Búcsúpillantás…

Fekszik a bokor alatt. A földön fekszik. Lomb a takarója, HÉV a rádiója. Szuszog. Talán már alszik is. A levelek rezdülése álommá csitítja gondjait. A haja csomókban arcára simul. Két keze párnája. Körme alatt vastagon feketéllik túrkáló-munkája maradéka. Selymes dzseki feszül vállán. A NIKE matrica jelzi a jobb napokat, a korábbi tulajdonost. Mellette dudorodó Spar szatyor, a szekrény. Körötte literes zavaros folyadékkal teli flakonok. Hátrébb, a távolban, de nem is olyan messze, a bokor alatt gyanús-színű, büdösödő újságfoszlányok.
Megmozdul. A feje lebillen a kezeiről. A keze alatt könyv. Egy könyv. Sima, keményfedelű. Nemeskürty István: Búcsúpillantás, A Magyar Királyság és kormányzója 1920-1944. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék könyvkiadója, Budapest. Hátán a fülszöveg: „… a két háború közötti negyedszázad kényszerpályákon vergődő Magyarországáról alig tud valamit az 1945 után született olvasó. Elcsépelt közhelyek bukkannak fel időnként a fasizmusról, fehérterrorról, hárommillió koldusról, ’úri bitangok’ országáról… De milyen volt valójában a Magyar Királyság, nemzeti múltunk egy darabja?… Irányíthattuk volna másképp is sorsunkat?”

Fekszik a bokor alatt. A földön fekszik. Lomb a takarója, HÉV a rádiója. Szuszog. Talán már alszik is.
„…Irányíthattuk volna másképp is…?”
2015. május 25.