Archívumok

BOTRÁNY A VÍGSZÍNHÁZBAN!

(képzelt riport)

Tegnap este rég nem látott botrány rázta meg a pesti Vígszínház Charlie Chaplin: A diktátor című előadását. A telt-házas darab botrányos körülmények között, rövid időre félbeszakadt, a kivezényelt rendőrök kimenekítettek egy nézőt a színházból!

A világhírű mű, amelynek Magyarországon színpadra állítását a Chaplin család elsőként engedélyezte a rendezőnek, egy csetlő-botló zsidó borbély és a diktátor bohózata, drámája, amelyről Chaplin később azt nyilatkozta: „Ha tudtam volna a német koncentrációs táborok borzalmairól, nem csinálom meg a Diktátor-t, nem fogom tréfára a nácik gyilkos őrületét”. De a történet idején még „csak” alakulgat, formálódgat, próbálkozgat – a később sorstalanságba torkolló, emberi szavakkal leírhatatlan – iszonyat. Még Ausztria megszállása előtt vagyunk, de már túl a berlini olimpián…

A szegénység nyomora már élesen sikít és az őrület is tombolva követeli a magáét, a téboly már a borbély üzleteken belülre is betör, a szorongás emberből emberbe szalad. Minden a szemünk előtt „bomlik virággá”, válik valóvá, mintha nem is színházban lennénk. A szarkasztikus humor, a bohóctréfák, a túlzó ellenpontozások elgondolkodásra késztetik és – a tapsolással, nevetéssel – be is vonják, szereplővé teszik a nézőt.

És ezt boldogan, önfeledten vállaljuk is.

Hiszen színházban vagyunk!

És akkor elérkezünk a híres földgömb jelenethez, amikor is a diktátor – Herr Spejz látomásától fölhatalmazva, fölajzva – boldogan ölelgeti a földgolyóbist, elkezd játszadozni vele, hiszen már az övé, labdázik, kidobja a nézők közé, akik társai lesznek a komédiázásban, játékosan is megerősítik őt hitében, hogy tényleg az övé; hiszen ugyanúgy, mint ő önfeledten ütögetik, lökdösik a földgolyóbist, ami ide-oda röpköd tehetetlenül, a diktátor már kéri vissza a játékszert, amikor egy hang belehasít az önfeledt játszadozásba: NE ADJÁTOK VISSZA NEKI!

És akkor egy pillanatra elszáll az angyal a színházból, a hályog lehull a szemekről, megáll a levegő, a zenekar abbahagyja a zenét, Mihály Gábor reptetés technikus a szívéhez kap…

És akkor elszabadul a pokol!

Mit pofázol, büdös zsidó, húzz az anyádba rohadt Soros-ügynök, zavarjátok ki a helyéről, üssétek, hisz ez is egy borbély – hallatszik mindenfelől és lendülnek a kezek, röpülnek műsorfüzetek, csattannak a bársonyszékek, pufogás, sikoly és akkor fölgyulladnak a fények, eltorzult arcok mindenütt, üldözők és üldözöttek … és akkor fölzúg a sziréna, kivágódnak a nézőtéri ajtók és beözönlenek a rendőrök és bilincsben elvezetik a „NE ADJÁTOK VISSZA NEKI!” bekiabálót.

Az előadás rendben befejeződik és a vastaps még hosszú percekig zúg, a színészek boldogan learatják a sikert, ifj. Vidnyánszky Attila megtörli izzadt homlokát, Lukács Sándor Grúber ura bizonytalan, hogy visszamenjen-e fogadni a tapsot, Hajduk Károly Herr Spejze gúnyos arccal néz a tömegre: az enyém vagytok!

A tudósító csöndesen kibotorkál a ruhatárba és nem tudja, mit írjon…

2019. 02. 07. csütörtök

NÉVADÁSOK (2)…

Elfogtunk egy (képzelt) levelet:

ROGÁN ANTALNAK

a legfőbb propagandaőrnek,

HELYBEN

Kedves Anti!

Már Arisztotelész is arra tanított, hogy a propaganda (régiesen: meggyőzés) „arra szolgál, hogy útba igazítsa azokat, akiknek a felfogó képessége korlátozott”. Cicero tudományosabban igazította el követőit: elkápráztatás, tanítás és hatás kell, azaz a figyelem fölkeltése; egyszerű és világos érvelés; erősebb érzelmi hatás, mint racionalitás kell! Goebbels modernizálta ezeket a téziseket és megfogalmazta a legújabb kori propaganda legfontosabb elemeit:

  • Kerüld az elvont gondolatokat, és az érzelmeket vedd célba!
  • Kevés üzenetet küldj, de azokat folyamatosan sulykold!
  • Használj felszínes, általánosító véleményeket, sztereotípiákat!
  • Az érvelés legyen egyoldalú – soha ne árnyalj!
  • Folyamatosan kritizáld az ellenfeledet!
  • Keress egy ellenségképet és folyamatosan rágalmazd!

