Vélemény kategória bejegyzései

Szavazás – valahol Magyarországon, akár Pomázon is a 2016. év januárjában

Minden vélemény számít!

 


• akkor most kérem, osszák ki polgármester úr még meleg, a sokszorosító xeroxból éppen kivett, sziporkázóan egyéni, városunk sajátosságaihoz illeszkedő előterjesztését az Európába illegálisan belépő bevándorlókkal kapcsolatos kötelező betelepítési kvóta elleni tiltakozásunkról
• de hiszen ezt 25-én írta alá és ma 26-a van, nincs meg az SZMSZ szerinti nyolc napos határidő, lehet így benyújtani javaslatot
• a polgármester úrnak lehet, sőt neki mindent lehet, mert ő a polgármester, mester
• de még a kiküldött meghívóban se szerepelt a napirendek között, mi indokolja ezt a nagy sietséget
• mi indokolja, hát hogy kérdezhet ilyet, kedves ellenzéki képviselőtársam: nem itt él, a mi szép kis hazánkban, hát nem látja: hiszen tavaly óta, nem szűnő mértékben áramlik be a siserahad, akarom mondani a muszlim sereg Európába, még szerencse, akarom mondani, köszönet Orbán Viktornak, hogy kitalálta a kerítést, így minket elkerülnek
• akkor pláne nem értem ezt a fene nagy sietséget a soron kívüli benyújtással
• mit nem lehet ezen érteni: ezen a héten minden megyében, városban az önkormányzatok megszavazzák a kvóta-ellenes határozatot
• ja, így már más, és vita azért lesz a határozatról?
• egy kis szolid beszélgetést megejthetünk
• akkor halljuk az érveket
• hát nem elég, maguknak, amit az újságban olvasnak, amit a köztévében látnak, amit a kormány a hirdetéseiben közzétesz, a várható erőszak, a növekvő terrorveszély, a lányok megbecstelenítése
• a lányokat mások is megbecstelenítik, pl. most írták meg a lapok, hogy „5 kislányt és egy kisfiút erőszakoltak meg európai katonák Afrikában”, meg egy magyar apa…
• hagyja már abba ezt a demagóg dumát, pont úgy beszél, mint a Soros meg a sok libsi, értse meg: ezek csak egyedi, véletlen példák
• rendben, de vegyük be, hogy akit politikai nézetei miatt üldöznek, azokat befogadjuk
• fölösleges, ez triviális, különben se küldjenek ide vissza senkit
• a szöveg is az, pont beleillik
• na, zárjuk le ezt az értelmetlen vitát, látom, magukon kívül mindenki egyetért, akkor megszavazva, kérem polgármester urat, hogy a határozatot ismertesse majd a P Polgár szócsőben és a P TV szóképben is, soron kívül …

Tovább a folytatáshoz →

„nehogymá”…

Minden vélemény számít!

