Vélemény kategória bejegyzései

Éljen a magyar-lengyel megbonthatatlan barátság….

 

orbán beszédet mond1
Bátor honfitársaim, lengyel barátaim, egyszázezer ukrán testvérem és Hajdu János!
Ebben a válságos helyzetben, amit kihirdettem, valami nagyon ütős mondattal kell kezdenem, ezt kötötte a lelkemre a nem közszereplő H Árpi barátom. Hát halljátok:
veszélyben a haza, a jövő, a kiesés közelébe kerültünk az NB I-ben!
Pedig ÉN mertem nagyot álmodni a ti pénzetekből!
Pedig ÉN mertem hozzáfogni a portám rendbetételéhez!
Pedig ÉN vizet vezettettem a locsolóba a falum fölvirágoztatásához!
Pedig ÉN kormányhatározatot hozattam, hogy a kisvasút elinduljon!
Pedig ÉN alulról fűttettem a stadionom gyepét, hogy zöldebb legyen, mint a szomszédé!
Pedig ÉN mindent megtettem a lányomért és a turizmusért!
Pedig ÉN drón-mentessé tetettem a közbiztonságot a házam környékén!
És most mégis: veszélyben a haza, a jövő, a kiesés közelébe kerültünk az NB I-ben!
Ezt nem hagyhatom!
Szurkolótársaim!
Már ma délután, amikor vonalas telefon közelébe kerülök, fölhívattatom a Csányit, hogy már idén legalább egy csapattal több maradjon az NB I-ben. Beszélek a Platinivel, hogy ne csodálkozzon ezen a visszamenőlegesen ható szabálymódosításon. Műsort szerveztetek az M4 sportcsatornán, hogy egyel emeljék meg a csapatok számát.
Bátor fiaim, kik kijöttetek ide, a védett Múzeum közelébe, hogy meghallgassatok ENGEM, akit úgy szerettek, mint égen a csillagot! Minek a sok olvasás, a színházba-járás, a Fesztiválzenekar hallgatása, a nyelvtanulás. Minek azt: meccsre járjatok, a stadionokba, ott zajlik az élet. Mire bejuttok oda, beesteledik és feketén bólogat már akkor az eperfa lombja is. De ti ne csüggedjetek, nézzétek a meccset és álmodjatok szépeket a Puskás Öcsi bácsiról, a Flóriról, a Tichy Lajosról, a Bozsik Cucuról. Akkor legalább nem figyeltek az egybefolyó napokra, a gyerekeitek kilátástalanságára, a tanárok, az orvosok, a dolgozók megalázására, a mentőautók egyre halkuló szirénázására.

Tovább a folytatáshoz

Kampány

„Minden zsidót ki kell irtani, s hogy ki a zsidó, azt én mondom meg…” – „Hermann Göring rikoltotta ezt, de már csak Karl Lueger, antiszemita bécsi polgármester után”.
A magyar állam, Rogán Antal javaslatára 2013 óta („Szarért-húgyért…”) pénzért árusít letelepedési engedélyt, aminek a „hasznát” „máltai, ciprusi, kajmán-szigeteki, liechtensteini offshore-gyanús cégek” kaszálják le. Ezeknél az ügyleteknél a migráns hasznos, fontos, segítő, nem erőszakos, nem járvány-terjesztő partner.
Egyébként, tavaly óta a migráns lop, csal, megerőszakolja asszonyainkat, elveszi a munkánkat, nem tiszteli a törvényeinket, járványt terjeszt, erőszakos, el akarja szívni a levegőt a magyarok elől, növeli a terrorveszélyt, félelemkeltő, kultúra-romboló: hát kellenek az ilyenek nekünk?!
Hogy melyik migráns ki a csoda, azt majd ki mondja meg…

