Fejedelmek figyelmébe
Írta: Baranyi Ferenc
2014. április 22. kedd 12:55
Olyan ostobák az emberek, s olyannyira
csak a mának élnek, hogy aki be akarja
csapni őket, mindig megtalálja köztük
a maga emberét.
/…. /
Az emberekről általában elmondhatjuk,
hogy hálátlanok, ingatagok, színlelők;
a veszélytől visszarettennek,
harácsolásra hajlamosak.
(Niccolo Machiavelli: A fejedelem)
„…fabatkát sem ér az olyan írás,
amely nem tud gyakorlatilag is
hozzájárulni a baloldal,
a „szocialista értelmiség”
megújulásához…”
„…Vége azoknak az időknek,
amikor egy nyilatkozat,
egy nyílt levél,
egy petíció önmagában
politikai tett…”
„…Nekünk pedig ezzel szemben
… csak szerepeink vannak,
nem mozgalmaink,
régi kísérteteink,
akik állandóan visszajárnak…”
„Megint jőnek,” egyeztetnek… aztán a sötétség tovább hallgat. Pedig megy az idő, sőt szalad!
Én is részt vettem már számtalan – kisebb, nagyobb – egyeztetésen, amelyen a „hogyan vegyünk részt az önkormányzati választásokon” című színes, tízfilléres alapon zajló társasjátékot űztük. Csapkodtuk a csupa nagybetűs nép „szerszámával” a csalánt, miközben tudtuk, hogy rosszabbak az esélyeink, mint az ötös megnyerésének. És mégis játszottunk. Minden találkozón amellett érveltem, hogy MÁST KELL CSINÁLNI. De elutáltak: „így majd megismernek”, „5,1 helyett 5,2%-ot kapunk és mi leszünk ezen az oldalon a legerősebbek”, „itt van esély, mert ismernek”, „civil vagyok, mást akarok, engem megszavaznak”… és így tovább hangzottak az érvek.
Ennyi.
Miközben minden szavazás, közvélemény-kutatás azt mutatja: nem vagyunk hitelesek, mert egymást akarjuk legyőzni, mert hatalomtechnikával foglalkozunk, mert nincs valódi mondanivalónk a közeljövőről, a távoliról meg végképp!
Mégis verjük a csalánt.
Pedig egy zsarnoki, a jogegyenlőséget kizáró, az alkotmányosságot megcsúfító, a velejéig korrupt, a szolidaritás minimális szintjét is nélkülöző rendszert nem lehet csak a rendszeren belülről, a rendszerben nem fellelhető demokratikus eszközökkel legyőzni!
Pedig Adyval szólva: az új időkhöz új dalok kellenek:
• újra kell definiálni a célokat
• ösztönözni kell a kis-közösségi önszerveződő csoportokat
• támogatni kell az ifjúsági, szakszervezeti, és egyéb, pl. városvédő érdekképviseleti szervezetek megújulását
• ki kel találni a kornak megfelelő (pl. internet) eszközök szervező funkcióját.
Fénybogár
Fénybogár villog. Mintha én
lennék, de kinek villogok?
Ebből elég! Inkább voníts,
azt meghallják a csillagok.
Ezredvég, 2014. május-június
Már megint eltelt egy hónap. Előreláthatóan még legalább további 3 hónap is lepereg majd. Azzal fog foglalkozni mindenki, hogy ki volt a hibás, megint miért nem sikerült, ez hogyan is lehetséges: hiszen megegyeztek, együtt mentek a lehetetlenbe…
De nem is érdemes erről beszélni.
Hát akkor miről kellene?
Semmiképpen arról, hogy a demokratikus oldalon a pártok hogyan győzzék le, hogy hogyan szorítsák ki egymást, hogy hogyan csábítson el támogatókat egyik a másiktól, hogy miért alkalmatlan, hiteltelen, elfogathatatlan a másik jelöltje stb.. Ezek a viták, ezek az akciók sehova sem vezetnek: sőt tovább élezik, nehezítik a helyzetet. De ezt is megírták, mondták sokan. Csak valahogy a politikusaink nem értik, nem akarják elfogadni.
