– főnök, képzeld el, van kapcsolatunk az amerikaiakkal
– hogy-hogy, mi történt, már ők is látják, hogy erősebbek vagyunk és nem jó velünk lacafacázni?
– tényleg, lehet, hogy erről van szó
– mesélj
– két dolog is van: a Kumin Ferit fogadták a New York Times-nál, igaz, egy kicsit rá kellett segítenie, mert csak úgy, egyszerűen besétált hozzájuk
– ez jó, úgy látszik, náluk nem működik rendesen a TEK
– és fölhívtak Washingtonból
– az nem semmi, csak nem tanácsért a Putyinnal kapcsolatban?
– nem, az nem érdekelte őket, rólad kérdeztek
– csak nem akar a Barack találkozni, majd meggondolom, hogy fontos-e ez nekünk
– most, hogy mondod, lehet, hogy ez volt a hátsó szándék, de akkor nagyon csak körülírták a kérésüket
– ezek gyávák, nem férfiak
– hát nem is tudom, azért az amerikai fociban tudnak ütközni: a Böde Dani is tanulhatna tőlük
– ne bomolj: értem én a viccet, de nem szeretem, különösen nem a fociról
– szóval, arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire vagy komoly ember, mennyire kell komolyan venni téged, mert a múltkor is azt mondtad, hogy ne a szádat figyeljék, hanem a kezedet
– na, már megint ez a korrupció: én nem elveszek, hanem adok: és a szavaknak is én mondom meg az értelmét
Tovább a folytatáshoz
Vélemény kategória bejegyzései
Üzenet Orbán Viktornak (45.): A tüntetésekhez…
Végjáték 30.
Beszélgetés a szerződés-nélküli tanácsadóval (sógornőm álma alapján)
– Árpi, hallasz engem?
– persze, Viktor
– komolyan kell beszélnünk
– én is így látom
– egyre nagyobb a tűzijáték
– pedig még be sem indult igazán, még nincsen szilveszter
– már a formákkal, a stílussal, a közízléssel sem igen törődnek
– mire gondolsz, mert a zaj most nem nagyobb, mint volt a Gyurcsány miatt, amit pedig mi csaptunk
– de az a bukott baloldali Gyurcsány ellen volt, most meg engem támadnak: már a vécére se mehetek ki nyugodtan vizelni, mert azt mondják, mintát adok
– Viktor, azt hittem, te bírod a gyűrődést
Tovább a folytatáshoz
Végjáték 29.
– Laci, Te vagy?
– én, soha le nem hulló vezérlő csillagom
– egyedül vagy?
– már igen, kiküldtem az őrezredeseket is, bár így egy kicsit pőrén érzem magam
– kibírod, rövid leszek
– ne tedd azt, olyan jó hallgatni TÉGED, európaiak között egy magyart, még nekem is mindig erőt ad
– te, ezek röhögnek rajtunk
– ne mondd, pedig mindent megteszünk, hogy sírjanak
– meg, itt a hideg, és mégis kimennek az utcára
– már kezdeményeztem, hogy épüljenek sí központok, majd a gyerekek elrendezik, hogy inkább odamenjen mindenki
– meg aztán soká lesz még a Goodfriend rabszíjon elvezetve
– az igaz, de nyerésre állunk, az Echos-ok meg a Hírtv-sek szerint
– azt mondta a Habony Árpi, hogy ne is feküdjek le, hanem egész nap én osszam az észt a tévében meg a rádióban
– ez jó ötlet, mert úgyis vége van a bajnokságnak
– de már nincs új dakota közmondás sem
– viszont rengeteg témát generálunk, amit félreértenek ezek a gaz, bukott szocilisták
– ez igaz, meg az is, hogy jobban teljesítünk
– igen, ezt kell meglovagolnunk, meg jól bemutatnunk
Tovább a folytatáshoz
Haladék
Hajnali háromkor újra fölriadt. Már másodszor ment ki a szeméből az álom. Ez többször előfordult vele: tudta, hogy rohamosan öregszik. De most nem a szokásos álmatlanság gyötörte. Kinézett az ablakon, a kertben bántóan, de határozott rend szerint villogtak a karácsonyi díszek: világos, sötét; megint világos, aztán megint sötét. Az asszony viszont békésen szuszogott mellette. Most nem kiabált álmában, nem küzdötte újra a napját. A kutya lenn aludt a földszinten, a lépcső alatt, most nem az ágya mellett feküdt. A gyomra viszont összerándult, a hólyagja feszítette, ki kellett mennie a vécére. Aztán visszafeküdt, de már a csönd is zavarta. Nem tudott újra elaludni. Pontosan tudta az okát. Mégis aludni akart, küzdött az ébrenlét ellen.