Tovább a folytatáshoz

Csak jogszerűen, mindig csak jogszerűen…


• Főnök, bohóckodik a Fodor gyerek
• mit csinál?
• kérdést intézett hozzám: „Hogyan, honnan és kitől kapta meg Csabai József személyes adatait (lakcím, telefon stb.) amelyek alapján be tudta azonosítani, fel tudta vele venni a kapcsolatot és találkozót tudott vele egyeztetni?”
• és, Tónikám, mit válaszoltál a kéttagú, mégis hatalmas párt elnökének?
• a megbeszéltek szerintit, tehát „Csabai József levélben tájékoztatta a Fidesz országos központját arról, hogy népszavazási kérdést nyújtott be, ilyen formában értesült a Miniszterelnöki Kabinetiroda az elérhet őségéről.”
• hehehe, nagyon jó, de ugye meg van beszélve minden a Jóskával is?
• persze, ahogy azt szoktuk, simán ment, még csak karikacsapás se kellett
• helyes, mi van ezzel a Nyakó gyerekkel meg a kopaszokkal
• a Kubatov Gabi jól megmondta neki a tutit: senkit sem ismer, csak akit ismer, de az meg titkos ismeretség, még a biztonságiak meg az asszony előtt is
• nagyon jó
• megaztán a közszolgálatiak kérdezték tőle, amit kell és azt az MTI rögtön közkinccsé is tette, a mandineresek meg egy kicsit sajnálkoztak, hogy mért kell ezt, meg szükségtelen
• jól van, mi van a válsággal
• az van, nem akar elmúlni a „nem-jövés”, de kivárjuk, addig is nyomatjuk a híreket a kölni tragédiáról, meg a Simonról, meg a Gyurcsányról, meg az egri asszonyok hős cselekedeteiről
• a Bakondi is szólaljon meg végre
• ma reggel megtette, de valami szőke bula az ATV-n csúnyán leiskolázta törvény ismeretből, akarom mondani nem ismeretből
• nagyon zavar engem ez a sok liberális duma: kinek mi köze hozzá, hogy én mit vezetek be és mikor, nem beszélve az indokolatlanságáról
• én is így látom: minek nekünk ennyi jogvédő, jogértelmező, tasszista, alkotmányista meg közgondolkodó; valamit ki is fogok találni
• tedd azt, de minél hamarabb, Áder?
• nem írta alá, ahogy előre gondoltuk, majd az alkotmányosok megoldják
• csak jogszerűen, mindig csak jogszerűen, a Matolcsy kivel ebédelt tegnap?
• hát a Péterrel, de rögtön kiderült, úgyhogy szerintem kellene hozni egy törvényt, hogy ebéd közben nem lehet fotót csinálni, mert az csuklást okoz
• csak jogszerűen, mindig csak jogszerűen, és mi lesz március 15-én?
• engem kérdezel, Főnök?
• mindenki fölkészült?
• persze
• akkor rendben: csak jogszerűen, mindig csak jogszerűen…

Tovább a folytatáshoz

Nylon zacskó


A dércsípte hideg reggelen egy fehér nylon zacskó zörrent két üres borosüveg mellé a bokor aljába. Horpadt hasába azonnal belekapott a durva szél és szinte durranásig fölpuffasztotta. A nylon zacskó beleakadva kapaszkodott a bokor egyik kiálló tüskéjébe, de egyik füle már vészesen lebegett az ég felé. A két üres borosüveg egykedvűen, mozdulatlanul és értetlenül bámulták erőlködését. Nem tudtak, talán nem is akartak segíteni. A nylon zacskó nem akart elszállni, még nem akart fölemelkedni a magasba, még maradni akart itt, a dércsípte hideg reggelen, legalább a bokor alján: hiszen, ugyan már megnyúltak a fülei, néhol hártyavékonnyá vált a szürkébe hajló, valaha fehér ruhája, de még hordozni akart. Még újra tele akart lenni: üres dobozokkal; száraz kenyérhéjával; kis, pálinkával telített üvegekkel; újságpapírba göngyölt késsel; egy Rejtő Jenő könyvvel. Megint érezni akarta a súlyt; az őt fogó kéz szorítását; hallani akarta a csoszogó lépteket, a dörmögésbe hajló szuszogást; szimatolni a kesernyés, enyhén csípős szagokat; és élvezni a másokkal való találkozás örömét is. Pedig tudta: valami nem stimmel, valami nincsen rendben, valami nagyon elromolhatott, mert sehol a meleg kéz, sehol a csoszogás, nem csíp a szag sem…

