Benyújtották!

Már tárgyalják!

Biztosan el is fogadják!

Ez nem lehet kérdés!

A magyar parlamentben?!

Kétharmaddal, a zsebben?

Akkora szuverének leszünk, mint a felcsúti kisvasút!

A magyarok dolgába ne pofázzon bele senki!

Pénz se kell!

Ha az ellenzéknek küldik.

Mert oda küldenék, de bezzeg, ami jár, azt nem!

Ezeréves állam vagyunk – kisebb-nagyobb megszakításokkal biztosan összejön.

Most meg belepofáznának.

Amikor minden olyan ragyogóan megy.

Előre.

Ha nem, akkor is – mondják!

Amit ígértek – megtartották.

Mert nem ígértek semmit.

Csak, hogy legyőzik a „zinflációt”!

A legújabb KSH elnöknek sikerült is – bemutatni.

Hogy 9,9%!

Toronymagasan a legnagyobb Európában.

Jövőre már a növekedés is visszatér.

Már közelebb vannak a Kánaánhoz, mint Romániához.

Meg Ausztriához – mert CSAK!

Miért is?

És megint itt van a Soros meg a Brüsszel és belepofázna!

Hát nem hagyják!

Hogy a Lázár Janó pálinkázik a szomszédban?

Meg negyven talpast is átküld?

Mi közük hozzá?!

Nekik miért nincs még szuverenitási csomagjuk?!

De a pénzt küldjék gyorsan!

Megszületett az újabb unoka…

2023. 12. 02. szombat

#NER, #SZUVERENITÁS, #SOROS

„Csodálatos hírt kaptak a nyugdíjasok: előbb jön a nyugdíj decemberben…”

„Nemzetközi példa lett a magyar egyetem sportkultúrája…”

„Januártól érződni fog a hiteleken az MNB kamatvágása…”

„Jövőre biztosan csökken a lakossági gáz és áram ára…”

„A kormány Európa legjobb egészségügyi rendszerét fogja létrehozni…”

„Marco Rossi hazatért, elképesztő öröm érte…”

„Varga Judit szerint a szuverenitásvédelmi törvény nem érinti a média munkáját…”

„Megszólalt a Máv: „Ez fake news”…”

„Orbán Viktor már kitöltötte…”

„Már nem Csányi Sándor a leggazdagabb magyar…”

„Megint győztünk…”

A vicc jut az eszembe:

Móricka kezében horgászbottal indul a temetőbe. Józsi bácsi meglátja és megszólítja:

– Hová indulsz Móricka azzal a horgászbottal?

– Horgászni.

– A temetőbe???

– Igen, mert sok a halott.

2023. 11. 29. szerda

Emlékszel, az „átkosban” volt a pirossal áthúzott „BIZALMAS” összefoglaló, amit csak a legeslegmegbízhatóbb elvtársak olvashattak, mert a tényeket valakinek mégis csak ismernie kellett, nos annak a világnak már végérvényesen vége.

Egy szempontból biztosan: nem „BIZALMAS”-nak hívják!

Persze most is van, meg is írta a direkt36, hogy a Belügyminisztérium egy „belső” (nem BIZALMAS, se nem BELSŐ) irata szerint: „az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakorisága egyre nő és „kedvezőtlen tendenciát jelez”, az egészségügyi ellátórendszerben pedig „humánerőforrás krízis” tapasztalható”, ami intézkedéseket követel. Az index(?) is arról ír: „Romlott a helyzet: Magyarország sereghajtó az egészségügyi kiadásaival az EU-ban” – lehet, hogy az indextől kirúgnak majd valakit, mert nem írta a cikk alá, hogy „belső” használatra, de ez most mindegy is.

Na, akkor most biztosan jön az intézkedés, rendkívüli bejelentések az utcai harcostól, a fülbevalós örökké mosolygós asszonytól, esetleg a felelős rendőr-minisztertől; de nem, bejelentés jött, a „rendkívüli(ség)” is megvolt: csütörtökre (is) összehívták a mindenre rábólintó megszavazókat, no nem a svéd NATO csatlakozásról, nem is az egészségügyről, hanem (ha nem olvastad, úgysem találod ki) az Állami Számvevőszék 2022-es tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolójáról, mert ugye az nem tűrhet halasztást?! Persze közben, a háttérben, stikában és „BIZALMAS”-an a Fidesz  tárgyalgat a „Mi Hazánk”-kal „Budapest elfoglalásának esélyeiről, új-szabályairól”!

Közben „önazonosodgatnak”(?), „szuvereneskednek”(?), „támadnak”(?) és naponta  teleírják mindenféle hazugsággal a Facebook oldalaikat.

