KIHIRDETTÉK!
2015. szeptember 15. Várható hatálybalépés: 14 óra
Vélemény kategória bejegyzései
…
Minden vélemény számít!
Ma nem írok semmit. Ma várom a holnapot…
2015. szeptember 14.
Vörösmarty Mihály: Az emberek
1
Hallgassatok, ne szóljon a dal,
Most a világ beszél,
S megfagynak forró szárnyaikkal
A zápor és a szél,
Könyzápor, melyet bánat hajt,
Szél, melyet emberszív sohajt.
Hiába minden: szellem, bűn, erény;
Nincsen remény!
2
Hallátok a mesét: a népnek
Atyái voltanak,
S amint atyáik vétkezének,
Ők úgy hullottanak:
A megmaradt nép fölsüvölt:
Törvényt! s a törvény újra ölt.
Bukott a jó, tombolt a gaz merény:
Nincsen remény!
3
És jöttek a dicsők, hatalmas
Lábok törvény felett.
Volt munka: pusztított a vas!
S az ember kérkedett.
S midőn dicsői vesztenek,
Bújában egymást marta meg.
S a hír? villám az inség éjjelén:
Nincsen remény!
4
És hosszu béke van s az ember
Rémítő szapora,
Talán hogy a dögvésznek egyszer
Dicsőbb legyen tora:
Sovár szemmel néz ég felé,
Mert hajh a föld! az nem övé,
Neki a föld még sírnak is kemény:
Nincsen remény!
5
Mi dús a föld, s emberkezek még
Dúsabbá teszik azt,
És mégis szerte dúl az inség
S rút szolgaság nyomaszt.
Így kell-e lenni? vagy ha nem,
Mért oly idős e gyötrelem?
Mi a kevés? erő vagy az erény?
Nincsen remény!
6
Istentelen frígy van közötted,
Ész és rosz akarat!
A butaság dühét növeszted,
Hogy lázítson hadat.
S állat vagy ördög, düh vagy ész,
Bármelyik győz, az ember vész:
Ez őrült sár, ez istenarcu lény!
Nincsen remény!
7
Az ember fáj a földnek; oly sok
Harc – s békeév után
A testvérgyülölési átok
Virágzik homlokán;
S midőn azt hinnők, hogy tanúl,
Nagyobb bűnt forral álnokúl.
Az emberfaj sárkányfog-vetemény:
Nincsen remény! nincsen remény!
1846. május előtt
Láncolat: mert tudtuk a választ
Te nem szóltál nekem, hogy a kirúgásomat miért fogadtam el zokszó nélkül, mert értetted, hogy nem akartam nyíltan ütközni az igazamért: mert reméltem, hogy – balhé nélkül – el tudok majd újból helyezkedni.
Én nem kérdeztelek: miért nem ordítasz, tüntetsz a pedagógus-társaidért, mert értettem, hogy elvesztenéd a munkádat.
Ő nem kérdezett senkit, hogy miért hagyják az árokpartján meghalni, mert értette, hogy most ez a trendi, és senki nem szeret a mainstreammal szembe menni.
Én nem kérdeztelek Téged, hogy miért engeded a fiadat szolgálni a regnáló hatalmat, mert tudtam, hogy – bár nem értesz vele egyet – aggódsz a jövőjéért.
Te nem kérdezted az utcán kidagadt erekkel zsidózó, cigányozó szomszédot, hogy honnan van ez a zsigeri gyűlölete, mert tudtad, úgy gondoltad, reménytelen egy félrevezetett emberrel vitatkozni.
Ő nem kérdezett engem, miért nem állok ki nyíltan az elveim mellett, mert látta, hogy fásultan bámulok magam elé.
Mi nem kérdeztük őket, hogy ez miért jó nekik, mert értettük a félelmüket a jövőtől.
Ők nem kérdeztek minket: miért nem állunk be a sorba, mert nem akarták meghallgatni az érveinket, megérteni elveinket.