Tovább a folytatáshoz

Undorító


Kövér László a Magyar Katolikus Rádióban nyilatkozott, mit nyilatkozott, leszögezte: „Mi más lenne?”.
Balog Zoltán Frankfurtban, a Hayek Clubban hétfőn este azt mondta: „Szörnyű, buta”.
Áder János a Magyar Nemzet értesülései szerint nem fogja aláírni.
Pálffy Ilona Nyakó István kérdését is előterjeszti.
Közben: Kövér megszavazta, Balog a helyén maradt, Áder most szembesül, Pálffy Ilonáról ne is beszéljünk.
Undorító…

Tovább a folytatáshoz

Hiszen bevezették…

Bevezették a szükségtelen állapotot.” – mondja kávézás közben, Lányi András szájával Stumpf András a minap a Mandinerblogon.
Tényleg – gondolom magam is –, milyen frappáns, találó megállapítás: nekik minek is (itt és most) élezni a helyzetet, amikor rendben mennek a dolgok; minek a további erőfitoktatás, amikor az ellenzék (a nép, a haza) „újra csendes”, jelentéktelen ’massza’; minek húzogatni az alvó oroszlán bajuszát, amikor nincs is oroszlán, legfeljebb orosz lány van, akihez viszont hozzá lehet bújni.
Tényleg – gondolom magam is –, hiszen a Fidesz az aktív, a cselekvő actor; a teljhatalom birtokosa, vagyis a korlátlan, meg nem szorított, másokra (cselekvési függetlenséggel) ható szuverén erő megjelenítője; a titkok kitalálója, a kidolgozó, a gátlástalan megvalósító, az ’eladó’; a közbeszédet alakító és a tényleges ’okádó’; akkor meg?
Tényleg – gondolom magam is –, itt valami nem stimmel, mintha nemcsak egy hajszál, de egy ’rahedli’ hajcsomó úszkálna a levesben; mintha a kormány ezt ’nem kicsit’, de nagyon ’elkúrta’ volna; mintha a ’futballcsászár’ nem találná el a kaput és mellé lőne, ami ráadásul megjelenne a híradókban, a sporthírekben letagadhatatlanul; mintha a ’mi’ uralkodónk is tudna bakot lőni, hibázni, tudna ’túltolniabiciklit’!
Tényleg – gondolom magam is –, és hátra dőlök a székemben, fejem fölött összekulcsolom a kezeimet, a „fáradt gőzt leengedem”: itt valami nagyon hibádzik, itt valami nagyon ’el lett kúrva’. De aztán megnyugszom, magamtól is rájövök: már megint átbasztak, már megint az én nyakamba öntötték a szaros szmötyit, a trutymót, és még csak ki sem rakták a tizennyolcas karikát!
Hiszen bevezették!

Tovább a folytatáshoz

Föl kell mondani…


Abnormális világban élünk itt, Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kéne mondani már.
Gondoljátok meg, nálunk azt mondja a miniszterelnök és a kormány:
• „megvédjük a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat” – közben ellopják a zemberek nyugdíjmegtakarításait;
• „megmentjük az iskolákat” – közben nincs kréta, amivel írni lehetne a táblára, nincs olyan tankönyv, amiből rendesen lehetne tanulni, nem gondolkodhatnak sem a pedagógusok, sem a gyerekek, mert lecsapna rájuk a klikkes hatóság;
• „megmentjük a kórházakat” – közben a betegnek és a hozzátartozóknak kell bevinni a kórházba az érzéstelenítőt, a sterilkendőt, kesztyűt, vacsorát;
• „a magyar reformok működnek” – közben meg a „gazdasági növekedés jelenlegi üteme nem elégséges, és tartóssága sem biztosított”, ezért „csak” a focira, az olimpiára, a felcsúti kisvasútra, meg Ráhel ellopott mobiltelefonjának DNS vizsgálatára és nyomozására telik;
• „plusz egy” – és mindenki tudja, hogy mínusz egy.
Abnormális világban élünk itt, Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kéne mondani már.
Mert gondoljátok meg, emberek, normális ország az, ahol
• az államelnök pártkatona
• az Alkotmánybíróság pártkatonák gyülekezete
• a Legfőbb Ügyész pártkatona
• az Országos Bírói Hivatal elnöke pártkatona felesége
• a Nemzeti Választási Bizottság pártkatonák összejövetele
• a parlament pártkatonák bólogató összejövetele
• aki nem válik pártkatonává, az már a lecsóba sem mehet
• csak pártkatonák.
Abnormális világban élünk itt, Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kéne mondani már.
Mert gondoljátok meg, barátaim, normális ország az, ahol
• a szavak nem azt jelentik, amit;
• nem elég magyarnak lenni, annak is kell látszani;
• nem elég tenni, de mindig kell tapsolni;
• úgy kell(ene) szabadnak lenni, hogy közben kerítés közé kell szorulni;
• az idegenektől félni kell, mert fölszólításra ez lett a trendi, és „aki nem lép egyszerre”;
• gyűlölni, gyűlölni, gyűlölni kell;
• „Nem csinálunk Európát Magyarországból…”;
• és nem öröm látni „fehérek közt egy európait”.
Abnormális világban élünk itt, Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kéne mondani már.
Mert gondoljátok meg, normális ország az, ahol az egyszerű ember
• először a menekülésre gondol, meg a kiskapura;
• a jóízű, fölszabadult nevetést ritka ajándéknak kapja;
• és „Hol lehet altiszt, azt kutatja…”.
Abnormális világban élünk, itt Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kell végre mondani: mert gondoljátok meg, honfitársaim: „a szabadság néhány perce mindent megér”!