Nagy a baj és ez már nemcsak „BIZALMAS”-an látszik …

2023. 11. 28. kedd

Én minden nap megborotválkozom; te viszont az egy-napost „hordod”.

Te a háromperces lágyat favorizálod; én a két és félperceset.

Én már télikabátot veszek föl; te még a felöltődet.

Te azt veszed észre; én meg ezt.

Én látok mögötte valamit; téged az nem érdekel.

Te a Fradinak drukkolsz; én a sakkot szeretem.

Különbözőek vagyunk.

Természetesen.

Mégsem vagyunk ellenségek…

Te jól érzed magad, legalább is úgy teszel; én nagyon rosszul.

Én azt gondolom, mindenkinek megvan a maga helyén és módján a feladata, hogy változzon a helyzet; te nem így látod a „kisember” lehetőségeit.

Te is olvasod a híreket, hogy „képben legyél”; én a dühömet írásba „fojtom”.

Én tudom-hiszem, hogy nekem-neked is van lehetőséged, hogy változtass, csak meg kell értened a helyzetet és helyes választ kell találnod; te erre csak legyintesz, félrenézel és mosolyogsz csak rajtam.

Különbözőek vagyunk.

Természetesen.

Nem vagyunk ellenségek…

Élni akarok; ahogy te is.

Örülni akarsz, észrevenni a szépet, a jót; ahogy én is.

Élvezni akarnám az olvasást, a barátokkal, unokatestvérekkel a találkozásokat, ami még hátra van, de sajnos nem megy; neked sikerül.

Te azt vallod, a pillanatot ki kell élvezni, mert akkor lesz a tiéd; én is, de nem tudom, mert ma nem lehet.

Különbözőek vagyunk.

Természetesen.

Nem vagyunk ellenségek…

A szomszéd kivigyorog az ablakából, mert „ő benne van a pikszisben”; az eladó gúnyosan vállat von, amikor a fóliába csomagolt könyvet kérem; a háziorvosom alig tudja csak sokára fölvenni a telefont, mert annyi a hívása; most olvasom: már a sürgősségi ellátás is megszűnik nálunk és a környező városokban, majd telefon-dömping lesz helyette; elárasztják a képernyőmet a kormány hirdetései: „AMIT VÁLLALTUNK, TELJESÍTETTÜK!”, „minden erővel ellenállunk!”, „a magyar modell működik, a brüsszeli káoszhoz vezet” stb.; „az ellenzék hazaáruló ellenség!”; hallom Polgár László hangját: „persze, hogy itthon maradtunk, csak nemrég mentünk el, amikor anyám sírját meggyalázták…”.

„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,

nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt

kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.

Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága

s remélem, testem is majd e földbe süpped el.

Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel

egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom…”

Most akkor mi legyen?

2023. 11. 26. vasárnap

írja az kormánypártivá einstandolt index.

Közben

• a nagybajuszú házmester megint össze-vissza hadovál Leninről, az Európai Egyesült Államokról, az államról és egyéb marhaságairól, amit a boszorkánykonyhán kitaláltak, csak a szokásos ijesztgető(s) rémhír-terjesztése;
• a kedvenc házibarát diplomata sportújságíró(??) szerint a kommenisták tették tönkre a magyar focit, akadályozták meg, hogy az aranylábú labdarúgóink világbajnokok legyenek, meg egyéb hasmenést okozó nyalánkságokat ír „publicisztikájában”;
• az ordenáré-szájú – tudod, a vér-gyáros nő férje – újabb békemenettel riogat, de már csak röhögni lehet rajta;
• a postás kétszer csönget, hozta a szokásos, évről-évre ugyanazokat a kérdéseket és válaszokat tartalmazó „konzultációs marhaxart”, de nem várja meg, míg kimegyek hozzá és elküldöm oda, ahonnan hozta a csomagot;
• pofámba kapom a hírt: „Pomázon és a környező kisvárosokban (is) megszűnik a sürgősségi ellátás”, mert folyik és végre beérett az egészségügyi rendszer KORSZERŰSÍTÉSE, hívjam a központi számot, majd ott távirányítosan meggyógyítanak, majd elmondják, igyak egy kis vizet, vezessem le az asszonyon a feszültségemet, de ha akkor sem javulok, akkor olcsón elföldelnek majd a most felújított árokpartra potom háromszázezerért;
• az elhízott utcai harcos végig haknizza a környező országok diktátorait, parolázik és üzletet köt velük, boldogan és elégedetten jelenti, megint sikerült egy akkugyárat ide telepíteni;
• beköszönt a tél, a hideg, a fagy.

Nem baj, jól van ez így, öt évvel kevesebbet kell kibírnunk…

2023. 11. 25. szombat