Mi nem kérdeztük egymást: mi végre ez a nagy egyet nem értés közöttünk, mert indulataink vakká tettek bennünket.
Mi nem kérdeztük a rektorokat, miért nem szólalnak meg a Corvinus Egyetemért, mert tudtuk, féltik az állásukat és az egyetemüket.
Mi nem kérdeztük a katolikusokat, és papjaikat se, miért nem tiltakoznak a püspök megszólalása ellen, mert tudtuk, hogy ők úgysem szólalnak meg.
Mi nem kérdeztük a falusiakat, jó ez nekik, mert tudtuk, azt felelnék, volt már rosszabb is.
Nem kérdeztük a rettegő gyermeket sem, mitől fél, mert tudtuk a választ…
Etetés
• főtörzs, akkor kezdhetjük?
• várjatok még egy kicsit, minél többen jöjjenek
• már vannak elegen
• még nem, ha még többen lesznek, úgy jobban élvezem
• de annyi kaja nincs becsomagolva
• akkor annyit adunk, amennyi van
• és a többiekkel mi lesz, akiknek nem jut
• majd összevesznek rajta, és akkor közbelépünk
• izgi
• és majd benne leszünk a tévében…
SIMOR ANDRÁS: Kataklizmaváró
Kataklizma, lássalak,
várlak türelmetlenül.
Drága gyökér, drága mag,
fent a világ férgesül.
Érkezzen valami más,
ezek ne, és ne azok,
igazi, új Messiás,
pusztuljanak a gazok,
a félelem urai,
kiktől élni nem lehet.
Tüntetni, lázítani
kényszerít a rettenet.
Drága gyökér, drága mag,
fent a világ férgesül.
Kataklizma lássalak,
várlak türelmetlenül.
Versek a Leendőért 2014 – 2015, Z – füzetek,
Beszélgetés
• Sándor, akkor benyújtottátok?
• természetesen, Nagyméltóságú Miniszterelnök úr, magam írtam alá
• az indoklás is rendben van, nem szeretnék még egyszer olyan szigorú lenni a többiek előtt, mint tegnap előtt voltam a Csabával
• nagyon figyeltem rá: már a törvényjavaslatba is olyan számok kerültek, amiket hónapok óta fölülmúlnak a bevándorlók, balhé is van mindig, néha még a mieink között is
• mi van a szervezett bűnözői csoportokkal
• tudunk róluk
• hol tartanak az új befogadó állomások
• már beszélünk róluk, a Kósa azt mondta: lesz, amennyi kell
• akkor föl vagytok készülve a D-napra
• mi csak V-napnak hívjuk, ha megengedi Nagyméltóságú Miniszterelnök úr, ez így fog bevonulni a Magyar Történelem Dicsőséges Nagykönyvébe
• szerény ember vagyok, de ezt elfogadom, végre nem azt nézik majd, hogy mit mondtam, hanem, hogy mit cselekedtem
• csak fejet tudunk hajtani Nagyméltóságú Miniszterelnök úr előtt
• szóval, akkor minden rendben van a kihirdetés előtt: rendőrök, katonák, média a helyén, az emberek meg otthon
• így igaz, Nagyméltóságú Miniszterelnök úr
• akkor rendben van, majd megint mehetsz nyaralni, de mondd: a Nézőpontosok meg a Századvégesek kijöttek a legújabb népszerűség-növekedésemet bemutató eredményekkel?
• természetesen, már minden hírcsatorna ezt fújja
• a 444 is?
• nem, ők megpróbálják leleplezni a kisebb hibákat, amik persze nem hibák, hanem hibahatárok, de a kutya sem figyel rájuk
• jól van, azért el kellene gondolkodnunk: kell ennyi véleményformáló oldal az interneten?