Tovább a folytatáshoz

„Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak…” (Prédikátor könyve 3. rész)

2016. március 2.
• Főnök, együtt vagyunk
• akkor kezdjük el, Balog lelkész úr
• halljuk és hallgatjuk, Főnök
• ugye tudjátok, hogy ideje van mindennek
• ha TE mondod, Főnök
• emlékezzetek: amikor annak volt ideje, elmentünk a Soroshoz és aztán Oxfordba is
• emlékszünk
• amikor meg annak, akkor együttműködtünk a SzDSz-szel és alelnöke voltunk a Liberális Internacionálénak
• úgy volt
• akkoriban megvetettük a csuhásokat és kukoricára térdepeltettük őket
• azok voltak csak a szép idők
• aztán összeálltunk a Józsi bá’-val és az MDF maradványával és elnöke lettünk az Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának
• úgy volt
• és akkor nyertünk és elkezdhettünk focizni a Nándorfehérvári Teremben, a Parlamentben
• akképpen volt
• aztán miniszterelnökök lettünk és rögtön lemondtunk a Liberális Internacionálé alelnökei posztjáról és a kapcsolódó cafrangokról
• minden így történt
• aztán csökkentettük a „deficitet” és közeledtünk az euró bevezetéséhez
• már akkor is bölcs volt, Főnök
• aztán elzavartuk a Legfőbb Ügyészt, lehetetlenné tettük az MTV Kuratóriumát, kezdeményeztük a telefonkönyvek összetépését
• hű, tényleg, de szép idők voltak akkortájt
• és akkor jött a gaz Medgyessy
• az a gaz, az a gaz
• meg a Gyurcsány
• meg a Gyurcsány, meg a Gyurcsány
• nyoc’ évig nyögtük
• bizony nyögtük
• de hazudoztak, szemet lőttek, és még fociszentélyeket sem építettek
• bizony úgy volt
• de én már akkor tudtam, akkor hirdettem a centrális erőtér fensőbbségét, a baloldal nemzetre törését, hogy „a haza nem lehet ellenzékben” szentségét
• jól láttád és láttattad már akkor is
• és már akkor mentünk Európába, az Európai Néppárt alelnöke lettünk, kintről hatottunk a benti eseményekre és bent is évente értékeltük a helyzetet és égve hagytuk a gyújtólángot
• követtünk akkor is mindenhová
• és végre nyertünk, végre kétharmaddal nyertünk, végre hozzáfoghattunk a munkához
• hozzá is, hozzá is
• és mindig úgy, ahogy éppen kellett: mindent lebontottunk, és mindent a demokrácia ronda függönyével lepleztünk, a demokrácia díszleteit használtuk a demokrácia ellen, miközben a legszívesebben átléptünk volna rajta, mint az árokpartjára lökött milliókon
• úgy volt, úgy van
• új alaptörvényt, új törvényeket, intézményeket alkottunk, ellehetetlenítettük a népszavazást, a sztrájkot, a civil szerveződéseket, magunk alá hajtottuk a rendőrséget, az Ügyészséget, a Bíróságokat, a sajtót, az egyházakat, még a kereszténydemokratákat is
• az ám, tényleg
• de mindez: nem elég
• nem elég
• mert mindennek rendelt ideje van
• rendelt ideje
• most már feladat van: „Én Magyarországot előbb rabjává teszem, aztán koldussá, végre katolikussá”, százszámra citáljuk majd magunk elé az eretnekeket, a másképpen gondolkodókat, a nem sorba állókat, mindenkit, akit csak akarunk
• itt az idő, itt az idő
• induljanak a kopaszok, tegyék a dolgukat; induljanak a Nemzeti Választási Bizottság tagjai, tegyék a dolgukat; a rendőrök, az ügyészek maradjanak a helyükön; a köztévé, a közrádió, a Magyar Idők és a többi, még a TV2 is, fújják meg a trombitákat, a kürtöket: vész közeleg
• itt az idő, itt az idő
• készüljenek lajstromok a gépjárművekről, a biciklikről, a lovakról, a telefonokról, a Facebook oldalakról, a kockásingesekről: mindenről, mert „Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett…” (Prédikátor könyve 3. rész)