Egész életében a nagy, országos ügyek érdekelték. Erre nem adott haladékot magának. Mindig is hatni akart: tenni, cselekedni, megválaszolni a kihívásokat. Akkor érezte jól magát, amikor egészen új, korábban még nem használt eszközöket találhatott ki és alkalmazhatta is azokat, amikor megfogalmazhatta az első mondatot, amikor szervezhette a megvalósítást. Rögtön, az egyetem után az államigazgatásban kezdett dolgozni, valamilyen szinten mindig az ország költségvetéséért felelt. Hirtelen bevillant egy beszélgetés, amit apjával folytatott, hogy hova menjen dolgozni. Amikor erről (szerette, tisztelte, fölnézett rá, nemcsak apjának, példaképének is tartotta) tanácsot kért, apja azt mondta neki: ne a jövőt kutasd, a ma problémáival foglalkozz, azokat oldd meg. Ezzel a kérdés el is dőlt. De ez nem tegnap történt, már régen volt. Apja sem él már.
Tovább a folytatáshoz
A TERMÉS BEÉRETT, IDEJE LENNE SZÜRETELNI!
– Drogtesztet javasol a Fidesz
– M0-ás autópálya fizetőssé tételét kezdeményezi az Orbán-kormány
– Sípályák és síközpontok építését javasolja Magyarországnak az Orbán-kormány
– Vida Ildikó följelentette Goodfriendet, (73 éve, 1941. XII. 12-én, üzentünk hadat az USA-nak
– A szlovák rendszámú, szlovákiai székhelyű vállalkozással rendelkező Bayer Zsolt meghirdeti a „aki magyar, velünk tart a CBA-ba” mozgalmat
– „Én sohasem drogoztam”, mondta Deutsch Tamás Twitter-bajnok
– Nemzetbiztonsági veszély Simon Gábor bankszámlája: Lázár Jánosé, Rogán Antalé, Szíjjártó Péteré, Mészáros Lőrincé nem
– Nem a korrupció, hanem a róla való beszéd veszélyezteti a társadalmat – Pintér Sándor
– Nem növekedett, hanem csökkent a szegénység, mondta Orbán Viktor
– Épül a vár, mindenki örömére meg egyes hírek szerint a koronázásra
– Bocsánatos bűn, hogy valaki 1 milliárd forintot elfelejt bevallani
És még nincs vége a napnak!
Végjáték 28.
2014-12-09 13:36:49
Budapest – Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke volt a Blikk szerkesztőségnek vendége.
Egyeske
„Miért nem oldják föl az olajügyeket?”
Válaszka
Miért oldanánk föl, csak gond lenne belőle, kiderülne: kinek az ötletéből, hogyan történt és kinek jutott, csurrant-cseppent a zsé, ez pedig nem a nyilvánosságra tartozik
Ketteske
„Tisztelt Miniszterelnök Úr! Egy rövid kérdés. Miért nézi teljesen hülyének a magyar népet?”
Válaszka
Mert az ERŐ politikájának ez a LÉNYEGE, ez a mi NER kultúránk összefogásának és fennmaradásának a föltétele, mert megértettük, hogy csak gond származik abból, ha az emberek informálódnak, gondolkodnak, pláne, ha még javaslatokat is tesznek és azért még küzdeni is hajlandók
Hármaska
„Kérdezném, miért nem segíti jobban a szegényeket, miért engedi bezárni vasárnap az üzleteket, az ott dolgozok harcolnak a vasárnapi munkáért, hogy megkapják a vasárnapi pótlékot! Pár hete még azt mondta nem korlátozzuk, hogy ki mikor vásároljon! Nagyon sajnáljuk, hogy támogatja a bezárást!”
Válaszka
Miért nem, hát kérdés ez egyáltalán? Miből telne akkor a klientúrának, a bázisnak, a lojális követőimnek Pasa parki lakásra, fácán-vadászatra, Dunakesziben ingatlanra, Rolling Stones koncertre, meg tudom is én még mire. Hát nem lopom én a pénzt a közösnek. A szegények nem lojálisak, mert enni, inni, ölelni meg aludni akarnak: ki győzi ezt pénzzel, maradjanak csak az árokpartján közmunkázni
Négyeske
„Miniszter elnök úr! Kérdezném hogy a közmunkás bért tervezik e emelni és a családi pótlékot?”
Válaszka
Csak a családi pótlékot, azt is csak adókedvezmény formájában: nehogy már olyanok is kapjanak, akik nem dolgoznak, csak otthon henyélnek, meg csak gyereket csinálnak. Ha végre beindulna a gazdaság, akkor lenne elég óvoda, ahová a fizetni tudó szülők gyerekei mehetnek majd, hogy a szülők tudják építeni, erősebbé tenni ezeréves hazánkat. Az iskolai étkeztetés olyan lesz, amilyen: az étkezés ugyanis életmód, életforma, ahogy azt keresztyén demokrata barátom Harrach Péter olyan szépn mormogta.