Ezzel szemben senki sem beszél arról, hogy mi kell a változáshoz, mit kell másképp csinálni, hogyan lehet kikerülni az apátiából, kiket akarunk és hogyan képviselni. Semmi elvi és még annyi se konkrét javaslat, ötlet, akció.
Hogyan kellene megállítani az egyenlőtlenség növekedését, mit kell tenni a reménytelen, kilátástalan helyzetben lévők körülményeinek a javítására, milyen stratégiát akarunk megvalósítani a költségvetés stabilitásáért, mire kell majd költeni az uniós forrásokat. Hogyan szerezzük vissza az elárult értelmiség, a vidék, az országot elhagyók bizalmát, hogyan lesz itt újból jogállam, jogegyenlőség.
Mi a viszonyunk az alapjövedelem konstrukciójához, az egyetemi autonómia újraépítéséhez, a romhalmazzá vált egészségügy újjászervezéséhez.
És folytathatnám a sort…
Politikusok: már megint lepereg majd egy újabb hónap?
BARANYI FERENC
Tempora mutantur
Hajdan a verset bevetésre
szánta a legtöbb alkotó,
mégha megtorlás járt is érte:
mellőzés, börtön – vagy golyó.
A mai versek ama része,
mely túlnyomónak mondható,
nem alkalmas feltüzelésre –
csak eltüzelésre való.
EZREDVÉG
2014. MÁJUS-JÚNIUS
Elmondja: Latinovits Zoltán és Weöres Sándor
Hej de messze majomország,
ott terem majomkenyér,
majomablak majomrácsán
majomnótát ráz a szél.
Majomtéren, majomréten
majomhősök küzdenek,
majomszanatóriumban
sírnak majombetegek.
A munkaalapú állam korszaka következik
ORBÁN VIKTOR: Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam
Tamás Gáspár Miklós: Szombaton Magyarországon hivatalosan megszűnt a demokrácia
Ordítok Blog: Kicsi zsarnok, vádolunk!
Bartus László: Egy náci beszéd anatómiája
Véleményvezér: Orbán elbúcsúzott a felső középosztálytól
444: A hét videója: a Legnagyobb Magyar Szélkakas 2007-ben és ma
Dinamó Műhely: Kérés jobboldali polgártársaimhoz
Tuareg Blog: Az Ország Gyűlése Mozgalom
2014. július 29.
„A bojkott valaminek a többek által összehangolt módon történő visszautasítása, általában a helytelenítés kifejezésére, vagy bizonyos feltételek kierőszakolására. Tipikusan valakivel, rendszerint bolttal, céggel vagy szervezettel szemben való nyomás gyakorolását célozza.”
Önkormányzati választás(??) lesz Magyarországon. Ebben, úgy önmagában semmi meglepő nem lenne. Korábban is voltak választások, a későbbiekben is lesznek. Különben is: az Alkotmánybíróság jóváhagyta a szabályokat, a köztársasági elnök kihirdette az időpontot. Akkor mi kell még? Megint megy minden a maga útján, mint a karikacsapás.
Mindenki szépen kezébe veszi a kottát, és a karmester intésére elkezdi játszani a darabot: a Fideszesek a központi ukáznak megfelelően kijelölik a megválasztandókat és államigazgatási, valamint média segítséggel elkezdik levadászni az ellenjelölteket. Az ellenzék sem rest részt venni a játékban: nevetséges és siralmas „egyeztetések” után jelölteket állít, és annak rendje és módja szerint szégyenteljes, „demokratikus” vereséget szenved.
Ebben az évben, ezt a darabot már kétszer is eljátszották. A nézők meg megnézték. Még izgultak és tapsoltak is.
