„… Aki azzá válik, aminek születik, az pusztán csak ember marad: lehet jó ember, derék ember, becsületes ember, még boldog ember is, de kizárt, hogy emember váljon belőle. Aki úgy viselkedik, ahogy azt elvárják tőle a családban, az osztályban, kasztban, amelybe beleszületett, nem emember, és nem emember az sem, aki nem jelleme csodálatosan véletlenszerű egyszeriségéből vezeti le a cselekedeteit, hanem isteni parancsra, eleve elrendelésre, sorsra, családra, nemzetre, hazára mutogat. Az ememberséghez emberfeletti erőfeszítés szükséges…”
Péterfy Gergely: Kitömött barbár Kalligram, 2014.

„Hogy mi az igazság, az nagyon fontos. De hogy kinek van igaza, az csaknem érdektelen. Mégis e körül folyik a vér.”
Ancsel Éva III. Kossuth, 1999.

EGYMÁSRA UTALVA
I.
Én is gondolok valamit
Te is gondolsz valamit
Ő is gondol valamit

Mi is gondolunk valamire
Ti is gondoltok valamire
Ők is gondolnak valamire

Együtt: semmire…

II.
Én is kitalálok valamit
Te is kitalálsz valamit
Ő is kitalál valamit

Mi is kitalálunk valamit
Ti is kitaláltok valamit
Ők is kitalálnak valamit

Együtt: semmi…

Tovább a folytatáshoz →

„Mint a fecske, repülj messze földre. Szép hazámba repülj el.”

„A mindentudók félelmetesek. Kisujjukban az egész igazság: székükben hátradőlve ülnek, és mindent értenek. Azt mondják például: – „Ez az ember szenved itt”, de teljességgel érthető, csak ismerni kell az idevonatkozó legújabb kutatásokat. – A részletek nem tartoznak rájuk – hogy netán ki az, aki szenved és miért –, ezt rábízzák a „szakemberekre”.”

Ancsal Éva CDXVII., Összes bekezdés, Kossuth, 1999.

ADY ENDRE
VÁLASZ BAJNOKI HÍVÁSOKRA

Gerő Ödönnek küldöm.

Csüggedt unszolók, vert, öreg fiúk,
Tépett hitü szentek,
Hivásotokat sírva köszönöm:
Nyakunkon tartja lábát még bakónk
S ti hörögve is háborut üzentek.

Jön a levél innen is, onnan is:
A száz szinű őszön:
Mégiscsak a legszebb szín vón a vér,
Mégse hagyjuk, hogy a bomlott szemű
S a bomlott fejű kaján játszva győzzön.

Tovább a folytatáshoz →

„Nyolcvankét éves vagyok.
Beteg. Az én reakcióm az,
hogy Berlinbe költöztem.
Cselekedni?
Csak az íráson keresztül tudok.
És amikor megteszem,
akkor semmilyen hatása nincsen,
vagy pedig elítélnek miatta.”

Kertész Imre

I.
Megnevezték.
Anyakönyvezték.
Be se fogadták.
Megjelölték.
Csillagosították.
Kitagadták.
Elhurcolták.
Számosították.
Sorstalanították.
II.
Vissza- engedték.
Egyedül hagyták.
Elhallgatták.
Elüldözték (2).
Nobel-díjasították.
III.
„Imre-kertészesítették”.
Megfogalmazták.
Fölterjesztették.
Elfogadták.
Megmagyarázták.
Kitüntették.
IV.
Újraírták.
Alibisítették.
Államosították.

Hasznosítják.

Harcos volt. Élesen érvelő. Indulatai határozták meg a gondolatait is. Mindenen ott volt. Az első sorban lengette a zászlót. Hitte, mondta, csinálta. Rá lehetett számítani.
Most hallgat. Nem vitázik. Indulatai sincsenek. Nem jár el, él. A zászlót elcsomagolta. Hite sincs, nem is mondja, meg se hallgatja…

„Cirkuszban utoljára valamikor tízesztendős koromban voltam…. Mindez pontosan ugyanolyan volt, mint gyerekkoromban, csak a csodák máza kopott le róla… de talán még az sem egészen, mert Ilonka közelsége, akkor még úgy éreztem, visszaadott valamit a világ gyermeki ragyogásából. Ahogy gondosan megtisztogatta zsebkendőjével a padot, mielőtt leült rá, ahogy csillogó szemét várakozásteljesen a porondra függesztette, miközben parányi kezével bele-bele markolt a pattogatott kukoricás zacskóba, ahogy kissé elnyílt szájával, egy gyerek megbűvölt arcával bámult a bánatosan körbebóklászó elefántra, ahogy teli szájjal kacagott, amikor az elefánt lespriccelte a bohócot – mindez olyan volt, mintha még mind a ketten gyerekek lennénk, és egy idő után velem is elfeledtette aggodalmaimat, és én is együtt kacagtam és bámultam vele.”

Rakovszky Zsuzsa: Szilánkok

Minden megy a maga útján.

Nem tudom a megoldást.
Más se. Még az okosok se. A megmondó emberek sokasága se.
Csak találgatnak. Csak találgatunk.
Hogy mi lenne a jó. Vagy legalább a kevésbé rossz.
Hogy mit kéne csinálni.
Hogy mit nem kéne csinálni.
Ő meg adja az egyik nyilatkozatot a másik után: táborban, rádióban.
Már a tengerentúlról is reagálnak rá. Válaszoltat rá.
Szégyelljük.
Tovább a folytatáshoz →