(Minden, amit tudni akart a propagandáról Bacsárszki Ágnes MEDIA 2.0 BLOG)

Engedd meg, hogy szerény javaslataimmal hozzájáruljak nemes munkátok eredményesebbé tételéhez. Kezdeményezem, hogy az 1914-19 közötti időszak propaganda tevékenységéhez hasonlóan éljetek az utcák, intézmények – aktuális politikai céljainknak megfelelő – átnevezésének a lehetőségével:

  • a Múzeum körút lehetne Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöki körút (nem összetévesztendő Erdogan Atalay török származású színésszel, a Cobra 11 bűnügyi sorozat főszereplőjével);
  • a Széll Kálmán teret újra oroszosítani kellene Moszkva térre;
  • a Gundel (vendéglő) étterem már ’914-ben élenjárt ételei megnevezésének magyarosításban, folytathatná ezt a hagyományt pl. Nyereg alatt puhított borjúfej és folyami rák, Semlyénes őztatár datolyás majonézzel, Magyar Királyok orosz kaviárja; Rácponyt Filézett-franciák módra; Hátrafelé Lovagolva, Ijjal lőtt magyar pisztráng, Felcsúti Tanyasi csirke 2 fogásban, Repülőről lőtt Rénszarvas-bélszín magyarosan, Lázáros Fácán kelbimbóval és Márki-Zay öntettel;
  • erősíteni kéne a gúnynevek elterjedését, mint pl. a süsitek Gergő, kulipinczom Fletó, vicskus Ági, csámpás Gyuri, traml Timi neveket;
  • erősíteni szükséges a megszületendő gyermekek neveinek a Viktor, Mihály, Antal, Zsolt, Miklós, Árpád használatát, ebben a KSH sokat tudna tenni.

Csak kis odafigyelés, egy kis kormányzati rásegítés, pénz és már újabb fronton nyerünk!

Ölellek: (olvashatatlan aláírás)

2019. 02. 06. szerda

NÉVADÁSOK…

„Vasárnap rendkívüli ülést tartott a kormány, ahol a miniszterelnök előterjesztésére elfogadták a Kormány 11111/2019. (II. 31.) Korm. határozatát, az „Új Nevekkel és Új Civilekkel a Milyenek az igazi magyarok” pályázat támogatásának a biztosításáról (Felelős: pénzügyminiszter, Határidő: azonnal), melyet azóta a mAGYAR kÖZÖNY-ben ki is hirdettek.

Az ülés után a miniszterelnök rendkívüli rövid tájékoztatást adott az összesereglett előzetesen gondosan meghívott (M1, Echo, Hír, Nemzeti Sport) újságíróknak pályázata céljairól és a várható előreláthatóan nagy sikerről: „Mi magyarok mindig is tudtuk itt a Kárpátok közti csodaszép medencében, hogy a nemzet neveiben él, az emberek a nevekhez igazodnak, ezért kezdeményeztem, hogy a multikulturális, hablatyolós nevek helyett ízes magyar nevek virítsanak az intézményeink, szervezeteink aranytábláin. Erre a pénzügyminiszter úr – nem kis noszogatásomra, de boldogan – előteremtette a pénzmagot is, s remélem, hogy a külügyminiszter úr is hasonló jó munkával kikuncsorog majd jelentős uniós forrást is. A lebonyolítással nem kisebb tekintélyt bíztam meg, mint Felcsút volt első emberét, aki gázszerelésben is jártas és az a tudás is nagy segítségére lesz majd. Szép Karácsonyt vagy Puzsért, Boldog Új Évet, Farsangot és Jó Focit kívánok.”

Alighogy megjelent a pályázati kiírás, máris beérkeztek a pályázatok az ismert helyekről és a hétfői Posta-nyitásra már az eredmények kihirdetése, a pénzek fölvétele és elköltése is megtörtént.

