ENGEDETLENSÉG (POLGÁRI)
A pedagógusok helyzete, megbecsülése katasztrofális. Kevesebbet keresnek, mint …, de ez mindegy is. Évek óta küzdenek az igazukért, tulajdonképpen nem magukért: gyerekeinkért. A regnáló Orbán-kormány mindenféle ígérettel próbálta kábítani (hülyíteni) őket, de ez nem jött be. Akkor nem vett tudomást róluk, azt mutatta: nálunk még „pofázni is lehet”.
Mára ezt is megunta. Mármint a kormány. Ha nyert, akkor mindent nyert! A pedagógusok menjenek a lecsóba!
A belügyminisztert (vagyonőr cég tulajdonost) nevezte el a zoktatási miniszternek (is), aki rögtön nyilatkozott is: nem tűri az engedetlenséget, a rendetlenséget – de operálni nem fog. A kormány javaslatára a magyar országgyűlés azér’ szigorított a sztrájk-törvényen (lényegében véve ma már nem lehet sztrájkolni Magyarországon), amit az új aláírógép rögtön alá is írt.
Ennyi.
De a pedagógusok nem hagyják! Ugye emlékszel: kezdődött a korábbi köztisztviselők meghurcolásával, megvádolásával (egy sem jutott el a feljelentésig!); aztán ellopták a magánpénztárak tagjainak megtakarításait („csak”); akkor jöttek a rendvédelmi dolgozók, az orvosok-ápolók, a trafikosok – soroljam tovább?
Minden ment az Alapítványokba, a csókosokhoz, gázszerelőhöz…
Mindenki „próbált” küzdeni, harcolni az igazáért, a megélhetéséért. Egyedül. Önmagában. A társadalom nézte. Szörnyülködött hozzá: ezt má’ azér’ tényleg nem kéne.
De mindig magukra hagyta a küzdőket! Mindig!
Mert az egyéni érdeke úgy kívánta, hát csöndben maradt. Néha-néha (amikor jó idő volt) kisétált a Kossuth térre, talán még kiabált is, aztán hazament. Nem az ő baja volt.
Az ukránok baja sem a magyar emberek baja, érted, haver?!
Most a tanárok megint megpróbálják. Engedetlenkednek. Budaörsön már meg is hirdették. Olvasom a kommenteket: „mi lesz a szegény diákkal, akit nem érettségiztetnek le?”; „mi lesz az elmaradt órákkal?”; „mi lesz, ha nem vezetik a naplót”?!
Mi lenne. Inkább azt kérdezd: mi lesz, ha minden így folytatódik tovább?! „A magyarok nem akarnak belesodródni a háborúba…” – mondja a zOrbán.
Akkor is benne vagy haver, nyakig!
Támogatom őket!
- 06. 09. csütörtök százötödik nap
(Kép: 24)