• át fogjuk tekinteni ezt a kérdést is, Nagyméltóságú Miniszterelnök úr
• a föld-ügyek rendben mennek, nem szeretném, ha a Lőrinc panaszkodna
• minden a tervek szerint
• akkor a következő 6 hónap kipipálva, aztán majd meglátjuk…
Menekülők
se kint, se bent
se fent, se lent
se bal, se jobb
se part, se lomb
csak tovább
se hang, se csönd
se dal, se döng
se ül, se áll
se ad, se vár
csak tovább
se kín, se vágy
se síp, se nád
se hall, se lát
se kap, se ád
csak tovább
se szó, se vád
se véd, se áld
se hí, se küld
se várd, se tűrd
csak tovább
se tűz, se víz,
se olt, se szít
se kér, se vár
se szív, se kár
csak tovább
se kint, se bent
se fent, se lent
se bal, se jobb
se part, se lomb
csak tovább!
„Egyszer majd kérni fogunk magától valamit”… (egy képzelt beszélgetés)
– Főtisztelendő Excellenciás Püspök Úr
– Nagyméltóságú Miniszterelnök Ur!
– lenne egy kérésem Önhöz, Excellenciás Püspök Úr
– örömmel és kellő figyelemmel tekintek a kérésére Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr
– a múltkoriban együtt fociztunk a megye 13-ban, atyám
– izgalmas és eseménydús meccs volt, fiam
– többször is remekül védett, Excellenciás Püspök Úr
– ne is mondja, Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr, olyan izomlázam lett a meccs után, hogy írtam is egy levelet Őszentségének a becsúszó szerelések fontosságáról egyházmegyénkben, címmel
– emlékszem, akkor kérte Excellenciás Püspök Úr a közbenjárásomat az azóta elhunyt Jenőhöz
– így volt Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr, kellettek a tanácsai
– akkor beszéltük meg a szegedi stadion építésének a tervét is: ki legyen a kivitelező, mennyibe kerüljön, hogyan menjen a finanszírozás, ki legyen a bonyolító és az elszámoló
– nagyon is emlékszem
– akkor arról is beszélgettünk valamelyik szegedi parókián, hogy „egyszer majd kérni fogunk magától valamit”…
– magától értetődő volt akkor is
– „most már aztán nemsokára igazán kérünk valamit magától”
– figyelemmel hallgatom
– meg kéne nyilvánulnia ebben a nemkívánatos, de politikailag nagyon nagy hasznot hozó ügyben, a migráns témában
– már fogalmazom is
– de nagyot kell szólnia
– tudom én: hiszen „Ők nem menekültek, ez egy invázió. Allahu Akbar kiáltásokkal jönnek hozzánk. Át akarják venni a hatalmat”
– ma megszemlélem a határt, olvasni szeretném az írást is
– meg lesz, Nagyméltóságú Uram…
Tovább a folytatáshoz
Búcsú
• Pihenj
• hívatott, kedves Vezetőm
• igen, Csaba
• nagyon örülök, hogy itt lehetek a szolgálatára
• az én örömöm is végtelen
• mindig emlékszem az indulásra, amikor a Polgári Körök szervezését megkaptam, Vezérlő Nagyuram
• nehéz idők voltak
• pedig nagyon jól indultunk
• igen, a Vona Gáborékat is bevontam
• Vezérem, briliáns az emlékező képessége is
• nemcsak az
• várom a parancsot
• mondtam, pihenj
• azért állok ilyen lazán, nem feszesen, előre szegezett fejjel
• én a kérdésedre válaszoltam
• nem egészen értem, azt hiszem, le kell vennem a fülvédőt
• pedig jól hallottad
• akkor most leülhetek?
• felőlem
• akkor így ülve várom a parancsot
• hányszor mondjam még: pihenj
• már sok helyen voltam idén is az asszonnyal
• akkor most mehetsz még többször is
• most inkább itt maradnék, olyan jó itt értekezni a Menekülési Válságtörzs Összevont Biztonsági Értekezletén
• neked már nem kell részt venned
• Simicskó jöjjön helyettem?
• jól szóltál