– John, Te vagy?
– Mc Cain vagyok
– itt a MINISZTERELNÖK
– kicsoda?
– a leendő elnök
– Clinton asszony?
– dehogyis, Budapestről
– Áder János, az angol nyelvtanár
– nem, a leendő
– nem barkochbázom tovább
– nem is kell, mert mindenki ismeri a nevem: Azerbajdzsántól egészen Koreáig
– ja, akkor Te vagy az a nagy foci-őrült, stadion mániákus, NER- építő trafikmester
– jól bőgsz, oroszlán
Tovább a folytatáshoz
Vélemény kategória bejegyzései
Nyílt levél Vida Ildikóhoz
Vida Ildikónak
NAV
Nyílt levél
Helyben
Te lemoshatatlan szégyenfolt lettél.
Sőt több, SZIMBÓLUM: már nem Tocsik Márta, hanem Vida Ildikó.
Te nem is egy: megszámlálhatatlan Nokiás doboz vagy.
Kikerülhetetlenül bekerültél a magyar történelembe: ott virítasz a szégyenfalon.
A magyarokról már nem azt mondják, hogy a nyilaiktól ments meg uram minket, hanem Vida Ildikótól!
Már nem Puskás Ferenc vagy Papp Laci jut az eszükbe, hanem Vida Ildikó.
Már nem tévesztik össze Budapestet Bukaresttel, mert Budapest, ahol Vida Ildikó él.
Már magyarázattal sem tartozol, mert a magyarázkodásaid is leleplezőek: folytonosan önmagadat leplezed.
Már a visszavonulásod is késő!
De nem(csak) Te vagy a hibás!
Nem(csak) Te tehetsz róla, Te egyszerűen a nevedet adtad hozzá.
Téged kinevezett valaki.
Téged jóváhagyott valaki.
Téged fölhasznált valaki.
Téged megvédett valaki.
Még most is véd valaki.
Marionett figura vagy.
És még mindig levelet írsz.
Alázattal végzett munkáról pobedálsz.
„… etikátlan, ízléstelen és mindenekelőtt méltánytalan…” támadásokat vizionálsz.
A fogadó ország szokásaira és jogrendjére hivatkozol.
Védettnek érzed magad.
De mi már nem védünk meg.
Legalább köszönj szépen el…
Egy ember, a tiltakozók közül.
2014. december 4.
Végjáték 24.
– kezdesz idegesíteni, fecnikém
– baj van, „neofasiszta diktátorom”?
– ne szórakozz velem, te kis rongydarab
– az a baj, hogy nem értesz a szóból
– nehogy már: az angolom harvardi
– akkor se érted az üzeneteket: már kezdek betelni, könyvnek is megjelenhetnék
– akkor se sértegessen senki, engem már kétszer kétharmaddal választott szeretett népem elnöknek, akarom mondani miniszterelnöknek, és kész: ettől kezdve azt csinálok a centrális erőtérben, amit csak akarok
– hát éppen ez az, ezért vagy az, aminek mondanak
– a haza nem lehet ellenzékben, és most nincs is, mert a haza én vagyok
– meg a követőid, ugye?
– pontosan: látod, tudsz te, ha akarsz
Tovább a folytatáshoz
Röhög a publikum…
A Hír TV odament a pofonért. Azért volt bátor, mert eddig még igazán nem kapott egyet sem. (Bár Császár puskagolyót rejtegető riportert egyszer leöntötték sörrel, meg a tüntetők többször megmorogták a munkatársakat, de ezek csak ’helyi’ atrocitások voltak.)
Most viszont a Facebook oldalain országossá duzzadt, a Hír TV-t nevetségessé tevő akció zajlik. Történt ugyanis, hogy a Hír TV – most már sokadszorra –személyiségi jogokat sértő, bennfentes információkhoz jutva, a tényeket figyelmen kívül hagyva, lejárató ’ismertetőket’ tett közzé a különböző tüntetéseket szervezők ellen. Erre válaszul a zemberek elkezdték ’bűneiket’ meggyónni és közkinccsé tenni. Na, mármost tudjuk, hogy az igazi pofon nem elcsattan, hanem nevetségessé tesz! És ezt már a kormánybarát média nem bírta elviselni és egyöntetűen a Hír TV védelmére kelt, védve az tényfeltárási újságírói tevékenységet.
Tovább a folytatáshoz
Végjáték 23.
– Miniszterelnökséget vezető Miniszter úr, Dr. Vukovich Gabriella KSH elnöke keresi
– őt kapcsolhatja
– Vukovich Gabriella vagyok, drága Miniszter úr
– hallgatom, Gabikám
– nem tudjuk tovább halogatni „A háztartások életszínvonala” – című összeállításunk megjelentetését
– pedig jobb lenne, ha meg se jelenne
– már többször módosítottuk a megjelentetését
– miért kell egyáltalán ilyen összeállításokat közölni?
