk élve, a portás is beengedett egy félórás vita után, aztán jött egy nővér, olyan negyvenes, románul kérdezte, hogy mi van, ezt onnan tudom, hogy utána magyarul is, rögtön mondta, hogy most nincsen benn más, csak egy szemész, de az is érti a felvételt az osztályra, ami egy terem volt 8 ággyal, ahová behúztak egy kilencediket, amin olyan lepedő volt, de ezt itt a Maris előtt nem részletezem, beraktuk az anyósomat az ágyba, jött a szemész és rögtön megnézte és mondta, hogy a szemével nincs nagy baj, majd felír egy másik szemüveget, és mi megnyugodtunk, hogy az anyósom már jó kezekben van. Nem, az anyósom nem nyugodott meg, már egyre ritkábban vette a levegőt is, akkor kizavartak minket a szobából, csak a többi beteg maradt benn, de akkor kijött a nővér, hogy neki most a másik szobába kell mennie egy infúzióshoz, segítsek már a dokinak, mert nincs más. Vágod haver? Nem volt más ott! Ezek meg most nem vehetnek föl új embereket, mert a földi fenntartó azt írta nekik! Vágod, haver? Az anyósom reggelre elment. De hülye vagy: nem halt meg, de tudod milyenek ezek az anyósok, bottal sem lehet agyonverni őket, otthagyta a francba a kórházat és hazavonatozott délre. Vágod, haver? Szerintem ezt a nyugdíj miatt csinálják, hogy nincs orvos, meg ápoló, hogy nyugdíj se legyen, pedig olyan kicsi az anyósom nyugdíja, hogy abból még téged se tudnálak minden este meghívni egy sörre. Vágod, haver? Na igyál, ne gondolkodj.
2019. 11. 12. kedd

VÁGOD? (5.)
Vágod, haver? Hallottad? Azt mondják sokan, hogy megint egy nagy forradalom volt Pesten, de hülye vagy: nem az Auróráról lőttek, miket nem találsz ki, az már régen vót, talán igaz se vót, ahogyan azt a maiak íratják és mondatják, mert lehet, hogy a Második Nagy Háborút se azok nyerték, akiket te tanultad. Nem is hallottál róla, a Második Nagy Háborúról, persze: te csak a sörödet szlopálod, semmi más nem megy beléd. De haver, bár a kocsma a világ fix pontja, ahonnan minden kizökkenthető, de nemcsak az van, vágod, haver? Szóval a forradalom, érted, nyertünk Pesten, de egy meccset nyerni lehet csak úgy is, véletlenül, ahogy a szemet megtalálja a vak tyúk is, de azzal nem érsz el semmit, legföljebb, ha megtetted a TIPPMIX-en, de arra neked úgyse telik, de amikor nyertél, azután, akkor jön a neheze, mire költsél, kinek adjál és kinek ne, mit tartsál meg magadnak, vágod? Jól van, igyál még egyet, de közben figyúzz, ott Pesten eltakarították a Pityut, hogy ki az a Pityu, nem érdekes, már nem érdekes, ha díszpinty lesz, akkor se; szóval Pityu balra, akarom mondani jobbra el és itt van nekünk, persze, neked is, a Karigeri, aki az összekapaszkodósdiból jött, vágod, haver? Hát, hogy meddig fognak összekapaszkodni, az egy jó kérdés, de az biztos, hogy ők mások, mást akarnak és máshogy. Nem érted? Persze, hogy nem érted, tíz éve mindig mást vertek a fejedbe, a kiskirály úgy uralkodott, ahogy akart, de most: másképp lesz. Nem, nem lesz több söröd, a hab se lesz kisebb, hogy te milyen hülye vagy, inkább igyál, ne dumálj közbe, szóval másképp lesz, ezek majd nem lopnak annyit, meg megkérdik előre, hogy jó-e úgy, ahogy akarnák, meg nézheted a tévében is, ha akarod, persze, itt is a kocsmában, ha nemcsak a meccset nyomják majd be, vágod, haver? Csak el ne szálljanak, meg ne kattanjanak, mert szokott olyan is lenni, de akkor szólni kell! Kinek, kinek: hát neked is, meg nekem is, vágod? Itt van mindjárt ez az Erdogan manus, a tömeggyilkos, aki irtja a kurdokat, most meg ideette a fene a kiskirályhoz, mert hívta, de jól megmutattuk neki, lezárás ide-oda, nem a kocsmát zárták le, ne hülyülj: a várost, az emberek ehhez nem voltak hozzászokva, nem is lehet, de a civilek mégis megmutatták, igen bemutattak neki, ha nem is járt arra felé. de volt egy faszi, egy polgármester az összefogósok közül, az meg fogadta az asszonyt, nem a tiedét, ő majd téged fogad otthon, ha hazatalálsz, az Erdogánnét, egy óvodában, vágod, haver? Skandalum! Az egy nagy marha! Hadházy-táblát neki! Nem érted, ugye, nem érted, mert csak a sör, az kell neked, nem baj, majd megvilágosodsz, amikor kitisztul az agyad. Meg ott van az a másik ügy is, arról se hallottál ugye, menekülnek Afrikából az emberek csónakon, hajón meg a franc tudja miken, aztán belefulladnak a Földközi tengerbe, nem, az nem a Balaton, igen, ott volt sorhajókapitány a Horthy, ezt honnan tudod, ja: a nagyapád ott volt nála kiskatona, inkább igyál, szóval belefulladnak a tengerbe, ez ellen tenni kell valamit, vágod, haver?! És akkor volt egy javaslat az Európai Parlament előtt, hogy menteni kell őket, erre nem szavazták meg, vágod? Két szavazat hiányzott, a fineszes Fideszesek persze nem szavazták meg, de az összefogósdiból nég DK-ás se, a Klára asszony se, a Molnár Csabi se, meg a többiek se, az Újhelyi is tartózkodott, Donáth Anna el se ment, vágod, haver? A marhák. Hogy téged ez nem érdekel, mert nem sört hoztak Afrikából, meg neked hányingered van, ha a tévében tengert látsz, nem attól van hányingered, haver, a sok piától, hogy te milyen hülye vagy, igyál, ne dumálj: érted haragszom, nem ellenedre, vágod, haver?!
2019. 11. 08. péntek