• polgármester uram, Lacikám
• mondjad, Anikó, drága alpolgármester és igazgató asszony
• itt vannak ezek a civilek és én ellenérdekeltségű fél vagyok
• hogy a csudába lehetséges ez
• termet szeretnének kapni, de méltányos áron, ami ugye ebben a zavaros, anyagilag-érdekeltségű világban nem olyan egyszerű
• és kik ezek a civilek
• van vagy hatvan szervezet, a csuda tudja követni mindet, de miért nem állnak össze a mieinkkel, akkor minden egyszerűbb lenne
• és mit akarnak valójában
• hát a művelődési házban egy termet, amit használhatnának, ahová leülhetnek, ahol beszélgethetnek, ahová szervezhetik a programjaikat
• biztos nincs egy szabad termed se, meg semmi szabad óra se, ugye, ez a baj
• terem az csak lenne, meg idő is, alig veszik igénybe a házat, de hát én rendes bérleti díjat akarok tőlük beszedni, mert minden fillérben érdekelt vagyok, pénzük az meg nincs
• és ők nem is akarnak fizetni, csak az ingyen ebédre fáj a foguk
• de, fizetnének, de ők csak a rezsire gondolnak, én pedig nonprofit szervezetként – tőlük – profitot is akarok, ahogyan azt megbeszéltük a közgyűlésen, az éves tervezéskor, a költségvetésünk jóváhagyásakor
• és adtak már be valami tervet is: kik ők, mit akarnak, hányan vannak, mi a programjuk, miért lesz jó az nekünk, ha csak önköltségesen se adjuk nekik oda a termet
• dehogy adtak, kedves Lacikám, dehogy adtak, de azért tudjuk, kik ők, mit akarnak, kiket hívnak meg előadásra, a múltkor is, ide hívták a Lengyel Lászlót, alig fértek el, annyian voltak a teremben, ahelyett, hogy a G. Fodort hívták volna meg, azt az igaz konzervatívot
• ne engedd őket be, de most hol tart az ügy
• egy levelet írtak a képviselő-testületnek, amiben kérik, hogy önköltséges díjért bérelhessenek egy termet, és ezt sokan aláírták
• kérd el tőlük és hozd be a kulturális bizottság elé, add elő a témát, aztán majd leszavazzuk
• az jó lesz: én korrekt ellenérdekeltségű félként jól elő tudom majd adni a kérésüket, és majd jól meg is bírálom
• persze, de eszedbe se jusson meghívni őket az ülésre
• eszembe se jut
• „nehogymá” bele tudjanak szólni abba, ami őket érinti
• „nehogymá”-…

Tovább a folytatáshoz →

„Magyarország Európa egyik legszabadabb országa”…

Minden vélemény számít!


Nálunk levélben kérdezik a népet, ezért még népszavazást se kell tartani
Nálunk a dogmatikus gondolkodás mindig előbb kapitulál a valóság és a „józanész” előtt, mint odaát
Nálunk az emberek „nem tudnak korlátok” nélkül élni, de nem is próbálnak
Nálunk vendégszeretőbb nép nincs is a világon, bár „a magyar álláspont szerint a legjobb, ha egy bevándorló sem jön”
Nálunk senki sem szereti jobban a szabad véleménynyilvánítást, ezért a kormány szerint a migránsok útvonala „oda terelődik, ahova akar, de hogy Magyarországon nem megy majd keresztül, az egészen biztos”
Nálunk a nemzetállam azokat a problémákat is megoldja, amiket a „brüsszelizmus” föl se tud fogni, egyébként nálunk nincsenek is problémák
Nálunk a kis, feltörekvő, vidéki községnek is lehet repülőtere és kisvasútja, mégpedig nemzeti ügyként kezelve a beruházásokat, ha a legnagyobb szülöttje miniszterelnök lett
Nálunk az Alkotmánybírók pártatlansága nem kérdőjelezhető meg
Nálunk az alaptörvény módosítását is 30 évre titkosítják
Nálunk a közmédia minden közérdeklődésre számot tartó, az embereket érdeklő döntésről beszámol: úgy és akkor, ahogyan jónak látja
Nálunk a „vak-komondor” védett állat
Nálunk még a miniszterelnök lányának is van lába

Tovább a folytatáshoz →

Benne vagyunk…

Minden vélemény számít!


