- De jó, hogy látom, hol volt mostanában, kedves Hacsek?
- Készülődtem.
- Készülődött?
- Sajókám, ne is kérdezze, annyi dolgom van, amióta levelezek az Orbán Viktorral!
- Mit csinál?
- Hát olvasok: ő küldött nekem egy nagyon fontos és szép levelet én meg figyelmesen és többször is elolvastam már. Aztán elkezdtem bunkert építeni és oda bezártam az asszony és vettem 30 kiló cukrot.
- Miért zárta be az asszonyt, megvan maga őrülve?
- Miért lennék, hiszen azt írta az a drága miniszterelnök úr, hogy megint jönnek és tele vannak terroristákkal és meggyalázzák mindenkinek az asszonyát.
- A magáét nem, hiszen nincs is felesége!
- Nincs? Tényleg, akkor kit zártam be?
- Miért is beszélgetek magával? Azok menekültek, nem is akarnak itt maradni, csak rövid ideig, aztán mennének tovább!
- Most már mindegy, akkor elkezdek főzni egy jó kis babgulyást.
- Maga főzni, babgulyást?
- Persze.
- De miért?
- Képzelje, akkor vendégül látom őket.
- Maga, ki jönne magához vendégségbe?
- Hát a Migráns meg a kedves felesége, meg az anyósa a gyerekekkel. Tudja maga Sajókám, hány gyerekük van?
- Maga meg van őrülve, azok nem vendégségbe jönnek magához, azok menekülnek!
- Ne mondja, ezt nem is tudtam, hogy mik vannak?
- Akkor beszéljünk másról: Hacsek, fog maga szavazni?
- Persze, fölkapcsolom majd a lámpát!
- Mit csinál?
- Fölkapcsolom majd a lámpát, úgy szavaztam a múltkor is!
- Mikor szavazott maga úgy, maga bolond ember?
- Hát az átkosban, amikor a tévéből kiszóltak, hogy most szavazzak és akkor odaugrottam a kapcsolóhoz!
- Maga, maga, nem is tudom, minek szólítsam, már nem az átkosban vagyunk, be kell menni a szavazó fülkébe, behúzni az ikszet és aztán kijönni és bedobni az urnába a céduláját.
- Kék cédulát?
- Nem kék.
- Akkor nem írom alá, nem dobom be, én csak kék cédulát szavazok, azt már megtanultam!.
- Na, hagyjon engem, mars!
2019. 04. 12. péntek