Az alábbiakban ismertetünk néhány pályázatot (a többit majd perelje ki az Átlátszó, a TASZ, a Transparency International, meg a többi sorosista intézmény, előreláthatóan 2032-ben megkapják majd a listát):

  • Mészáros Lölő és Társa Alap: Gyorssegély, hogy még gazdagabb legyen a gazdag (az 1914-től működő Auguszta-alap mintájára);
  • Semjén Zsolt és Rénszarvasra Vadászó Társai Alap: Segély a Vadásztársaságok megalakításához (a szintén 1914-től működő Szent István Segélyalap mintájára);
  • Bayer Zsolt és GF Gábor Szép Magyar Beszéd Alap: Segély „igényes, jó tollú jobboldali újságírók” képzésére;
  • Szijjártó Péter és Családja Alap: a Kormányban dolgozó gyerekek lakásvásárlásának szülői kölcsönök nyújtásának az elősegítésére;
  • DR. Kásler Mikós és Dr. Palkovics László Vallás és Tudomány Alap: külön indoklás nélkül, egyedi gázszerelői értékeléssel.

Az utca és intézmények nevei átnevezésére érkezett javaslatok még elbírálás alatt vannak, kiszivárgott hírek szerint sikerre számíthatnak a Rogán-körút, a Lázár-Főutca; a Pintér-Ludovika elnevezések.

Lakossági Konzultációs Levélben keresik meg az embereket (előreláthatóan csak a nyilvántartásban szereplőket), hogy nyilatkozzanak: a ma él legnagyobb magyar nevének méltó szerepeltetésére.

2019. 02. 05. kedd”

TÉVÉZÉS…

Esteledett.

Végre túl volt már mindenen. Az egész-napi roboton, a főnök gúnyos beszólásain, ugratásain, a rohadt-bűzös reggeli-esti tülekedős buszozáson is.

Az asszony elétette a vacsorát meg a sört, a kaját gyorsan betömte: az ízét sem érezte, aztán fogta a sörét és belezöttyent, nem is, inkább beleroskadt a foteljébe és lerúgta a papucsát. Ma nincs meccs a kur@a életbe, mi a fa@omat nézzek – hörpintett a sörből, majd jólesően böfögött egy nagyot.

Unottan fölvette a távirányítót és elkezdte nyomkodni: M1, M2, M3, M4, DUNA, M5 ugrottak föl egymás után egyik pillanatról a másikra: migráns, Soros, fölrobbant, Gyurcsány – villantak a képek egymás után.

Megint a sörért nyúlt, de azért közben tovább nyomkodta a gombokat.

Az a hülye főnök, állandóan őt ba@ogatja, hogy miért nem talál mást – gondolt most a napjára, mindig őt pécézi ki, pedig soha nem támasztja a lapátot, csak egyszer megy brunyálni, míg a többiek óránként mennek arra az undorító mozgó-klotyóra meg staubozni. Na, itt meg lökdösik a golyókat, mi szar ez, gyorsan tovább nyomta a képet. Az Ali is milyen marha volt ma, kiásta azt is, amit nem kellett volna, aztán vele hőbörgött, pedig előre szóltam neki, hogy ott nem köll. Na, itt legalább megy a bunyó, állította meg a kép-görgetést egy pillanatra, de hamar vége lett a verekedésnek, hát tovább ment.

Hüvelygomba elleni – na húzzunk innen gyorsan, mi vagyok én, hogy ezt nézzem, mennyibe is kerül ez a szar, a sör is elfogyott.

A lábát fölrakta az asztalra, veszed le onnan a büdös lábadat, hallotta most az asszony hangját sivítani, inkább hozz még egy sört!

Holnap megint kezdődik minden elölről.

2019. 02. 05. kedd

„TWITTER NOVELLÁK” (1)

Maga elé sem nézve, bandukolva vezette a kutyát, az boldogan rohant előre és vissza, előre és vissza. Aztán mintha megérzett volna valamit, hirtelen megállt, leült a gazdája elé és nem mozdult. Hát te is érzed? Nincs baj, menjünk.

A kutya akkor már nem rohant előre…

2019. 01. 31. csütörtök

Penészesen, rosszkedvűen, düledezve bámulják a házak a sártengerrel borított utcát. Repedezett cserepeiken keresztül az eső vigasztalan csöpög le a szobába, a víz – tócsába gyűlve – várja a fölmosórongy simogatását.

Az asszony egyik kezével megkavarja a levest a fával égő sparhelten, a másikkal rosszkedvűen rángatja tovább a bölcsőt.

2019. 02. 01. péntek

Azonnal kiszúrta a buszmegállóban, talán ahogyan a sálját szorosabbra húzta a nyaka köré az orkánszerű szélben: megvan, Ő az! De a lány tudomást sem vett róla, mást szeretett még hét évig.