Ötöske
„mikor mond le?mikor szünik meg a haverok kiszolgálása?mikor mond le Vida Ildikó?miért megy szembe 89-es önmagával?”
Válaszka
Én? Népünk szeretett vezére! Lemondani, meghátrálni: soha! Még ha leszavaznak, ’letüntetnek’, megverik a Felcsútot, akkor se. Velem van az erő és kész. Ami a haverokat illeti, ott nincs pardon: ők az én hű és erős bástyáim, mi együtt alkotunk: véd és dac szövetséget. Ők védenek engem, én (meg a Polt Petya, meg a Szájer Józsi asszonya, meg amikor kell Stumpf Pistáék) meg védem őket mindennemű támadástól, még a jogosnak tűnőktől is, mert amíg én vagyok, addig biztosak lehetnek abban, hogy amit csinálnak, az jogosnak minősíttetik! Vida Ildikó azt csinálja, amit mondok neki, úgyhogy amikor eljön az ő ideje, akkor itt lesz, és majd kap más, szép és jól fizető munkát. Ami ’89-et illeti: azt természetesen én csináltam. Egyedül. Senki más nem vett részt benne: én zavartam ki az orosz tankokat, meg szétszereltettem és hazavitettem az atomarzenált is. Ha éltem volna ’56-ban, nyertünk volna. Ezért én azt mondom: nem szembe megyek a ’89-es Orbánnal, hanem éppen, hogy ilyen volt a ’89-es Orbán Viktor is: ha akkor nem látták, ma már magukra vessenek.
Hatoska
„Mikor mond már le végre?”
Válaszka
Ezt már kérdezték: soha, soha, soha, meg ne halljam még egyszer ezt a kérdést. Egyébként Boldog Karácsonyt Kívánok!
Heteske
„Ön mennyit adakozik így Karácsony táján? Tud nyugodtan aludni–mikor több százezer gyermek éhezik–fázik ?Családok milliói élnek a létminimum alatt? Sok családnál nincs évek óta Karácsony! Se villany–se fűtés?Önöknek NINCS lelkiismeretük?”
Válaszka
Ismétlődés van a chatallésban, de nem baj, ezt beszéltük meg a Habony Árpival, hogy többször is megkérdezik ugyanazt, hogy aztán meg tudják jegyezni a válaszomat. Én nem adományozok, engem követni kell és lehet: ez az ÉN adományom. Még mit nem: azt a jó kis pálinkát, amit csináltam, majd hülye leszek másnak adni: el tudom azt én is szopogatni. Meg különben is, nagy a család, Svájcba is ki kell utazni, néha, az is pénzbe kerül. Egyébként igaza van: van szegénység is, és nyomor is Magyarországon. Na, és akkor mi van. Afrikában meg pusztít az Ebola. Megmondtam: mindennek meg van az ára, ne szisszenjünk minden kis szilánkhoz, mindenki annyit ér, ahány dakota lova van! Akkor jöjjön az utolsó kérdés, mert kezdődik a Szíjjártó Petya futsal meccse és megígértem neki, hogy megnézem.
Nyolcaska
„Lesz-e király Orbán Gáspár?”
Válaszka
Majd meglátjuk, mindenesetre az építkezés folyik. És mint az közismert: AZ ELŐKÉSZÍTŐ MŰVELETEK AZ ÉPÍTKEZÉS ALATT ZAVARTALANUL FOLYNAK!!!
„A Magyar Krónika nem harcol, hanem örömet mond…” 113.
Végjáték 27.
– Péter?
– Viktor, Te vagy?
– hogy vagy
– minden rendben: tovább halad a maga útján a Simon-ügy, megtiltottam a napilapok olvasását az ügyészeknek, még megzavarja őket az a sok gyanús lakásvásárlás, már ATV-t se nézhetnek
– rendben, de itt van ez a kitiltás-ügy
– nem nyomozunk
– rendben
– bár anyám mostanában sokat forgolódik
– ne törődj vele, az áldozathozatal erőssé tesz, pláne, ha az áldozatot nem nekem kell meghozni
– értelek
Tovább a folytatáshoz
Végjáték 26.
– igen, MINISZTERELNÖK úr
– hívják nekem a Mátét
– a Fenyvesit a Fradiból
– dehogyis, a Kocsist, innen a nyóckerből, a volt MIÉP-est
– azt mondja a titkárnője, hogy most nincsen félfogadás, hívjuk később
– mindjárt kirúgatom, mit csinál az a jóember
– intézi az édesapja voksturizmus miatti ügytisztítását
– na, nem érdekel, kerítsék elő
– Kocsis
– Orbán
– hallgatom, elnököm
– beszéltem a fő-konzultátor Tomival, kellene valami jó kis elterelő hadművelet
– miről, főnök
– miről, miről: most soroljam, nem bírjuk majd a mobilszámlát kifizetni
Tovább a folytatáshoz