Tovább a folytatáshoz

Úgy, ahogy eddig…

• akkor mondjátok: hogyan állunk?
• most éppen esik, Főnök
• azt értem, de mit mértek a Mrázék
• mindig nagyon jót, semmi nem változik, a zemberek továbbra is szeretik a krumplilevest és ha az van, akkor szarnak a kopaszokra
• rendben, és a várbazárnak van hatása?
• hát, volt egy kislány, egy dühös médiaszakos egyetemista Veronika, aki eléggé megszólta a Főnök meg a Habony Árpi nyakkendőjét, de lehet, hogy nem a Főnök nyakkendője volt az, csak félreértettük
• mit tudtok az apjáról, az anyájáról, a testvéréről, a szeretőjéről, meg tudom is én kiről, csak tudjátok meg
• már rajta vagyunk
• aztán, mi van még?
• itt van a Kubatov-brigád is, már visszaadták a dossziékat, amit kaptak az Erdősinétől, mert már nem kell lobogtatniuk
• és, az NVB döntött már?
• nem kérdés, egy kicsit megkavartuk az Indexet, hogy hátha, meg talán, meg nem úgy lesz az, de minden a tervezettek szerint alakult
• akkor minden megy a maga útján?
• megy, bár indul egy akció, hogy a Herceghalmot nyilvánítsuk hős városnak, hogy ilyen polgármesterfeleséget adott nekünk
• a Bánki terjessze be
• most ő a Matolcsy Gyuri bérének a duplázását meg az MNB alapítványok titkosítását írja
• aha, akkor legyen a Tállay, most valahogy eltűnte magát
• jó, szólok neki
• és, a népek nyugodtak, nem elégedetlenkednek, észrevették, hogy gondolkodom a kilépésen?
• nem, megvannak, várják az EB-t meg a joghurt árának a leértékelését
• akkor rendben, mindent menjen tovább, úgy, ahogy eddig…

2016. március 1.

Megengedhetetlen (1.)

1. Megengedhetetlen, hogy Bayer Zsolt (BZs) újból és újból lehetőséget kap uszításra, további megfélemlítésre, zsidó(?) emberek megfélemlítését elhallgatva és meghamisítva
2. Elég volt, hogy BZs kéjesen ölő gyilkosoknak bélyegezzen embereket, akik nem hajlandóak némán, lehajtott fejjel tűrni a további megfélemlítéseket
3. Elég volt, hogy BZs minduntalan megkülönböztessen magyar és magyar embereket attól függően, hogy Ő, BZs, mit gondol róluk
4. Elég volt, hogy BZs úgy írhasson, „nevelhessen”, hogy közben mások, pl. a zsidók szenvedéstörténetét figyelmen kívül hagyva lázítson
5. Elég volt, hogy BZs a zsidók elleni haragot fölkorbácsolja és közben azt a magyarországi zsidók bűnéül rója
6. Elég volt…

Tovább a folytatáshoz