Úgy örülök, mert nagyinak levelet írtál és a nagyi odaadta elolvasni, mert én még csak kisiskolás vagyok, akinek minden leírt szó elolvasása és megértése nagyon fontos, mert nekünk van olyanunk is, hogy a tanárnéni lássa, hogy értjük-e vagy sem, amit elolvasunk, és én már értem a meséket meg a verseket a nyuszikról meg a medvékről is. A nagyi, aki, amikor még nem volt nagyi, hanem pedagógus tanítónő, azt mondta nekem, kisunokám, te érted ezt a levelet, amit a Viktor bácsi küldött? És a nagyi elkezdett sírni is, pedig csak ritkán szokott, amikor nem nálunk van, hanem otthon és elfogy a fa, amivel fűteni szokott és olyankor föl kell vennie pulóvereket magára és össze is bújnak olyankor a Buksival, aki a kutyája. Szóval a nagyi ideadta megértésre a levelet, amit a postás bácsi dobott be a leveles ládájába, de kiesett a ládából, mert hátul ki tud esni belőle a földre, még szerencse, hogy éppen odaérkeztünk a nagyiért a Suzukival, hogy hazavigyük hozzánk, mert az öcsimnek köhögése lett, amit benn kapott az oviban benn és ezért holnap nem megy majd be, de otthon marad, viszont anyunak és apunak is dolgoznia kell menni, ezért a nagyi fog az öcsimre vigyázni holnap és ameddig kell, de rám most nem kell, mert én megyek majd az isibe, amíg nem kezdek köhögésbe. Úgyhogy a levelet is fölvettük a földről és a nagyival együtt hazahoztuk hozzánk. A Buksi is jött, bár ennek anyu nem annyira örül. Szóval a nagyi, amikor hazaértünk odaadta azt a levelet, amit a Viktor bácsitól kapott, és amit már a kocsiban el is olvasott gyorsan. És tényleg sírni kezdett könnyekkel. Most én is elolvastam a Viktor bácsi levelét, de én nem sírok rajta. Alig ismertem meg a Viktor bácsit a képen, biztosan a tévékben eltorzul a Viktor bácsi, mert ott nem ilyennek látszik, hanem kövérnek és hasasnak és gyűröttebnek is. Még a haja is ott kevesebb, mert biztosan rosszabb a fény a tévében és nem olyan jók az operatőr bácsik. Szóval jól néz ki a Viktor bácsi a képen, a nagyi biztosan nem ezért sírta el magát, bár a nagypapa, amikor még élt, akkoriban sem nézett ilyen jól ki, de a nagyi nagyon szerette őt és sokáig. Amig élt, ásó-kapáig. Az első mondatot rögtön megértettem, mert szép is, az különösen, hogy „Nyugdíjas Honfitársam!” (ezt most betű szerint idemásoltam, remélem jól használom a macskakörmöket is), bár azt nem tudom, hogy a nagyit, amikor még pedagógus volt, miért nem szólította honfitársnak és miért nem tisztelte a Viktor bácsi, de majd talán egyszer megértem ezt is. Az nagyon izgalmas volt, még olvasni is, amikor azt tetszett írni, hogy a veszélyek korába léptünk, mert azt hittem, hogy a nagyira gondolt a Viktor bácsi, hogy netán neki is védekeznie kellene a háborúban, de aztán amikor az inflációról meg az árakról tetszett írni, akkor egy kicsit elbizonytalanodtam, mert a rezsicsökkentést nem értettem, csak a Szilárd bácsi hatalmas teste és a nagy mellei jutottak az eszembe, meg a bográcsban főtt marhapörkölt is, bár a nagyi már régen evett olyant, még farhátat se nagyon. Azt se igazán értettem, hogy miért nem szabad elfeledkezni a nagy céljainkról és azok hogyan mutatnak túl a nehéz időszakokon. Bár ez a cél biztosan olyan megszemélyesítés, ami, ha akar, túl is tud mutogatni és biztosan túllépni is tud „e mai kocsmán, az értelemig és tovább!”, ahogyan azt a József Attila költő írta valamikor, biztosan Viktor bácsi is olvasta és szereti is őt, ugye?! Legjobban az tetszett nekem, amikor a Viktor bácsi a nagyi méltó életéről írt, mert az sajnos nincs neki meg fázik is, és egyre gyakrabban, a nagyi elmegy a doktorbácsihoz is, bár már olyan nincs a falujukban, mert elköltözött onnan máshová, és Posta sincs már ott, meg a buszmegállót is elbontották, de rendőr bácsik vannak szerencsére. A Viktor bácsi biztosan erre gondolt, amikor a méltót tetszett volt írnia. A nagyit megkérdeztem, hogy a nehéz időkben ugye milyen jó, hogy az emberektől a kormány nem vesz el pénzt a nehéz időkben, de apu közbeszólt, hogy az ÁFA, de ezt nem értettem. A nagyi a végén nagyon örült, hogy a Viktor bácsi jó egészséget kívánt neki, mert az nincsen neki, csak a sok gyógyszere.
Hát Viktor bácsi és is jó egészséget kívok Viktor bácsinak is, mint a nagyinak, és a kedves családjának, a Récsölnek, a Tiborcznak is, az unokáknak is, de még a Lölő bának is, akinek új arája lett, mert szereti.
Pacsizza Viktor bácsit
Jolán, a nagyi unokája
- 02. 14. kedd