“TESSÉK BENNE BÍZNI!” –

mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Heti Naplóban (az AstraZeneca oltóanyagáról).

Ez lehet(ne) a korszak KULCSMONDATA!

“TESSÉK BENNE BÍZNI!”

Ennek kéne lennie a korszak kulcsmondatának.

“TESSÉK BENNE BÍZNI!”

Mégsem lett (lesz?) az: mert a bizalom alapja, a hitelesség ma hiánycikk, pedig dömpingárúnak kellene lennie; de most nem lehet csak úgy leemelni a CBA polcáról, még pult alól sem kapható; még csak ígéret sincs, mint egyes vakcináknál arra, hogy majd március második felétől fölgyorsul a gyártás.

Mert hitelesség nincs. Legföljebb a látszata. Mert a hitelesség kockázat, nagyon nagy kockázat, akár a hatalom kockáztatása is.

Ezért nincs.

Punktum.

A bizalom „hit, hogy valakiben vagy valamiben nem csalódunk, a bizonyosság előlegezése véletlen körülményekkel s a jövővel szemben. Inkább érzelmen alapszik, mint pusztán értelmi okokon” – írja a Révai Nagy Lexikon. Itt és most „a 2*2 józansága” hiába hull ránk, az nem elég, mi inkább hiszünk „… a könnyü szóknak,/ fizetett pártfogóknak”, („s lásd, soha, soha senki/ nem mondta, hogy te jó vagy”).

A hitelesség viszont cáfolhatatlan bizonyítékok alapján igazolt és elismert helyességet jelent; ha emberről van szó, akkor a hitelesség becsületességen és igazmondáson, életvitelen alapul: ráolvasásra, kinyilatkoztatásra nem megy, érted te ezt?

“TESSÉK BENNE BÍZNI!”

„Megvan az első fertőzött, sőt, mindjárt kettő…” – jelentette be tavaly március 4-én(!) Orbán Viktor és rögtön hozzátette: s (persze) külföldiek, iráni diákok voltak a „behurcolók”; de nyugi, gyorsan a Szent László Kórházba kerültek, ahol minden(?!) szükséges eszköz és ember azonnal rendelkezésre állt, a jogszabályok is keretet adtak a védekezéshez, minden a legnagyobb rendben („mindennel meg vagyok elégedve”). Merkely Béla rektor szerint az iráni diákok nem tartották be a kéthetes otthontartózkodást (ennek a kötelezettségnek az előírását később az egyetem néhány hallgatója cáfolta, amit azóta már az „adminok” töröltek az egyetemi HÖK Facebook oldaláról).

És lásd: megvolt már az első, a második és itt van a harmadik hullám. A világ azóta sem tér magához. Futunk az események után, sodródunk az árral. Maszk, kontaktkutatás, kézmosás, nyunyóka, erkélyen levegőzés, már vakcina, akár engedély nélkül is, Operatív Törzs, katonaság, rendőség, leállás, bezárás, oltási láz, 17%-os beoltottság, ez a két hét lesz a legnehezebb, összefogással sikerülni fog, minden vakcina jobb, mint a vírus…

Folyik a háború, az áldozatok száma növekszik. Naponta jelent az Operatív Törzs a népnek, amikor kell (érdemes), a miniszterelnök személyesen is megjelenik; a hivatalos honlap „ontja” az adatokat, az információkat, jönnek keletről a vakcinák, a regisztráltak száma napról-napra növekszik, akár egy hétvégén is beoltjuk, akit kell, csak legyen elegendő vakcina, de hát az Unió elba@ta, szerencsére a kelet…

“TESSÉK BENNE BÍZNI!”

Félek. Félünk. Nem tudjuk normális, emberi életünket élni. Mégis elfogadjuk. De a helyzet nem javul. Romlik. Be akarom oltatni magam. Be akarjuk oltatni magunkat. Én ragaszkodom ahhoz: olyan vakcinával oltsanak, amit az EMA bevizsgált már és engedélyezett, ha az orosz vakcina is megkapja (a kínai be sem nyújtotta), akkor azzal is. Persze ha a nyavalyáim szerint is kaphatom. Szerintem ez világos, ellenőrizhető beszéd. Ezzel szemben csak kínaira (kétszer is) meg oroszra kaptam terminust. De nem tudom: miért azokra? Kik és milyen elosztási elvek szerint kapnak Pfizert, Modernát? Mennyi és mikor érkezett, érkezik belőlük? Hol vannak a beérkezettek? Mi lesz hat hónap múlva? Olvasom Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Győr-Moson-Sopron megyei elnöke kétségbeesett bejegyzését a Facebookon az oltások szervezetlenségéről, a kevés oltóanyagról, a zavarokról, a készen kapott listákról…

“TESSÉK BENNE BÍZNI!”

Van, aki ennek ellenére is bízik, aki elfogadja, amit a hatalom és a szakértők mondanak; elfogadom a döntésüket.

De sokan nem így vagyunk…

2021. 03. 16. kedd