Tegnap megszületett az első ükunokád, öreglány – ébresztette és lágyan megsimogatta.

2019. 02. 03. vasárnap

Meglibbent a függöny, de az is lehet, csak gondolta; fázósan megrázkódott, de most nem bánta; hirtelen meghallotta szíve dobbanását is, vagy ezt is csak képzelte; a lámpa az íróasztalán unalmas-sárgán világította meg az üres papírlapot.

74 évvel ezelőtt apja vagonja ekkor már nem robogott Auschwitz Birkenauból Németországba…

2019. 02. 04. hétfő

MAI – REGGELI – KIS SZÍNES…

A hír: „Szavazott az eladásra a helyi Fidesz-elnök, majd ajánlatot tett az ingatlanra” (24.hu)

  • Apusom, van nekünk laktanyánk?
  • Drágám, az még nincs.
  • Már 41 éves vagyok, a Fidesz ceglédi szervezetének az elnöke, megy a szekér, még csak 6 ingatlanunk van, s nincs laktanyánk?
  • Nincsen, drágám.
  • Na jó, ezt nem hagyhatom!

És így is történt: Cegléd város a 282/2018.(X. 18.) Ök. határozatát Hörömpő Annamária megszavazta, majd egyedüli pályázóként, a férjével közös vállalkozásban, 10 millió forintért megvásárolta a laktanyát.

  • Apus, boldog vagyok végre.
  • Én is drágám: de nem lesz ebből baj?
  • Már mér lenne, de azér’ kerüld az újságírókat…

2019. 01. 29. kedd

VÉLEMÉNY EGY KÖZLEMÉNYRŐL…

A Fidesz kiadta a Holokauszt-emléknapra a közleményét: 
„Elfogadhatatlan bátorítani az antiszemitizmust Európában és Magyarországon is – a holokauszt nemzetközi emléknapjára
Egyetlen nemzedék sem felejtheti a holokausztot, ami a 20. században több millió ember, köztük több százezer magyar megsemmisítéséhez vezetett. A szabadjára engedett antiszemitizmus terrort, népirtást, és totális háborút hozott Európára és a világra. Azt hittük, hogy ez nem ismétlődhet meg, most mégis sok zsidó ember újra félelemben él Nyugat-Európában, mert a tömeges bevándorlással együtt az antiszemitizmust is rászabadították a kontinensre. Történelmi bűnt követnek el, akik antiszemita bevándorlók tömegeit engedik Európába és azok a magyar ellenzéki pártok is, akik a hatalom reményében képesek összeborulni az antiszemita, szélsőséges politikai erőkkel. Elfogadhatatlan bátorítani az antiszemitizmust Európában és Magyarországon is. 
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség” (2019. január 27., vasárnap 10:19 OS)

A cinikus, hazudozó párt – undorító módon – megint beleokádott a lecsóba!

Közben Adyt gyalázzák, Szerb Antalról egy szavuk sincs, Horthy a példaképük, vissza ’44-hez a Kossuth teret!

Megy minden a szokásos Fideszes menetrend szerint.

A sunyi kettős beszéddel.

Mert az eddig is működött: miért ne működne tovább is? “Úgy teszünk, úgy beszélünk, mintha…, közben meg összekacsintunk, vinnyogva magunkban röhögünk! Folytatjuk a Soros-kampányt, mert rosszak, akik rosszra gondolnak, arra ott vagyunk mi, Fideszesek, csak nehogy kibeszéljen valaki, mint az a hülye Georg Birnbaum.”

Bayer, Mráz, Bencsik meg a többiek, mondják csak tovább, szítsák a tüzet, arra vannak kitalálva, s milyen “jól” csinálják. Hát csinálják. Erre van szükség. A háborús hangulatra. A harci retorikára. Ha holokauszt emléknap van, akkor azt kell fölhasználni, kihasználni, azzal a lehetőséggel kell élni. Akkor nosza: “nem mi vagyunk antiszemiták, nem mi gerjesztjük a gyűlöletet, hanem ők, akik összefekszenek a Jobbikkal”.

Mintha nem a Fidesz haladta volna meg, már réges-régen – nemcsak szavakban, hanem tettekben is – a Jobbikot! Mintha nem a Fidesz által generált gyűlölet okozta volna a zsidók, a másként vélekedők, a cigányok, a melegek, az emberek félelmét. Mintha nem a Fidesz beszélne – a közleményében is – hazug módon “antiszemita bevándorlók” tömegeiről, ezzel is fölerősítve azt, amit az ellenzékéről állít.

Ma megint hazudtak.