Reggel fölkelünk, belépünk a darálóba, tesszük, amit kell.
Élünk.
Ki így, ki úgy. Most éppen 2016. van, de lehetne 2015., 2014. vagy 2013. is. Tök mindegy lenne: akkor is ugyanúgy mentek a dolgok. Vagy nem mentek.
Élünk.
Most éppen olvasok. Az „Egy év története naplójegyzetekben”-t, Zimándi Pius Istvánnak, az 1944. március 19. – 1945. március 17. közötti időszakról szóló naplóját. A „jászóvári premontrei kanonok, legendás tanár és irodalomtörténész” lejegyezte annak az egy évnek a történetét. Úgy, ahogy akkor látta, megélte. Ahogyan „benne volt”. Amit észlelt, amit fontosnak, lejegyezhetőnek ítélt. Nem látott előre: nem láthatta a jövőt, az elkerülhetetlen véget; és ezért nem is tudta elválasztani a fontosat a kevésbé fontostól; a korszakot meghatározót a személy számára érdekes, mégis lényegtelentől. „Csak” lejegyezte, amit átélt: ahogyan látta, ahogyan érintette, ahogyan vélte, hogy őt érinti.
Olvasom a napokat: 1944. március 19. vasárnap, március 20. hétfő, kedd…, az első bombázások, április 13.: az első találkozás a sárga csillagosokkal, a könyvkiadás leállása, az óvóhelyek fülledtsége …, a félelem a bolsevizmustól, az újabb Trianontól …, június 1. csütörtök, a könyvnapok megnyitása, a cserkészek sátra, a zsidók kizárása, aztán a front megjelenése, Nagyszalonta elesett (elfoglalták az oroszok), Nagyváradot fölszabadították és így tovább.
Most éppen mi írhatnánk naplót, amit majd olvashatnának hetven év múlva. Itthon most nincs háború, nincs bombázás, nincs óvóhely-fülledtség, most nincs sárga csillag sem; könyvnapok vannak, a könyvkiadás rendben, lesz vizes-vb, olimpia. Meg van, vagy lesz(?!) terrorveszély, meg a „veszély” bevezetése az alaptörvényben.
Élünk.
Ki így, ki úgy. Most éppen 2016. van, de lehetne 2015., 2014. vagy 2013. is. Tök mindegy lenne: akkor is ugyanúgy mentek a dolgok. Vagy nem mentek.

Tovább a folytatáshoz →

Legyen, vagy ne legyen

Minden vélemény számít!


• Főnök, akkor most legyen, vagy ne legyen
• persze, hogy legyen, ez nálam nem lehet kérdés, és akkor nem is lehet másnak se
• de Főnök, mást mondtunk eddig, mint most
• mi, és különösen én, akkor se mondtam mást, amikor az ellenkezőjével hozakodtam elő, mert akkor is arról beszéltem, amiról éppen most kinyilatkoztam, csak ők, a másképp-gondolkodók mindig másképpen értették és értik
• és akkor mi legyen a köteles Lacival
• miért, ő mit mondott
• pont az ellenkezőjének az ellenkezőjét: azt, hogy legyen
• hát éppen ezt mondom én is, akkor most mi a baj
• de Főnök, most nem az olimpiáról beszélünk, hanem…
• akkor miért nem mondod, mit hagysz engem állandóan képzelegni, amikor úgy imádok álmokat szőni és kergetni
• a sorkatonaság újra indításáról szólt a debreceni mister 20 százalék úr is, meg, ahogyan azt már említettem a köteles Laci úr is
• azok rendben voltak, megbeszéltük, hogy csinálunk egy tesztkört, a szabadszájú Tomika meg pont az ellenkezőjét mondja majd, aztán meglátjuk, és most már meg is láttuk
• akkor újra legyen, ahogyan azt az előbb méltóztatott volt mondani a…
• most: ne legyen, hányszor mondjam még el, hogy megértsd, most ne legyen, aztán majd megint meglátjuk
• akkor már értem is
• dehogy érted, megcsináljuk, mint ahogyan eddig is mindent megcsináltunk, csak a ne azt figyeld, amit mondok, hanem amit csinálok
• ezt most megint, hát, hogy úgy mondjam, nem értem egészen
• figyelj: megmismásoljuk megint az alaptörvényemet, beiktatjuk a terrorelhárítási vész és veszélyhelyzet algoritmusát, amit úgyis csak én értek és döntök el, hogy mikor és hogyan és miért legyen, és akkor majd igaza lesz a kötelesnek is, meg a 20 százaléknak is, és akkor mindenki mehet Auschwitzba
• hova
• hát nem azt mondta a Laci, hogy a zŐ idejében a katonai laktanyák, Kalocsa, ahol szolgált egy „mini-Auschwitz” volt
• de, meg azt is, hogy „A bunkók még bunkóbbak lesznek, a másik fölött uralkodni vágyók megtalálják a maguk terepét. … A kisszerűség, az aljasság, hogy azok érvényesülnek, akik gerinctelenek vagy teljesen gátlástalanok … az embereket megtörni, péppé gyúrni, aztán egyformán kis agyagfigurákat csinálni belőlük”
• de szépen beszélt, mintha csak ma lenne
• pedig ezt 1990-ben mondta
• már akkor is a jövőbe látott…

Tovább a folytatáshoz →

Kedd, 2015. december 22.

