A „HÁZMESTER”
És akkor KÖVÉR LÁSZLÓ, miután Jakab Péter a „Jut eszembe, mi a helyzet a rabszolgatörvénnyel, ficsúrok?” kérdést szegezte a Fideszes képviselőkhöz imigyen szólt közbe: „Ne sértegesse képviselőtársait, mert el fogom venni a szót. Ez az utolsó alkalom, hogy figyelmeztetem, legközelebb nem fogok ezt megtenni. Folytassa”, majd miután Jakab fölnézett a pulpituson – őszülő, kókadó bajusszal, egyre mérgesebben – ülő „HÁZMESTERRE” rögvest hozzá intézte kérdését, „Ugye önről is lehet ez a véleményem”? A „HÁZMESTER” ezután élénkvörös arccal, idegesen kapkodó ujjakkal őrült gombnyomkodásokba kezdett és elnémította a képviselőt. A vita ezután már egyenlőtlen föltételekkel zajlott: a „HÁZMESTER” bekapcsolt mikrofonján keresztül tovább sorozta a megválasztott képviselőt („Foglaljon helyet és tanulmányozza a házszabályt, amelyben több helyen van arról szó, hogy nem sértegetheti a képviselőtársait és a házelnököt és az ülésvezető elnököt meg különösképpen nem”), míg a képviselő szavai („vegyél perzsaszőnyeget, ficsúr”) a „Tisztelt Ház” légterébe szálltak magasan.
És akkor a „HÁZMESTER” tízmillió forintos „vesszőzésre” ítélte Jakabot.
Néhány évvel később, amikor már a nemzetközi fórumokon, a Strasbourgi Bíróságon is befejeződött a per, az ítélet jogerőre emelkedett és természetesen vissza kellett fizetni a büntetés-pénzt a képviselőnek: a „HÁZMESTER”-t a magyar állam kártérítésre kötelezte, amit a „HÁZMESTER” közmunkával váltott ki: élete végéig, napi hat órában kapált, egyelt egy bolgárkertészetben…
- 05. 22. szombat
(Szöveg a Hang.hu; Fotó: MTI/Az Országgyűlés Sajtóirodája/Pólya-Petõ Dávid alapján)