Ahogy szoktak.

2019.01.27. Vasárnap

PUTYIN UTÁN MATOLCSYT IS KITÜNTETI A DEBRECENI EGYETEM (Gyuri monológja)

Debrecenbe kéne menni
díszdoktorit kéne venni.
Nem is kéne azt megvenni,
elég lenne lebootolni.
 
Benne vagyok a pikszisben,
díszdoktorim az még nincsen!
Szemét-dombom az már vagyon,
nem is csip-csup lim-lom vagyon
 
A gyerek is révbe ért már,
az asszony sem sírdogál már.
Család rendben, nincsen nagy kár
Tamás is lehet már bankár!
 
Unortodox csoda esett:
kakas vagyok, nem nagy eset.
Orbán Viktor a barátom,
BENNE van a jövőm: látom!
 
Jaj, csak nehogy vége legyen,
liberális csúf förtelem,
ha visszajön az lesz átok
Polt Péterrel lesz a nászom…

2019.01.26. szombat

A NAGY NÉPI KONZULTÁCIÓS HURRÁ (NNKH) DIADALMASAN BEFEJEZŐDÖTT…

Ennek is sikeres vége lett. Most hosszabbítani sem kellett, mint legutóbb (az előre megálmodott számok – láss csodát – most kijöttek anélkül is): így hát a kormány egyből győztesnek hirdette ki magát.

Végre győzelem!

Pedig a hazai közeggel is meg kellett küzdeni; a szegény miniszterelnök úr is „minden reggel azzal kelt”, hogy „derékon vágták”, megtámadták, és folyamatosan résen kellett lennie, mert olyan erős ellenzéki média-túlsúlyban van: de most itt van végre az eredmény!

A Nagy Népi Konzultációs Hurrá (NNKH) diadalmasan győzött!

1 382 294 kérdőív visszaérkezett!

Ezt ugyan csak Havasi Bertalan látta, de neki tényleg hihetünk, ő még soha nem hazudott (ja: az a mostani regnáló miniszterelnök úr)!

És milyen jók lettek a ravasz, szinte megválaszolhatatlan, elképesztően nehéz kérdésekre adott válaszok, meg az arányok is! Egész Észak Korea, még Kim Dzsongun is irigykedve és lélegzet visszafojtva figyelte az eredményhirdetést: 93,37 és 99,18 százalék között voltak a (várt) jó válaszok!

Végre!

Most már a Sorosnak is látnia kell!

A Nagy Népi Konzultációs Hurrá (NNKH) diadalmasan győzött!

Csak 7 millió ember nem küldte vissza.

Hát, van itt még föladat, csak azt nem tudom, kinek…

2019. 01. 25. péntek

LÁTOGATÁS…

  • Anyus!
  • Mondjad, Apusom.
  • Itt van a kapu előtt a polgármester úr, beengedjem?
  • Ne má’, persze: ültesd le a tiszta szobába, mindjárt jövök, csak beillatosítom magam!
  • Hát: mi járatban, polgármester úr?
  • Csak úgy jöttem, hangulatilag jól vannak Kendek?
  • Igyunk elébb egy kupicával, nagy a hideg odakinn.
  • Hát: Isten, Isten!
  • Magának is, polgármester úr.
  • Megvan-e még a harminckettő?
  • Hű az anyját: mi van magával, nem bírja az italt, hogy ilyeneket kérdez tőlem?
  • Hát akkor: messze van a messze?
  • Anyjuk, gyere már: valami baj van a polgármester úrral!
  • Jövök má’, jövök, iddogáljatok addig, majd lefőzöm a kávét.
  • Szóval: mi járatban nálunk, polgármester úr!
  • Ne is kérdje, gyűjteni jöttem!
  • Gyűjteni? Tán átigazolt a MÉH-be?
  • Ne vicceljen, pártutasítás van!
  • Komoly?
  • Komoly: maguk még nem adták le az ötösöket!
  • Miket, polgármester úr?
  • Az ötösöket!
  • Nagy már az én lányom, kinn él Londonban, dolgozik má’, nem tanul: honnan adjak ötösöket?
  • Fémpénzt, fémpénzt! Köll a Zsoltinak: 380 kiló!
  • A szomszédnak? Annak meg Lipcsében van a gyereke, minden hónapban küldi a pénzt nekik, nem fémötösöket!
  • A Bayer Zsoltinak köll! A bírósági ítéletre!
  • Asszony: ne siess, ne illatozzál, a kávé sem köll, azonnali hatállyal ki van rúgva a polgármester úr!

2019. 01. 25. péntek