– törvény és uniós előírások szabályozzák a megjelentetést
– hát akkor találjanak ki valamit
– már kitaláltuk, hogy megváltoztatjuk a korábbi évekhez képest a metodikát és így összehasonlíthatatlanná válnak az adatok
– ez jó, ezt csináltuk a költségvetéssel is, de ott nem vált be, mert a szakértők rögtön konvertálták az adatokat
Tovább a folytatáshoz
Tévedés
#kedveshírtv
Bevallom, hogy néhány napja elhittem a költségvetési törvény benyújtott javaslatában szereplő bevezető mondatokat: „Magyarország 2010-ben az összefogás útjára lépett, ezzel lezárta a megosztottság és a kudarcok korszakát. A magyarok bebizonyították, hogy ha összefognak, nagy dolgokra képesek. Az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország ma már jobban teljesít.” (T/1794. számú TÖRVÉNYJAVASLAT MAGYARORSZÁG 2015. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL, A RÉSZLETES INDOKOLÁS)
Mentségemre legyen mondva, hogy jóhiszeműen feltételeztem, hogy a kormány nevében beterjesztő nemzetgazdasági minisztert felelős, igazmondó szakembernek tartottam, aki tudja: mit beszél, akarom mondani, mit ír. Ennek szellemében olvastam el a beterjesztett javaslatot. Miután leraktam az irományt, rágyújtottam egy pipára, elővettem a borosüveget, majd mind megittam.
Utána törtem, zúztam…
Végjáték 22.
Egy egyszerű beszélgetés
o Miniszterelnökséget vezető Miniszter úr, keresik
o ki keres
o valaki a közalkalmazottak szakszervezetétől
o van még olyan, meglepő, mégsem voltunk elég alaposak, na, kapcsolja
o igen tisztelt MINISZTER úr, csak egy pillanatra zavarnám és nem is zavarnám, csak úgy, a hangjára lettem volna kíváncsi
o nem látja, hogy kávézom
o látni nem látom, de hallottam a titkárnőjétől, éppen ezért gondoltam egy szempillantásnyira igénybe venni azt a drága idejét
o mit akar
o bátorkodom fölhívni a figyelmét arra, hogy országunk egy jogállam, ahol az alapvető jogok betartására mindig büszkék voltunk
o ezt én is tudom, már többször is nyilatkoztam erről
o fő célunk, hogy erős és hatalmas ország legyünk, amelyben fiatalok népesítik be a hazát
o ezt is tudom
o és a legfontosabb és szent célunk az erős családok megteremtése
o ezért vagyunk szövetségben és megbonthatatlan örök barátságban a leheleterős keresztyén és demokratista ’semjén’ vezette párttal
o fantasztikus, én is éppen így látom
o akkor mindenben egyetértünk
o én még hozzá szeretném tenni,
o akkor tegye, csak gyorsabban, mert hűl a kávé
o hogy a meleg, barátságos, emberi, a dolgozók érdekeit is figyelembe vevő munkahely hozzájárulhat országunk gyarapodásához és népünk gyorsabb fejlődéséhez, hogy hamarabb eljussunk a kapitalizmus magasabb fokára
o én is ezen vagyok
o bátorkodom azonban nagyon halkan és két hörpintése között megjegyezni, hogy a nyolcórás munkanap olyan vívmány, amelyet még Horthy Miklós is elismert és akceptált
o ne is folytassa, ezt is tudom, ezért nálunk csak olyanok dolgoznak, akik a saját jó munkahelyi közérzetük miatt, élvezetből és munkájuk iránt érzett olthatatlan gusztusból akarnak és tudnak 10 órát dolgozni naponta, még akkor is, ha a gyereket otthagyják az óvodában
o bátorkodom egy gyenge közbevetéssel nem is ellent, de mondanom, hogy én nem így tudom
o rosszul tudja, azok már – nem csak önkéntes szándékukból – elmentek
o akkor rendben is volnánk
o nagyon jót beszélgettünk
o én is így hallottam
o mondja, nem akarna velem fácánozni egyszer?
„A Magyar Krónika nem harcol, hanem örömet mond…” 106.
Üzenet Orbán Viktornak (42.)
JÓZSEF ATTILA:
SZEGÉNYEMBER SZERETŐJE
Világ van a szegényember vállán,
Istent emelt mindig másik vállán.
Dühödne meg okosan egyszerre,
Mindakettőt ledobná egyszerre.
Szegényember sose kér kalácsot,
Szegényember sose kap kalácsot.
Kis kenyérrel, nagyon feketével,
Fehér lelkét őrzi feketével.
Szegényember sója is ízetlen,
Szegényember kedve is ízetlen.
Eladó kis holmija vetetlen
S ha van ágya, az is megvetetlen.
Végjáték 21.
o te, Lajos, gyere már át este hozzánk, kéne beszélnünk
o persze, hogy jövök, alig várom már, a találkozást, ugye iszunk is a házi pálinkádból?
o Anikó már ki is készítette a poharakat
o tudod, abból, amit a múltkor is adtál
o a vegyesből vagy a szilvából
o hát persze, hogy a szilvából
o …
o ölellek, APEH-elnök szobatársam
o én is, leendő elnököm
o akkor igyunk: proszit
o proszit
o rossz passzban vagyunk, Lajos, bár nekem mindig jól megy
o én is így látom a helyzetedet, Viktor
o de hát az mégse járja, hogy én jól érzem magam, mások meg ezt nem értékelik, ez támadás az ország ellen
Tovább a folytatáshoz