Minden vélemény számít!

Valahogy nincsen karácsony előtti hangulat.
Karácsony előtt három nappal kirúgtak a közmédiából közel 130 embert, köztük Jakupcsek Gabriellát, az egyik legnézettebb műsor házigazdáját is. Szokványos történet, tulajdonképpen mindennapos eset. Így megy ez már hat éve. Semmi különleges nincs benne. Ugyan a KSH jelentései szerint a foglalkoztatottság soha nem látott méreteket öltött, a kormány pedig már a teljes foglalkoztatottság elérését jelölte meg a közeljövő céljaként. Viszont a napilapokban a leépítések, a munkahelyek megszüntetése az egymást érő kis színes hír. És mégis. Itt van valami más is. Valami több, az egyéni tragédián is túlmutató: hiszen itt egy olyan ember elbocsátásáról van szó, aki vállalta az együttműködést. Aki a nevét, az arcát, a munkáját adta annak bemutatásához: itt jól mennek a dolgok, itt minden rendben van, szórakozzatok csak nyugodtan minden este. És most őt is elérte, nemcsak a réme, hanem maga az utcára kerülés. Megint bebizonyosodott: egy autokrata rendszerben, ahol nincs a jog előtt egyenlőség, ahol napról napra megsértik a demokráciát, ott nincs biztonságban senki sem. Hiszen emlékezzünk csak: kezdődött az államigazgatás politikai megtisztításával, a független hatalmi ágak megszüntetésével, aztán folytatódott az Alkotmány megsemmisítésével és alaptörvény alkotással. Közben perek tömkelegével beindult a megfélemlítés, a megalázás gépezete; a média szétverésével az agymosás és a populista demagógia szófosása; az ellenvélemények hátsó szobába üldözése. És mindeközben a hatalom folyamatosan a gaz ellenségekről: a liberálisokról, a kommunistákról, a baloldalról, Gyurcsányról, a brüsszeli bürokratákról papolt és papol, és a gonosz megjelenését vizionálta és vizionálja. Nemcsoda, hogy a kormány a szegény magyar hazát ért támadások állandó visszaverésével van elfoglalva. Ez a permanens hadiállapot, ez az állandó feszültségkeltés a rendszer lételeme, minden intézkedést, büntetést ezzel meg lehet magyarázni, egyúttal el lehet fogadtatni. Nos, ezt a „NET-et”, az ezt mozgató adminisztrációt legitimálják, védik az együttműködők.
Lázadnak az orvosok is! Megalakult az 1001 orvos a hálapénz nélkül Facebook csoport. Azonnal közzétettek egy nyílt levelet az egészségügyért felelős államtitkárnak, amelyben a hálapénz „kikopásáért”, tényleges intézkedések megtételéért interveniálnak, kerekasztal összehívását kezdeményezik. Közben Szegeden, Székesfehérvárott tiltakozó akciókat indítottak a helyzet megváltoztatásáért. A kormány válasza semmitmondó győzelmi jelentés. Tart a pökhendi, gőgös, urizáló hozzáállása a hatalomnak, hiszen most nincs választási kampány, a közvélemény-kutatások fölényes vezetést mutatnak. Hova vezet ez az út?!
Nyilvánosságra került a Medián felmérése a menekültválságról. A tájékozatlanság, pontosabban a félretájékozottság; a kormány durva, elutasító hangulatkeltése és az emberek félelmére játszása elérte célját: az emberek nem akarnak „kvóta”-Magyarországot!

Tovább a folytatáshoz →